Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-141
302 141. országos ölés november 2S-án, s/.erdAn. 1888. térj esztendőnek tartom a rendezett tanácsú városokra, kitérj esztendőnek a községekre és fokozandónak tartom a zárt városokra nézve. Minthogy azonban ebben a szakaszban csak a törvényhatósági joggal felruházott városoknak adott kedvezményekről van szó, ide bevenni a községeket és a rendezett tanácsú városokat helytelen volna; de azon inconvenientiát sem akarnám elkövetni, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve megemlittessenek a kedvezmények, a többiekre nézve pedig nem. Leghelyesebbnek tartanám tehát ezt az utolsó kikezdést, mint magában véve tökéletesen feleslegest, kihagyni, minthogy azon intézkedések, a mennyiben szükségesek, ugy is bent lesznek azon törvényben, a melyre itt utalás történik; ha pedig nem szükségesek, az, hogy e szakaszban utalás történjék rájuk, ugy is fölösleges. Ennélfogva modosítványom következő: ,, A 7. §. utolsó kikezdése kihagyatik." (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Fel fog olvsstatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Madarász József: PolónyiGéza! Polónyi Géza : T. képviselőház! Én ugyan előre is jelzem, hogy én lényegileg más álláspontot foglalok el, mint igen t. képviselőtársam. Az én nézetem az volt, hogy ha egy szakasz provocál egy másik szakaszra, tehát a correlatiót maga a javaslatot szerkesztő bizottság elismeri, azon esetben cfélszeru és helyes dolog lett volna, ha a két szakasz együtt tárgyaltatik, nem pedig, hogy a provocálás kimaradjon. Minthogy e tekintetben concrét javaslattal előállani nem a mi dolgunk, hanem az igen t. kormány feladata, én e tekintetben vitába nem bocsátkozom. Mielőtt azonban rátérnék tárgyamra, méltóztassék megengedni, hogy különösen az e padokon ülő társaim megnyugtatására beszámoljak egy teljesen sikerült ártatlan tréfámról. (Halljuk!) Régi gyakorlat a t. többségnél, hogy ridegen, görcsösen ragaszkodik álláspontjához, nemcsak hatalmi kérdésekben, hanem abban is, hogy czélszerű javaslatok ez oldalról el ne fogadtassanak. Ezért aztán meg szokott történni, hogy a túloldali képviselők feliratkoznak valamely szakasz mellett elsőknek, hogy aztán módosításaik előterjesztésével ellene szóljanak. Én ez alkalomból ártatlan tréfából megtettem, hogy e szakasz mellett is, ellene is feliratkozhassam, hogy mindenesetre elsőnek szólhassak. Kíváncsi voltam már most, hogy fognak kijátszani, hogy mégse lehessek első. (Derültség.) E tréfa teljesen sikerült; köszönöm a képviselő urnak, a ki a módosítványt benyújtotta. Minket a módosítások ajánlásánál soha sem az vezet, hogy az érdem legyen a mienk, hanem az, j hogy azon javaslat olyan legyen, a melyet a haza és a polgárság érdekében támogatni kötelességünk. \ (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Bármikor jön a túloldalról ilyen javaslat, mi mindig kellemes és hazafias kötelességünknek fogjuk tartani önöket ebben támogatni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha a t. képviselő ur most kijelenti, hogy ő a praecipiumokra való intézkedést a rendezett tanácsú városokra is ki akarja terjeszteni, a zárt városokra nézve pedig jobban kibővíteni akarja, én ezt örvendetes tudomásul veszem; a mértékre nézve lehet, hogy különbség lesz közöttünk, de az elv tekintetében a párt támogatására számíthat. Már most, t. képviselőház, még egy megjegyzést Visi Imre igen t. képviselő urnak. Sokszor hallottuk az általános vita során azt a vádat, most concret alakjában is emelte a t. képviselőin-, hogy a többség padjairól felhangzik az a rendkívüli felfohászkodás, mily borzasztó foka az. erkölcsi sülyedésnek az, hogy Magyarországon mindenki, kivétel nélkül, még a városok is adót titkolnak el. Méltóztassék nekem megengedni, t. képviselő ur, semmivel jobban ezen 1867 óta fennálló kormányzati rendszert stigmatisálni nem lehetne, mint azzal, hogy önök ezt most vádként az országnak a szemébe vágják, Méltóztassék megengedni, hogy röviden egy példát hozzak fel, mert exempla trahunt. Méltóztassák összehasonlítást tenni Francziaországgal és Angliával, a hol az omnibuszokat használó közönségnek nincs szüksége ellenőrre, a közönség maga ellenőrzi egyik a másikat, hogy a díj befizettessék. Ott, t. polgártársaim, a hol ennyire sülyedtek az erkölcsök . . (Zajos derültség a jobboldalon.) Hát nem akarnak polgártársaim lenni? (Élénk derültség.) Én 48-as vagyok, én ezt a díszes, megtisztelő megszólítást a 48-iki hagyományokból tanultam meg. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ha tehát ezen országban ily jelenséggel találkoznak, hogy egyesek és közhatóságok egyaránt a jogosult önvédelemnek örve alatt tényleg a törvénynyel ellenkező állást foglalnak el, ugy vessenek számot önönmagukkal, hogy egy oly kormányzati rendszert inauguráltak, a mely maga már az erkölcstelenség lejtőjére sülyesztette ezt az országot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, magára a javaslat lényegére áttérve, mi már az általános vitánál jeleztük, teljesen indokolatlannak, jogosulatlannak kell tartanunk azt, hogy törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok között, vagy egyáltalán községek között (Ugy van! a szélső baloldalon) bármi néven nevezendő közjogi vagy bármely alapra helyezhető különbség tétethessék a megbízhatóságra nézve. Mi nem osztjuk azt a felfogást, t. képviselőház, hogy azért, mert az egyik törvény által alkotott testületnek a zárszámadásait nem a kormánynak közvetlenül alárendelt közegek, de országos törvény által alkotott