Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-149

146. orsi&gos ülés decssember 7-én, pénteken. 188S. 113 meg, ennek folytán kétely támadhatna a felett, vájjon mely időponttól lesz számítva azon 6 hó, mely a statútumok felülvizsgálására kitűzve van ? Hogy e kétely eloszlattathassék és a szakasz ide vonatkozó intentiója világos kifejezést nyerjen, bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a 3-ik sorban a következő szavak helyett: „a jelen törvény hatályba lépte után legkésőbb 6 hónap alatt" ez tétessék: „legkésőbb 1889. Julius l-ig". Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa a módosítványt). Láng Lajos előadó: Molnár Antal t. képviselőtársam módosítványát az általa kifejtett indokok alapján elfogadom s magam részéről is kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Molnár Antal képviselő ur módosítványával szemben a szakaszt változatlanul fentartani? (Nem!) A t. ház a szakaszt nem tartja fenn s igy az Molnár Antal képviselő ur módosításával fogadtatik el. Nagy István jegyző (olvassa a 69. §-t). Visi Imre! Visi Imre : T. ház ! (Halljuk!) Egész röviden s úgyszólván minden indokolás nélkül vagyok bátor a törvényjavaslat ezen szakaszához, a melyben a törvényhatósági joggal felruházott városoknak partieipatiója az esetleg elérhető jövedelmi többletben kimoudatik, egy módosítványt beterjeszteni, a melynek iutentiójátsfőbb alapvonásait a t. ház előtt már az általános vita alkalmával tartott felszólalásom alkalmával voltam bátor jelezni. (Halljuk! Halljuk!) Itt tehát röviden csak arra vagyok bátor hivatkozni, hogy én nagy fontosságúnak tartom nem csupán a községekre, nem csupán a rendezett tanácsú s törvényhatósági joggal felruházott városokra, hanem magára az országra is azt, hogy ezen jövedék lehető kihasználásában érdekelve legyenek az önkormányzati joggal biró tényezők is. Ez az elv az, a miért különösen helyeslem a partieipatio kimondását s ez az, melynél fogva szükségesnek tartom, hogy az ne szorifctassék csupán a törvényhatósági joggal felruházott városokra, hanem lehetőleg kiterjesztessék a községekre és a rendezett tanácsú városokra is. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugyanezen elvnél fogva azonban fokozandónak tartom a részesedés arányát a zárt városokra nézve, a melyek a törvényben megállapított tételekben foglalt terheket a inaguk egészében viselik, inig a többi helyeken a regale terhei az általányozás, a bérbeadás és különböző módozatok folytán, melylyel az adók kirovatnak, szükségszertíleg nem a teljes mértékű terhet képviselik. Ennélfogva én, azt az elvet tartván szem előtt, hogy a törvényjavaslat intentiójának, de az igazságnak és azonkívül a község és városi élet KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VII. KÖTET. követelményeinek legjobban úgy lehet eleget tenni, hogy ha bizonyos fokozat állapitíatik meg a részesedés arányában, bátor vagyok indítványozni, hogy a regáléval biró községekre nézve 10%-ban, a rendezett tanácsú városokra nézve 207<>-ban, a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve 307ü-ban és a zárt városokra nézve 40%-ban állapíttassák meg az italmérési jövedék várható többletéből való részesedés. (Helyeslés jobbfelöl.) Szükségesnek tartom ezen kivül a törvényjavaslat e szakasza egy és más intézkedésének szabatosabb formában és úgyszólván világos alakban való kifejezését, különösen abban a tekintetben, hogy ha a városok s községek többlete, a melynek felosztása contempláltatik, a regale-váltság terheiben másutt mutatkozó hiánynál fogva, teljesen nem lesz kiosztható, micsoda eljárás követtessék a felosztás megállapítása tekintetében. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen alapelvek szerint kiigazítva, bátor vagyok a 69. szakaszt új szövegezésben a t. háznak elrogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök I Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa) : Módosítvány a 69. §-hoz. A 69. §-t a bizottság javaslatában foglalt szöveg helyett következő szerkezetben ajánlom elfogadásra : 69. §. Ha az 1893. évtől kezdve az államnak az állami italmérési jövedékből eredő tiszta jövedelme többet tenne, mint a mennyi az összes kártalanítási tőke kamatjainak és évi törlesztési járulékainak fedezésére szükséges, ezen tiszta jövedelmi többletből a törvényhatósági joggal felruházott városok, a rendezett tanácsú városok, nemkülönben azok a községek, melyek az italmérési jogot ezen törvény hatályba léptekor a kártalanításról szóló 1888. évi ... . t.-cz. 2. §-ának 1., 3., 4. vagy 5. pontjában megjelölt czímeken gyakorolták, részesítendők az esetben, ha az illető városban vagy községben az italmérési jövedék tiszta bevétele többet tesz, mint a mennyi azon város, illetőleg község után adott összes kártalanítási tőke évi kamatjaira és tőketörlesztési járulékaira szükséges. A jövedék tiszta jövedelmének az illető város vagy község területén elért többletéből az említett községek 107°, a rendezett tanácsú városok 20%, a törvényhatósági joggal felruházott városok 30%, a zárt városok 40% erejéig részesítendők. Ha az államnak az italmérési jövedékből eredő tiszta jövedelmi többlete nem tenne annyit, hogy abból a városokat és községeket a megjelölt százalékok erejéig megillető részesedési hányad teljesen kielégíthető legyen, a mutatkozó többlet a részesedésre jogosult városok és községek közt, a területükön az illető évben elért bevételi többlet 15