Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-132
132. országos ülés november 17>én, szombaton. 4888. m most a t. kormány ketté vágja ezen kérdést; a törvényjavaslatban felvett eredetileg 20%-ot majd lealkudták 15%-ra, a bizottság csak 10°/ 0 ot fogadott el s meglehet talán, hogy a t. többség jóindulatából 5%-ra fog reducálódni. (Derültség a balés szélsőbalon. Felkiáltások jobbfelöl: Nem fog!) Tisztelt képviselőház! Hogy mily jogon vétetett fel a 10%-os kezelési költség, azt magamnak megmagyarázni nem tudom. Mert ugyanazon jogon, a melyen 10%-ot méltóztatott felvétetni a javaslatba.ép oly jó lélekkel megszavazhattak volna 15, vagy 5°/*>-ot is. Mert minden alapot nélkülöz számítás, mely ezen 10°/o-os kezeiéti költséget megállapította. Van azonban a törvényjavaslatnak még egy igen fontos része, t. képviselőház! És ez az, a hol a rendezett tanácsú s szabad királyi városok és községek tekintetében egy semmiféléké]) nem indokolható kivételes állapot teremtetik, meg a törvényhatósági joggal felruházott városokkal szemben, jobban mondva amazok a kivételek és ezek vonattak az általános szabály alá. Az igen tisztelt előadó ur azt mondja beszédében, hogy a rendezettanácsú és szabad királyi városokra nézve azon kedvezményt, melyet a törvényható sági joggal felruházott városokra nézve indokolni tud, megadhatónak nem tartja, mert ő azt hiszi, hogy vannak városok, a hol ez kedvezmény lenne és vannak ismét városok, a hol az nem lenne kedvezmény. De, t. képviselőház, megengedve azt, hogy a t. előadó ur felfogása helyes — a mit én azonban nem hiszek — akkor is a törvényhozásnak nem az a czélja, hogy kedvezményeket nyújtson, h;mem az a czélja, hogy magát az igazságot kiderítse (Igaz! Vgy van! a bal- és szélsőbalon) és annak alapján adjon kártalanítást. És köztünk nem az az e'térés, igen t. előadó, ur, hogy mi az adóalapot nem akarjuk elfogadni, hanem az ellen van kifogásunk, hogy a legmostohább öt esztendei átlag alapján számíttassék ki a tőke megváltása és alapul akarjuk elfogadni — mint a törvényhatósági joggal felruházott városokat a bizottság javaslata szerint megilleti — úgy a községekben, mint a rendezettanácsú és szabad királyi városokban azt, hogy a zárszámadások legutolsó évi kimutatása és a valóságos jövedelem alapján történjék a kártalanítás. Mert ez lehet egyedül a helyes alap. Egyáltalán nem értem t. képviselőház, hogy mi alapon tétetik különbség a törvényhatósági joggal felruházott városok és a rendezett tanácsú stb. városok tekintetében? Ismerem a t. pénzügyminister ur e tekintetben való álláspontját. Első sorban azt mondotta, hogy kár lenne ez által ezen törvényjavaslatot elodázni, minthogy nagyon hosszú ideig tartana ezen zárszámadási adatok beszerzése — legalább ezt méltóztatott a bizottKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. VI. KÖTET. ságban mondani — oly hosszú ideig, hogy e miatt a törvényjavaslat bizonytalan időre elodáztatnék. Én, t. képviselőház, nem képzelek olyan hosszú időt — habár azt sem értem, hogy a t. ministerelnök ur mért gyanúsítja saját alantas hatóságait azzal, hogy a zárszámadási adatok beszerzése oly hosszú időt venne igénybe — mondom, nem képzelek oly hosszú időt, melyet a törvényhozás indító okként elfogadhatna arra nézve, hogy egy igazságtalan törvényjavaslatot elfogadjon, holott később, ha az idő elteltét megvárja, egy az igazságnak egyedül helyes alapján alkotott törvényjavaslatot szavazhat meg. De azt is mondotta a t. ministerelnök ur, hogy másként áll a viszony a rendezett tanácsit városok tekintetében, mint a törvényhatósági joggal felruházott városoknál, mert egyrészt a rendezett tanácsú városok, mint ilyenek, regálét nem birtak és másrészt az ő zárszámadásaikat nem az állam, hanem a megye vizsgálta felül. Az elsőt illetőleg, t. ház, a ministerelnök ur tévedésben van. Mert vannak rendezett tanácsú városok, különösen Erdélyben, a melyek a Bákóczyprivilégium alapján ép oly eredeti kiváltságokon alapuló jogokat birnak, mint bármely törvényhatósági joggal felruházott város. De, t. ház, eltekintve a jász-kunoktól, a szepesi városoktól s a többitől, kérdem én, hogy vájjon a jog és jog közt van-e különbség, ha az kiváltságon vagy szerződésen alapszik és ha van, az nem egyedül csak a szerződéssel megszerzett jognak előnyére szolgálhat-e? (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Mert hiszen, ha a szerzett kiváltságokat, mint a hűbéri korszak remanentiáit el akarjuk törölni, ennek meg van az érthető motívuma; de a szerződéssel biztosított jogok eltörlésére nem talál jogczímet a t. minister ur. Mi az oka tehát annak, hogy mig egyrészről a törvényhatósági ethika szempontjából alig megengedhető módon a magánosokkal szemben javaslatba hozva látjuk azt az elvet, hogy még az adó eltitkolása is praemium alá vétetik, addig másrészt azon törvény utján alkotott testületek tekintetében, a melyek ugyanazon törvény által alkotott hatóság felügyelete alatt állanak s a melyek egy és ugyanazon kormányközeg által felülvizsgált zárszámadásokkal rendelkeznek, az egyenlő osztozás alól ki vannak véve ? Hol van itt a jog és a méltányosság? (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) Én, t. képviselőház, a tulajdonjog szentségére, de főleg a jogegyenlőségre hivatkozva, nem tartom megengedhetőnek, hogy midőn a törvényhatósági joggal felruházott városok bármi kedvezményben részesülnek, e kedvezmény alóla rendezett tanácsú és sz. kir. városok és a községek kivétessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Annyival inkább lehetetlennek tartom ezt, mert azok a rendezett tanácsú városok, különösen az újabb vasúti épít12
