Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-144

ggg 144. országos ülés deczember 1-én, szombaton. 1888. felállítása, hogy nem volna elég független az a bíróság, akár pénzügyi közigazgatósági bíróság volna is az, mert a bírákat, ha munkájukat elvégezték, máshol kellene alkalmazni, már pedig a birói felelősség törvénye szerint saját akarata ellen áthelyezni egy bírót sem lehet, hacsak maga nem kéri; azt is mondta, hogy terhet fog képezni az államkincstárra, ha ama bírákat vagy nyugdíjazni, vagy végkielégíteni kell. Azt mondta továbbá, ha ily bíróságokat statuálnának is, az utolsó döntés mégis a pénzügyminister kezeibe volna letéve. No, t. ház, ott, a hol 200 millió frt megítéléséről van szó, különös dolog azt mondani, hogy bíróságot felállítani nem lehet, mert talán egy pár százezer forintba kerülne! Hát csak ennyire becsüljük a polgárok jogait? Ha bíróságot alkotunk 10—20 forintos ügyek elbírálása czéljából, ha a jogrend érdekében szükségét láttuk annak, hogy felállítsuk a pénzügyi közigazgatási bíróságot néha krajczáros sérelmek orvoslása czéljából: kell lenni pénzünknek arra is, hogy a regale-megváltási müvelet keresztülvitelére külön biróságot állítsunk fel, legrosszabb esetben, hogy e dologgal a pénzügyi közigazgatási biróságot bizzuk meg. Mert e birák ellátásáról s megváltási müvelet befejezése után igen is lehet gondoskodni s függetlenségüket is meg lehet óvni kétféleképen: ha kimondatik, hogy e munkálatok elvégzése után az ugy is contemplált általános közigazgatási bíróságoknál fognak alkalmaztatni, vagy pedig a magyar királyi curiánál fognak alkalmaztatni. (Élénk helyeslés balfelöl.) De azt is mondta a minister ur, hogy a végeldöntésnek ugy is kezeiben kellene maradnia. De hát miért? Talán mellékczéljai vannak? Nem gyanúsítom igazságtalanságról, de talán nincs kellőleg tájékozva, nincs elég adattal felszerelve az ő egész megváltási operatuma, hogy még most sem bírja megbírálni az abból felmerülhető pénzügyi következményeket? Azt hiszem, ez sem elég döntő ok arra, hogy a minister legyen a legfőbb fórum. De tett a minister ur egy kijelentést, a mely meglepett bennünket. Azt mondta ugyanis, hogy '6 az államot ez ügyben nem tekintheti félnek, legfeljebb ott, hol az állam valamely regale-jogot másoknak eladott. De hát kérdem, nem ismeri-e el a t. minister ur, hogy e jogok az illetőknek kizárólagos tulajdonjogai? Nem hirdette-e az előadó ur nagy emphasissal, hogy az állam fejadata a magántulajdont megvédelmezni a megtámadtatások ellen? Hát így akarja megvédelmezni, hogy maga áll fel bírónak, a hatalmas állam a gyönge féllel szemben? Erre, azt hiszem, nem találni példát az egész világon. (Tetszés szélső balfelöl.) Azt is mondta, hogy az államnak joga lett volna italmérési adót kivetni s leszállíthatta volna fokrólfokra a regale értékét, de mégis jobbnak látta ezt nem tenni és a jog talapzatára állni: tudniillik törvényjavaslatot terjesztett be, hogy midőn e jogokat megszünteti, a jogosultakat kárpótlásban "részesíti. T. ház, a magánjog terén nem lehet ingadozni, sem azt mondani; ha akartam volna, mást tehettem volna. Előttem a törvényjavaslat, mely a jog álláspontjára helyezkedik, már pedig ha ezt teszi, nincs választás. Ha a salus reipublicae elméletére támaszkodva azt mondta volna: „megszüntetem a jogokat, az állam fenhatóságának erejénél fogva s nem adok kárpótlást", akkor nem lett volna biróra szükség. De ő a jogállam talapzatára áll, már pedig akkor csak egy fórum van, a melyben meg lehet nyugodni s ez a független bíróság. (Élénk helyeslés bal- és szélsőbal felől.) Beiktatta a törvényjavaslatba az 5-ik §-t; magam is rászavaztam és az állam érdekei szempontjából mindig szívesen fogok ily intézkedésre rászavazni; megvédte az államot minden 'túlságos követelés ellen. Egyszerű vétóval az adófelügyelő akár okiratokkal, akár tanúkkal bizonyítja a magántulajdonos az ő jogait, elutasíthatja és a szomszéd községek hasonló viszonyaira utalhatja. De hát kérdem, mivel lesznek megvédve azoknak a szegényeknek a jogai, a kiknek mégis garantiroztatott egy jog a 8. §-ban, a mely arról szól, hogy ők kártalanítandók, habár adójuk nyíltan nem is jövedelmi adónak lett kimondva, hanem más adóba lett belekeverve ? Mondják meg nekem, micsoda védelmet találhatnak majd ezek az 5. §-ban ? Valóban az árvizveszedelmeket nem a nagy folyamok okozzák közvetlenül. A veszély a kisebb hegyi patakoknak dulásából származik; azok nem tudják magukat megvédeni a rájuk toluló víztömeg ellen, (Ugy van! Tetszés a szélső balon.) A nagyok gondoskodni fognak magukról kellő jövedelem által, de a kicsinyek ki vannak szolgáltatva a közigazgatási hatóságok önkényének.(Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Tisztelt ház! Egy pártkormány nem lehet elfogulatlan bíró. (Ugy van! balfelöl.) A biró ítéletének két jelleggel kell bírnia és ha nem bir azzal, akkor nem kelthet megnyugvást senkiben: az elfogulatlanság tekintélyét és a megnyugvást az ellenfélre nézve kell homlokán viselnie annak az ítéletnek, a mely magánjogok felett dönt. (ügy van ! Élénk tetszés a bal- és szélső balon.) Hisz maga a ministerelnök ur azt mondta, ő jól tudja, hogy mennyi gyanúsításnak lesz kitéve, ő jól tudja, meg is szokta, de hát az ő lelkiismerete nyugodt lesz, ő tudja, hogy igazságot fog szolgáltatni. No, t. ház, én tudom, hogy embereket gyanúsítanak, gyanúsítják a bíróságokat is, gyanúsítják a parlamentet is, ez ellen nincs védelem; de azt még nem láttam, hogy valaki a gyanútól nem fél, hanem azt keresi. (Tetszés balfelöl.) Mondja meg nekem a t. ministerelnök ur, hogyan fogja elviselni a felelősséget rokonaival, hogyan ellen-