Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-149
149. országos ülés decz< megfordítva van a dolog, nem a kiterjesztés, hanem a teherviselés szempontjából. Az, hogy a magánfogyasztásra is terjesztetik ki az adószolgáltatás, az 1881. évi IV. törvényczikkben benne van, mert mindenki tudja azt, hogy nálunk csak a kimért hús esik adó alá. Ha tehát valamely község zárt városnak nyilvánittatik, ennek következése az, hogy nemcsak a kimért hús, fianero általában a zárt városban fogyasztott minden hús ugyanazon adó alá esik. Az adóztatásnak ez a kiterjesztése tehát ép úgy megvolt az í 881 : IV. t.-ez.-ben, mint meg van ebben a törvényjavaslatban. De épen az 1881: IV. t-ez. haíározmányaival szemben egy könnyítés és egy biztosítás foglaltatik a mostani javaslatban. A biztosítás az, hogy mig az 1881: IV. t.-cz. szerint a pénzügyminister önállóan nyilváníthatott zárt várossá valamely községet, ha az a feltételeknek megfelelt, azt ezentúl csak a belügyministerrel egyetértőleg teheti. A könnyítés az, liogy mig ott az adótételek változatlanul maradtak, itt, havaiamely község zárt várossá nyilváníttatott, a bornak tétele 3 frtról 2 írtra fog leszállni. Nem mondhatjuk tehát, hogy ez a tehertételek fokozásával jár, vagy hogy egyáltalában lényegesen eltérne terheltetés szempontjából az 1881 : IV. törvényczikktől. Egyébkentén bátor vagyok azt megjegyezni, hogy a zárt várossá nyilvánítás minálunk tisztán az adó-beszedés egy módozatának tekinthető. Kitűnik ez az 1881 : IV. törvényczikkből, mely azt mondja, hogy — ha zárt várossá nyilvánittatik is valamely község vagy város — a nyilt községre korábban fennállott adótételek maradnak a bor és hús tekintetében érvényben. És én azt hiszem, hogy az adó-beszedés módozatainak megállapítása sohasem lehet a törvényhozásnak, hanem csak az administratiónak a feladata és — nézetem szerint — a végrehajtó hatalom teendőibe nyúlna a törvényhozás, ha a zárt várossá nyilvánítást magának tartaná fenn. Egyébként az az ellenőrzés, mely a törvényhozást ilyen esetekben megilleti, a legkiterjedtebb mértékben meg van most is. Mert méltóztassanak a pénzügyministerium költségvetésének indokolását elolvasni. Ott, a hol a fogyasztási adók bevételi tételei indokolva vannak, mindig ki van tüntetve, hogy mi várható nyilt, mi zárt községekben és egyúttal íel van említve, mely községekben alkalmazta tik a zárt városokra előirt beszedési módozat, ugy, hogy a törvényhozás mindig közvetlen tudomásával bir annak,' hogy a beszedési módozatok tekintetében milyen változtatások léptettek életbe. Ezek után bátor vagyok indítványozni, hogy — az előadó ur által ajánlott kihagyással az eredeti szöveget méltóztassanak megtartani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Szólásra senki sem lévén följegyezve, következik a szavazás. 109 A 18. §. 1. és 2. bekezdése meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok ell fogadtatnak. A 3. bekezdésre vonatkozólag Irányi Dánieképviselő ur egy általa beterjesztett szöveget hozott javaslatba. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az Irányi Dániel képviselő ur által beterjesztett szöveggel szemben a bizottság szövegezését ezen 3. bekezdésre nézve változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház többsége a bizottság szövegezését fentartván, Irányi Dániel képviselő ur módosítása elesik. A 4. bekezdésre nézve az előadó ur azon indítványt tette, hogy az kihagyassék. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e szemben az előadó kihagyási indítványával a 4. bekezdés szövegét fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szöveg nem tartatik fenn sigy előadó ur indítványa értelmében a 4. bekezdés kihagy atik. Nagy István jegyző (olvassa a 19—32. §§-at, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 33. §-t). Elnök: T. ház! Az előadó ur kivan e szakaszban egy sajtóhibát kiigazittatni. (Halljuk!) Láng Lajos előadó: T. ház! A 33. §._ első bekezdésének utolsó sorában hibásan történik az első szakaszra hivatkozás, kérem a t házat, hogy az 1. §. helyett a szövegbe 2. §-t tétetni méltóztassék. Elnök: Az előadó ur a 33. § hoz azt az észrevételt tette, hogy az idézett szakasz első bekezdésének utolsó sorában hibásan történik hivatkozás az első szakaszra, hanem a helyett a 2. §. volna teendő. (Helyeslés.) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a 33. szakaszt e módosítással fogadja el. Következik a 34. §. Nagy István jegyző (olvassa a 34—48§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 49. §-t). Szalay Imre: T. képviselőház! (Halljuk!) Á t. előadó ur egyik előbb elmondott beszédében reflectálva Szederkényi Nándor t. képviselőtársam előadására, azt a nézetét nyilvánította, hogy annál már vexatoriusabb eljárás nem lehet, mint az érték szerinti illetékezés, mert ez belenyúl az illetőnek magánjogába, meghatározván,hogy milyen értékű az egyik bor és milyen értékű a másik bor. Én nem értem, mikép jöhet önmagával valaki annyira ellenkezésbe, mint a t. előadó ur. Hogy hozhatja fel ezt érvül egyik képviselőtársammal szemben, mikor a 49. §. a legdurvább arezulütése a magánjognak? Hiszen itt az van mondva, hogy ha a beszedés megváltás vagy bérbeadás által eszközöltetik, a kötendő szerződésekben akár minden szeszes italra nézve, akár a borra nézve megállapítandó a legmagasabb ár, mely szerint az eladás történhetik. ftfeer 7-én, pénteken. 1888.
