Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-143

148. országos ülésnovember 30-án, pénteken. 1SKS. 351 jesítésének elmulasztása, mondjuk — hogy azon szót én is egyszer használjam, melyet t. barátom beszédében oly gyakran ismételt — hogy a kincstárt megcsalni ép oly tisztességtelen dolognak tekintendő, mint egyes embert megcsalni, én ezen közvélemény megalkotásához a magam gyenge erejével hozzájárulni kész vagyok, fogom is tenni. ' (Általános helyeslés.) De, t. ház, hogy ezen törekvéseinknek, melyeknek a társadalmi téren és adiscussio minden mozzanatában, a polgári élet minden esélyeiben, a ház• ban és a házon kivül részt akarok venni, hogy •ezen közös törekvéseinknek sikere lehessen, annak vannak még bizonyos előzményei is a nélkül, hogy ezen előzmények létesítésére erélyesen közreműködnénk, ha ezen előzmények létesítésére legfölebb jámbor óhajtást és előszeretetet táplálunk, de a tettek terére nem lépünk: ezen actio, melyet az ily közvélemény megalkotására meg akarunk indítani, a homokban el fog veszni. (Helyeslés a baloldoldalon.) És előre jósolom, bár sajnálom, eredménytelen fog lenni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ebben van köztem és az indítványt tevő t barátom közt a különbség, hogy én ezt a két dolgot egyszerre, egyidejűleg akarom kezdeményezni, a két irányban egyszerre és egyidejűleg akarok hatni; de hatályos és megfelelő eszközökkel. Igenis, t. képviselőház, a törvényhozások és a törvényhozás minden factorának, de talán inprima linea ezen háznak, mely a nemzet képviseletét foglalja magában, feladata és kötelessége nem csupán a maguk érdeménél fogva helyes intézkedéseket alkotni, de egyszersmind minden intézkedésével oda hatni, hogy a nemzeti élet jövőben erkölcsileg oly ép és oly tiszta legyen, mint az emberek közt egyáltalában lehetséges. (Ugy van! a haloldalon.) Erre azonban két irányban gyakorolhatunk és kell gyakorolnunk befolyást. Először arra kell befolyást gyakorolnunk és arról kell tennünk, hogy maga az állam minden orgánumának tevékenységében az erkölcsi alapot megőrizze és ennek magaslatán maradjon. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Másodszor azon kell lennünk, hogy a polgárok körében is a kötelességérzetnek szigorú felfogása, az állam iránti kötelességeknek mély átérzése támadjon. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és széhöbaloldalon.) Az. egyiket a másik nélkül nem lehet elérni. Kern lehet elérni az elsőt a második nélkül, de még kevébé a másodikat az első nélkül. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) És, t. képviselőház, én azt állítom, hogy miután mi itt törvényeket alkotni vagyunk hivatva; miután mi itt a kormányzatot vagyunk hivatva ellenőrizni: miután mi itt állami intézménveket létesíteni és azok működésére felügyeletet gyakorolni hivatva vagyunk: tán a mi feladatunk első sorban az. hogy magának az államnak és az állam közegeinek működésére gyakoroljuk ezt az erkölcsösítő befolyást és a letérés, a távozás ettől semmiképen meg nem engedhető. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És, t, képviselőház, e tekintetben azután, megvallom, valami nagyon fényesen nem állunk. Mert ha tekintjük, hogy ez a törvényhozó testület arra nézve, a mi hozzá legközelebb áll, saját összealkotására nézve mennyiben tartja szem előtt az erkölcsi elveknek szigorú követelményeit, ha azt látjuk, hogy minden szomorú tapasztalások daczára is fentartja közéletünk azon állandó botrányát, a dívó igazolási eljárást, mely a büntető törvényben börtönnel sújtott cselekvényéig mindent eltűr, mindent igazol, minden felett szemet huny: (ügy van! balfelöl.) akkor, t. ház, méltán kétely ébred azon egymásután helyessége iránt, melyet t. barátom a nemzeti erkölcs mentése különben helyes és szép útjára lép. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) S ha nézzük magának a kormánynak tevékenységét ép azon a téren, melyről itt most szó van, a közadók kezelése terén és azt tapasztaljuk — hogy csak egy példát említsek, melyről nemrég a múlt országgyűlésen volt szó — hogy egy gazdag püspökségnek 80,000 forintig terjedő adóhátralékai maradnak, még pedig oly helyen, hol e körülmény Összefüggése a pártérdekkel nagyon is szembetűnő, (Hosszantartó élénk helyeslés balfelől), holott egyidejűleg a szegényebb sorsúak s magas protectiónak nem örvendők kunyhóiban vidáman foly tovább az adóexeeutio: akkor ismét azt kell állítani, hogy az állami közegek tevékenysége az erkölcsi alap megóvásától igen messze van! (Zajos felkiáltások a baloldalon: Igaz! ügy van!) És ha hónapokig czáfolat nélkül tartják magokat azok a hirek, hogy^ a pártkassának tett szolgálatok fejében magyar nemesség adatik, (Zajoz felkiáltások balfelől: Igaz! Ugy van!) a mi ha nem igaz, — és nem állítom, hogy igaz — azzal mulasztott kötelességet a kormány, hogy azt a hirt felmerülése első pillanatában meg nem czáfolta; ha pedie: igaz, bővebb magyarázatot nem igényel; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) ha tudjuk, hogy a közvagyon kezelése mindenféle ágában, különösen az árvapénzek kezelésében minden untalan fel-felüti fejét egy-egy botrány, mondhatnám, felpattan egy fekély a nemzet testén, melynek rendesen az a charactere, hogy éveken át folytatott visszaélések a dolog financiális természeténél fogva nem folytathatók (Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon.) és ha a kormány nem érzi magát hivatva ahhoz a lépéshez fordulni, melyet e téren már sokszor ajánltak neki, hogy tudniillik a kezeléseket szigorú általános revisio alá bocsássa;