Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-144

144. országos ülés dezembw 1-én, szombaton. 1888. 383 szomorúan szemlélem, hogy minduntalan felmerülnek azok a tünetek, melyek ma is oly feltűnően és keservesen mutatkoznak: hogy a czélszerííség szempontja helyeztetik a jog szempontja elébe. {Tetszés bálfelöl.) Az igazság elnyomása megboszulja magát és majd lépten-nyomon visz benünket le a lejtőn. Miről van itt szó ? Arról, hogy az itt felmerülhető vitás kérdések a birói hatalom körébe tartoznak-e vagy sem? Mi azt mondjuk, hogy nem és a bíráskodást egyedül a pénzügyminister úrra [bízzuk. Meglehet, hogy phrasisnak fogják qualificálni, mert nagyon sajnos, hogy ha mi a jogi szempontból igazságot hangoztatunk, itt azt mondják, hogy keblükben hordják, de valóságban nem törődnek vele, de azok, a kiknek van e házban érzékük a jog iránt, nem fogják phrasisnak mondani, a mit állítani merek: ne szentesítsük semmiképen azt az •elvet, hogy czélszerííségi szempontból, azért, hogy gyorsabban lehessen bonyolítani az ügyet, mellőzhessük azon érinthetlen nagy jogi axiómát, "melynek mellőzése több kárt okozna, mint az egész javaslat elvetése. (Élénk helyeslés balés szélső baloldalon.) Mert meglehet, hogy az állam itt nem szerzi be a szükséges ^összegeket s az az ür, mit deficitnek nevezünk marad akkora, a milyen most; de azért ür lesz ez ezután is és nem más ; de ha letérünk a jog álláspontjáról, ha megsértjük azt az elvet, hogy senki biró a maga ügyében nem lehet, hogy a vitás kérdéseket a birói hatalomtól elvonni nem lehet: sokkal többet, sokkal nagyobbat vesztünk el, a mi nehéz időkben egyedüli alapunk: a jogot. (Élénk tetszés bal- és szélső halon.) Mert a czélszerííségi szempontnak van jogosultsága, de csak a jog határai között, csak ott, a hol az alkotmány biztosítékait nem támadja meg, a hol nem jár a legszentebb elvek lábbal tiprásával. De a hol mindezt kiforgatja, a hol lejtőre taszít bennünket s lehetetlenné teszi, hogy jogállam í legyünk : ott az ily szempont elfogadására jogérzettel biró ember szavazatát nem adhatja. T. ház ! En nem vettem részt a vitában, de mert magamra és mindenkire nézve kötelességnek tartom, hogy ilyenek ellen mindig és mindenkor, valahányszor jelentkeznek, tiltakozzam, méltóztassanak megbocsátani, hogy becses türelmüket igénybe vettem. (Hosszan tartó élénk helyeslés lál- és szélső balon.) Wekerle Sándorállamtitkár:T.ház!Szá molva az idő előrehaladottságával s a t. ház türelmével, csak két szempontból kívánok szólni. Az egyik szempont az, hogy az előttem szólt t. képviselő urak, a módosítványtbeterjesztő Unger t. képviselő urjónak látta ugy feltüntetni a javaslatot minthamerénylet volna minden jog érzés és az alkotmányosság ellen a XIX. század utolsó negyedében ily javaslattal állani elő (Elérik helyeslés a szélső | balon) s a másik szempont, hogy ő, mint az előttem | szólt többi képviselő urak, különösen gróf Apponyi Albert képviselő ur ugy tüntették fel másrészről a kérdést, mintha az olyan lenne, a mely a bíróságok kizárólagos cselekvési körének lehetne fentartva. Nem akarok, t. ház, az elmúlt időkre, a külföldi példákra, azon előzményekre hivatkozni, a melyekben s a hol hasonló kérdések nem a birói eljárásnak, hanem a ezélszerűség szempontjainak szem előtt tartása mellett a közigazgatási eljárásnak tartattak fenn, hanem csak azokra vagyok bátor utalni, a melyek nem is olyan régen, a legutóbbi időben nyertek itt e házban e törvényhozás körében kifejezést. (Halljuk!) Nem akarom felsorolni a legújabb vízjogi és halászati törvényeknek azon egyes eseteit, midőn a jogok megvédése kizárólag a közigazgatási eljárásnak tartatott fenn, hanem ahhoz hasonló esetre vagyok bátor utalni, a mire Horvát Boldizsár képviselő ur is méltóztatott rámutatni, mint olyanra, a melynél a jogi szempontok is szem előtt tartattak, t. i. a földtehermentesítési megváltásra, vagyis inkább az e váltságéhoz hasonló alapon keresztül vitt maradvány- és irtvány- földek megváltására, melyeknél ezen t. ház is respectálta az előzményeket, magáévá tette az ott követett eljárást. Vájjon többet kérünk mi most az administratio részére, mint a mennyi ott volt annak fentartva ? Mit bírált ott el a bíróság ? Elbírálta először a jogosultság kérdését, másodszor azt, hogy mennyi az az illetőség, mely után a kártalanítás megadandó; de magának a kártalanításnak a megállapítása, még alapjainak és ismérveinek, valamint a felszámításoknak elbírálása is, a jog kellő módon vagy kellő időben történt érvényesítésének elbírálása az administrativ útnak tartatott fenn. És mit látunk itt t. képviselőház? (Halljuk! Halljuk!) 'Ott a hol a tulajdoni kérdés vitás, a hol a menni et tuum kérdése merül fel, ott a rendes bíróság illetékességi köre sértetlenül megóvatik. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfelöl.) Csakis magára a szorosabb értelemben vett kártalanítási eljárásra tartatik fenn az administrativ hatáskör és pedig azért, mert nem tisztán azt a szempontot kívánjuk megóvni, a melyet Győry Elek képviselő ur méltóztatott hangoztatni, a jogszerűségnek a szempontját, hanem azt a másikat is, melyről ő megemlékezett s a melyek itt együttesen óvandók meg, a jog és a czélszerííség szempontjából. (Helyeslés jobbfélöl. Ellenmondás balfelől.) Nem azt akarom én vitatni, t. képviselőház, hogy én a kérdés megoldásának oly módozatát, hogy a rendes bíróságoknak, vagy ha méltóztatik egy külön bíróságnak bizonyos jogkör, bizonyos befolyás biztosittassék, a kártalanítási művelet keresztülvitelénél, nem is tudnám elképzelni. Igen is, én ezt nagyon el tudom képzelni, de az-