Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-144

382 !**• országos ülés flecstember 1-én, szombaton. 1888. van ! a bal- és szélső baloldalon) ezt önök közül is a t. túloldalon bizonyára igen sokan kénytelenek érezni (Zaj) és a kik önök közül azt állítják, hogy érzékkel birnak a jog és igazság, az alkot­mány és a jog szentsége iránt, (Mozgás jobbfelöl) lehet, hogy nem akarják hallani szavamat, de ha meg van bennük ez az érzék, lehetetlen, hogy ezen igazságot megtagadják. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) És ha ez igaz, t. ház, én meglehet nem ta­lálok elegendő követőre e tekintetben, de kimondom azon erős meggyőződésemet, hog}^ rám nézve ezen szakasz legfontosabb szakasza az egész tör­vényjavaslatnak. (Helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Mert t. ház, igen szépen, igen helyesen mutatott rá meggyőződésem szerint gróf Apponyi Albert t. képviselő ur arra, minő csodálatos dolog, hogy itt ebben a házban ilyen kérdések most tár­gyaltatnak, igen helyesen, nézetem szerint, mert ezen dolognak mostani védelmezési módja és tár­gyalási mólja, a mint azt a t. többség részéről tapasztaljuk, az egyszerűen oly dolog, melynél csodálkozni lehet mindenkinek, a ki azt hiszi, hogy Magyarországon még az alkotmánynak biztosítéka, a jog, az igazság iránt érzék van. Mert, t. kép­viselőház, Perlaky Elek t. képviselő ur, a ki e szakasznak védelmére felszólalt, határozottan azon álláspontra állott, hogy hiszen ez nem elvi kérdés, ez egy speciális közgazdasági ezélszeruségi kérdés, a melyről ő nem érti, hogy lehet belőle olyan nagy elvi dolgot csinálni és ebben a kérdésben ő ugy látja, ha a szakasz ugy megy keresztül, akkor az az ő nézete szerint leghasznosabb lesz, ő tehát saját szempontjából elfogadta a szakaszt. Mit mondott az igen t. ministerelnök ur ? Azt mondotta: Igaz, szép dolgok azok, a melyeket felhoztak itt a jog és igazság szempontjából, de hát szükség van arra, hogy feltétlenül legyen biz­tosítva e törvényjavaslat eredménye. Egyszerűen oda van állítva a czél: szükségesnek látom, hogy én annyit állapíthassak meg kártérítésképen, a mennyit én találok szükségesnek és ámbár én itt leginkább érdekelt vagyok; ámbár én előre ki­mondom, hogy nem lehetek igazságos, mégis azt követelem, hogy ezen dologban én legyek a biró. (ügy van! balfelöl.) Ez a czélszerűség. Es most nagy csodálko­zásomra, t. ház, az igen tisztelt igazságügyminis­ter ur szólal fel és nem az alkotmány biztosítékai mellett szólal fel, hanem azt mondja : érzi kebelé­ben a birói függetlenség magasztosságát, érzi azt, hogy ott, a hol az enyém és tied, a hol a magán­jognak érinthetetlenségéről és szentségéről van szó; a hol vitás kérdésekben dönteni kell a polgá­rok jogai felett: ott az egyén és testületek jogai felett csak olyan fórumnak szabad és lehet dön­teni, mely bir a birói függetlenség attribútumai­val. Ezt érzi, de csaktheoriában érzi; mert midőn arra kerül a sor, hogy ép a legflagransabb ese­tekben, ott, a hol a biró maga is érdekelt fél, kell azt alkalmazni, akkor talál az igen t. igazságügy­minister ur okokat,'melyek egyszerűen czélszertí­ségi okok. Ő azt mondja, nem vállalhatná magára a. felelősséget arra^nézve, hogy akkor kellő gyors lesz az eljárás, hogyha a bíróságokra bizatik. Nem tudom, vájjon megköszönik-e a bíróságok az igen t. igazságügyminister urnak ezt a bókot? Meg vagyok arról győződve, hogyha az igazságügy e tekintetben is helyesen szervezve volna, a mire épen ő van hivatva hatni, akkor lehetne módja annak, hogy a kérdés a kellő időben, de a jog és igazság biztosítékainak is megfelelőleg legyenek megoldva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A pénzügyi felső bíróságban nem talál elég garantiát, az igen t. igazságügyi minister ur most azért, mert az előkészítésben nincs meg a kellő birói garantia; mi sem azt állítjuk, hogy egyedüli ideálunk volna ezen ügyeknek a pénzügyi felső bíróságra való bizatása, de mindenesetre több garantiát látunk benne, mint a pénzügyminister­ben. Tudjuk, tiszteljük becsületérzését apénzügy­minister urnak, meg vagyunk győződve, hogy igyekezni fog lelkiismeretesen eljárni, de mi birói garantiát keresünk és ez az intézményekben rej­lik, nem az egyénekben. (Helyeslés balfelöl.) És akkor nagyon csodálatos az igazságügyminister úrtól hallani, hogy ily institutió mellett ő a fele­lősséget nem vállalhatná el. Ez, t. ház, meggyőződésem szerint azon okokra vezethető vissza, a melyeknél fogva meg­történhetik Magyarország képviselőházában, hogy az 1869 : IV. t.-cz. után annyi év múlva, ezen oldalon kell a birói függetlenség, a birói hatalom gyakorlatának épségben tartása mellett síkra szállni. Meg vagyok győződve, hogyha létezne vala­hol ellenzék, a mely megtámadná, hogy a birói hatalom gyakorlása elválasztassék a közigazga­tástól, akkor a kormánynak lenne kötelessége, a ki ott ül a ministeri székben, azt mondani, hogy azt nem engedi, inkább a ministeri székét elhagyja, minthogy az elvet veszni engedje. (Helyeslés a bál­oldalon.) Ma megfordítva áll, nekünk kell a kor­mány zsarnok önkényével szemben védelmezni az elvet. (Mozgás jobbfelöl. Helyeslés bal- ésa szélső baloldalon.) Midőn ezt mondom, azt hiszem, nem használtam imparlamentaris kifejezést, mert a hol a birói hatalom gyakorlásától félnek; a hol azt minden áron az egész törvényiavaslatban ellenzik, ott nem lehet más indokot képzelni, mint hogy az önkényt akarják a jog helyébe tenni és akkor teljes joggal mondhattam, hogy a zsarnokság lép az igazság helyébe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És t. ház, minő okokra vezethető vissza, hogy ez megtörténik ? Arra, hogy már hosszabb idő óta

Next

/
Thumbnails
Contents