Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-143

356 143. országos ülés november 80-án, pétiekéit. 1888. Miután azonban, ezen törvényjavaslat 10-ik §-ánál nem lehet kilátásom arra, hogy ha elvi tekintetben különbözöm a javaslattól, indítványom elfogadtassák, elvi módosítványt benyújtani nem is szándékozom, mert „Roma loeuta est" ; mert tudom, a 10. §-nak mi a sorsa. Méltóztassék tehát nekem azt megengedni, hogy ehhez a részéhez a javaslatnak egy correctivumot javasoljak, a mely annyiból áll, hogy ha jogosult az, hogy a jogelődnek hibájáért a jogutód felelősséggel ne terheltessék, ugy a jogutódnak, a ki ez által kevesebbet kapna, kártalanítás fejében adassék meg a jogelőd elleni teljes visszkereseti jog azon büntetésért, a melyet ő viselt helyette. (Helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk !) Mert miként áll ez eset, t. képviselőház !Ha valakinek jogelődjeeltitkolta az adót; most jön a megváltás és az illető fizeti a 4-szeres büntetést a jogelőd hibájáért. A lehető legjogosultabh nézetem szerint az, hogy a jogelőd ezen büntetésért a kártalanítónak felelősséggel tartoznék és a jogutód a jogelődön ezen büntetést visszkereset utján megvehesse. (Helyeslés szélső balfelöl.) Van, t. ház, és e tekintetben leszek is bátor egy rövid módosítványt benyújtani — ezen javaslatnak más törvénytelen disposítiója is. (Halljuk! Halljuk!) Törvénytelenség minden esetre, ha már visszaható erőről beszélünk, az, hogy 8-szoros büntetés alkalmaztassék; de még törvénytelenebb az, |ha esetleg a j elenleg érvényes törvények szerint már elévült büntetés alkaímaztatik valaki ellen. Ez is visszaható erő, mert nem beszélek nagy összegekről, de az 1882. és 1883-ban eltitkolt adóval szemben az elévülés már beállott. Hát t. ház, a kik az igazságosság és jogosság álláspontjára helyezkednek, azoknak szabad jelenleg érvényes törvények megsértésével a büntetés fokozását megengedni ott is, a hol az már elévült ? Ez nézetem szerint, t. ház, sem nem jogosult, sem nem helyes. (ügy van! ssélsö balfelöl.) Már most nem akarom a t. házat további kérdésekkel untatni, kérem, méltóztassék azon módosítványomat elfogadni, mely röviden igy szól : A 10. §. utolsó bekezdése után tétessék: „A kártalanításra jogosultnak, a kártalanítási tőkéből levonás alá jutó állami adók és járulékok összege tekintetében jogelődje elleni visszkereseti joga épségben marad." Ezen módosítvány, mely azon esetben is áll, ha az eredeti 4. §. fogadtatik is el, sem a törvényjavaslatnak pénzügyi részét, sem pedig a kincstárt nem érinti, hanem jogot ád annak, a ki jogelődje hibájáért büntettetik meg, hogy ezen büntetést visszaháríthassa arra, a ki azt tényleg megérdemelte, tudniillik jogelődjére. Van szerencsém módosítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélső balodalon.) Elnök: Fel fog olvastatni amódositvány. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Ki következik a szólás sorában? Madarász József jegyző: gróf Halier Jenő. Gróf Halier Jenő: T. ház! (Halljuk/ Halljuk!) A 10. §-hoz módosítványt vagyok bátor benyújtani, melyet a t. háznak becses figyelmébe ajánlok. (Halljuk! Halljuk!) Módosítványom indoka a lehető rövidséggel elmondva a következő. (Halljuk! Halljuk!) Az italmérési jog, t. ház, épen olyan magántulajdon, mint bárminő más ingatlan vagy ingó vagyon. Midőn tehát az állam az italmérési jogot kártalanítja vagyis inkább kisajátítja, még nem következik az, hogy azokat, kik jövedelmeiket nem teljesen vallották be, megbüntesse. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Ezt előreboesátva, kérdem: mi szükség van arra, hogy oly törvényt alkossunk, mely visszaható erejénél fogva egyrészt az egész kártalanítási műveletet illusoriussá teheti, másfelől az ország jó hírnevének legkevésbé sem fog előnyére válni? Az államnak joga van azt, a ki jövedelmének egy részét az adóztatás alól kivonta — megbüntetni ; de ennél tovább menni sem erkölcsi, sem politikai szempontból nem czélszerű, mert egyesek hibájáért az egész nemzetet felelősségre vonni nem lehet. (Halljuk! Halljuk!) Megengedem, hogy a parlamentnek megvan az a joga, hogy rendkívüli esetekben,midőn az állam fentartásáról van szó, oly törvényeket

1 alkosson, melyek a rendeseknél jóval szigoruabbak, mert ő egyúttal a nemzeti becsületnek legelső őre, (Ugy van! jobbfélöl) de a jelen esetben eltérni a rendes úttól semmi szükség és azért a 10. §-t elfogadom és ahhoz a következő módosítványt ajánlom: (Halljuk! Halljuk! Olvassa): „A. 10. §. egész utolsó bekezdése hagyassák ki." Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Beőthy Algernon (olvassa a módosítványt) : gróf Tisza Lajos! Gróf Tisza Lajos : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Távol áll tőlem, hogy érdemileg hozzászólni kívánjak ezen szakaszhoz ; mert erre vonatkozólag — hol több, hol kevesebb szerencsével — mindazok elmondattak, a melyek akár mellette, akár ellene, mint érvek felhozhatók voltak. Nem fogok ismétlésekbe esni, nem fogok hosszas érvelésekbe bocsátkozni; kötelességemnek tartom azonban röviden indokolni, hogy ezen szakaszszal szemben mily álláspontot foglalok el s miért szavazom azt meg. (Halljuk! Halljuk!) Hogy ezen szakasz rendelkezéseire vonatkozólag a politikai morál szempontjából mi a nézetem, annak a 2l-es bizottságban kifejezést adtam és ha megszavazom a 2l-es bizottság szövegezése szerint ezen szakaszt, teszem ezt azért, mert engedek a politikai szükségességnek, (Tetszés jobb-