Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-142

142. országos ülés november 29-én, csütörtökön. 1888. 315 tervezett módon megváltatik, abban áll, hogy az ő regáléjuk csakis részben és nem teljes egészében fog megváltatni, mert a három hónapi szabad bormérés ideje alatt élvezett haszon sem a községek vagy városok egyetemének — nem pedig azért, mert ezek az említett időszak alatt tényleg ily hasznot nem húztak — sem pedig az ezen jogot a szabad hónapok alatt gyakorlóknak — nem pedig azért, mert azok az italmérési haszon után ezen hónapok alatt adót nem fizettek —• tehát sem egyiknek, sem másiknak be nem számíttatik és illetőleg a három havi italmérési jogért sem az egyiknek, sem a másiknak kárpótlás nem nyujtatik. Jeleztem és hangsúlyoztam ugyanekkor azt is, hogy én a jászkun községek érdekeinek felemlítésével egyáltalában nem valami különös kedvezményeket akarok, hanem csakis méltányosságot és igazságot kérek számunkra. Azonban t. ház, hogy a t. kormánynak mi a nézete és szándéka a jászkun községek és városok ezen speciális érdekeivel szemben, azt mind ez ideig egyáltalában nem tudom, mert bár a t. pénzügyminister ur többször és több esetre vonatkozólag már határozottan nyilatkozott, de e tekintetben az egész vita folyamán eddigelé semmi felvilágosító, annál kevésbé megnyugtató nyilatkozatot egyáltalában nem hallottunk. Pedig t ház, ez a bizonytalanság rosszabb a semminél, mert aggályokat szül és bizonyos, talán nem is épen helyes következtetésekre ad alkalmat. így például itt is vagy azt kell gondolni, hogy ezen említettem községek és városok érdeke oly kicsiny, oly semmi a t. kormány előtt, hogy az figyelemre sem méltó, vagy azt, hogy az említettem sérelem létezését maga a t. kormány is elismeri ugyan, de talán az államkincstárra való tekintetből nem hajlandó azt orvosolni. Megvallom, t. ház, hogy én sem az egyiket, sem a másikat nem szeretném feltenni egy alkotmányos kormányról, melynek, valamint egyrészről az államkincstár, másrészről és ép oly mérvben, az állam polgárainak érdekeire is kellő figyelemmel kell lennie. Rövid felszólalásom czélja tehát egyrészről az, hogy a jászkun községek és városok érdekei tekintetében a t. kormánytól némi felvilágosító nyilatkozatot kérjek és nyerhessek, másrészről pedig czélom egy oly módosítás beterjesztése a 8-ik szakaszhoz, mely elfogadtatása esetén nézetem szerint az említettem sérelmeket orvosolná és azt, ho<?y a jászkun községek és városok regáléja ne részben, hanem egészében váltatnék meg, biztosítaná. Ezen módosítványom a következő: A) 8-ik szakasz után a következő szöveg tétessék: „Azon községekben, a hol a regalejogok a helyi körülményeknél és gyakorlatnál fogva részben, vagy egészben ugy használtatik, hogy az italmérés, fizetés kötelezettsége nélkül, a polgároknak engedtetett át és ezen ok miatt a községek nincsenek azon helyzetben, hogy akár az adó, akár a szerződések alapján a regalejog teljes értékének megfelelő jövedelmet mutathassák ki, ily esetben a regalejog értéke vagy egyezségileg, vagy a következő 11. szakasz szerinti illetékes hatóságok által állapittassék meg." Tisztelettel kérem módosítványom elfogadását. Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk!) Miután előttem szólott t. képviselőtársam kérdésére a kormány részéről nyilatkozat nem tétetett és igy nem ismerem a kormánynak e részben fennálló szándékát, legyen szabad nekem is felhívnom a t.ház figyelmét az előttem szólott képviselőtársam által említett esetre, mely szerintem igen figyelemre méltó, mert én is ugy tudom, hogy a volt jász-kun kerület községeinek legnagyobb részében hosszii idő óta azon szokás dívik, hogy az évnek bizonyos hónapjain, három hónapon keresztül szabad italmérés engedtetik a városok részéről minden egyes bortermelőnek. (Igaz! Ugy van! balfélol.) Ez természetesen a községi regálénak constatálható jövedelme és a község által fizetendő adót nagy mértékben csökkenti. Nem áll azonban az, hogy ezért az egyesek által gyakorolt italmérésért semmi adó nem fizettetett volna, a mely esetben azután a törvény principiális intézkedései annak tekintetbe vételét kizárnák. Csakhogy nem constatálható ez az adó, mint külön az italmérésért fizetett jövedelmi vagy kereseti adó, hanem nyilvánul abban, hogy ezen jogosítvány miatt az illetők egyéb adói nagyobb alapon számíttatván, nagyobbak, mint máskülönben volnának. Azt hiszem, t. ház, hogy ezen kérdés nagy mértékben megérdemli a törvényhozás és a kormány figyelmét, ha csakugyan igazságosan akarunk eljárni mindenkivel szemben és egyenlő mértékkel akarunk mérni mindenkinek. (Helyeslés balfelöl.) Átlátom azt, hogy ennek törvényhozási constructiója igen nehéz s azért első hallásra sem egyenesen hozzájárulni nem volnék képes azon módosítványhoz, melyet előttem szólott t. képviselőtársam tett, sem azt visszautasítani nem tartanám helyesnek s ez által e nagyon is figyelemreméltó esetet eleve elütni az orvoslástól, hanem érdemesnek tartom arra, hogy a szakasz, az ügy megfontolása és a kormánynyal egyetértőleg eszközlendő kellő szövegezés végett a huszonegyes bizottsághoz visszautasittassék. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök mint pénz Ügy minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Csak igen röviden kívánok a kérdéshez szólani. 4Q*