Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

302 141. országos ölés november 2S-án, s/.erdAn. 1888. térj esztendőnek tartom a rendezett tanácsú váro­sokra, kitérj esztendőnek a községekre és foko­zandónak tartom a zárt városokra nézve. Minthogy azonban ebben a szakaszban csak a törvényható­sági joggal felruházott városoknak adott kedvez­ményekről van szó, ide bevenni a községeket és a rendezett tanácsú városokat helytelen volna; de azon inconvenientiát sem akarnám elkövetni, hogy a törvényhatósági joggal felruházott váro­sokra nézve megemlittessenek a kedvezmények, a többiekre nézve pedig nem. Leghelyesebbnek tar­tanám tehát ezt az utolsó kikezdést, mint magában véve tökéletesen feleslegest, kihagyni, minthogy azon intézkedések, a mennyiben szükségesek, ugy is bent lesznek azon törvényben, a melyre itt utalás történik; ha pedig nem szükségesek, az, hogy e szakaszban utalás történjék rájuk, ugy is fölösleges. Ennélfogva modosítványom következő: ,, A 7. §. utolsó kikezdése kihagyatik." (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Fel fog olvsstatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Madarász József: PolónyiGéza! Polónyi Géza : T. képviselőház! Én ugyan előre is jelzem, hogy én lényegileg más állás­pontot foglalok el, mint igen t. képviselőtársam. Az én nézetem az volt, hogy ha egy szakasz pro­vocál egy másik szakaszra, tehát a correlatiót maga a javaslatot szerkesztő bizottság elismeri, azon esetben cfélszeru és helyes dolog lett volna, ha a két szakasz együtt tárgyaltatik, nem pedig, hogy a provocálás kimaradjon. Minthogy e tekin­tetben concrét javaslattal előállani nem a mi dol­gunk, hanem az igen t. kormány feladata, én e tekintetben vitába nem bocsátkozom. Mielőtt azonban rátérnék tárgyamra, méltóz­tassék megengedni, hogy különösen az e padokon ülő társaim megnyugtatására beszámoljak egy teljesen sikerült ártatlan tréfámról. (Halljuk!) Régi gyakorlat a t. többségnél, hogy ridegen, görcsösen ragaszkodik álláspontjához, nemcsak hatalmi kérdésekben, hanem abban is, hogy czél­szerű javaslatok ez oldalról el ne fogadtassanak. Ezért aztán meg szokott történni, hogy a túloldali képviselők feliratkoznak valamely szakasz mellett elsőknek, hogy aztán módosításaik előterjesztésé­vel ellene szóljanak. Én ez alkalomból ártatlan tréfából megtettem, hogy e szakasz mellett is, ellene is feliratkozhassam, hogy mindenesetre elsőnek szólhassak. Kíváncsi voltam már most, hogy fognak kijátszani, hogy mégse lehessek első. (Derültség.) E tréfa teljesen sikerült; köszönöm a képviselő urnak, a ki a módosítványt benyújtotta. Minket a módosítások ajánlásánál soha sem az vezet, hogy az érdem legyen a mienk, hanem az, j hogy azon javaslat olyan legyen, a melyet a haza és a polgárság érdekében támogatni kötelességünk. \ (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Bár­mikor jön a túloldalról ilyen javaslat, mi mindig kellemes és hazafias kötelességünknek fogjuk tartani önöket ebben támogatni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha a t. képviselő ur most kijelenti, hogy ő a praecipiumokra való intézkedést a ren­dezett tanácsú városokra is ki akarja terjesz­teni, a zárt városokra nézve pedig jobban ki­bővíteni akarja, én ezt örvendetes tudomásul veszem; a mértékre nézve lehet, hogy különbség lesz közöttünk, de az elv tekintetében a párt támogatására számíthat. Már most, t. képviselőház, még egy meg­jegyzést Visi Imre igen t. képviselő urnak. Sok­szor hallottuk az általános vita során azt a vádat, most concret alakjában is emelte a t. képviselőin-, hogy a többség padjairól felhangzik az a rend­kívüli felfohászkodás, mily borzasztó foka az. erkölcsi sülyedésnek az, hogy Magyarországon mindenki, kivétel nélkül, még a városok is adót titkolnak el. Méltóztassék nekem megengedni, t. képviselő ur, semmivel jobban ezen 1867 óta fennálló kormányzati rendszert stigmatisálni nem lehetne, mint azzal, hogy önök ezt most vádként az országnak a szemébe vágják, Méltóztassék megengedni, hogy röviden egy példát hozzak fel, mert exempla trahunt. Méltóztassák összehason­lítást tenni Francziaországgal és Angliával, a hol az omnibuszokat használó közönségnek nincs szüksége ellenőrre, a közönség maga ellenőrzi egyik a másikat, hogy a díj befizettessék. Ott, t. polgártársaim, a hol ennyire sülyedtek az erkölcsök . . (Zajos derültség a jobboldalon.) Hát nem akarnak polgártársaim lenni? (Élénk derült­ség.) Én 48-as vagyok, én ezt a díszes, megtisztelő megszólítást a 48-iki hagyományokból tanultam meg. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ha tehát ezen országban ily jelenséggel találkoz­nak, hogy egyesek és közhatóságok egyaránt a jogosult önvédelemnek örve alatt tényleg a tör­vénynyel ellenkező állást foglalnak el, ugy ves­senek számot önönmagukkal, hogy egy oly kor­mányzati rendszert inauguráltak, a mely maga már az erkölcstelenség lejtőjére sülyesztette ezt az országot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, magára a javaslat lényegére áttérve, mi már az általános vitánál jeleztük, teljesen indokolatlannak, jogosulatlannak kell tartanunk azt, hogy törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok között, vagy egyáltalán községek között (Ugy van! a szélső baloldalon) bármi néven nevezendő közjogi vagy bármely alapra helyezhető különbség tétet­hessék a megbízhatóságra nézve. Mi nem osztjuk azt a felfogást, t. képviselőház, hogy azért, mert az egyik törvény által alkotott testületnek a zár­számadásait nem a kormánynak közvetlenül alá­rendelt közegek, de országos törvény által alkotott

Next

/
Thumbnails
Contents