Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

141. országos ülés noveii ván folytatni, nekik, gazdáiknak e miatt nagyobb hasznukra fognak válni. A harmadik feltétel, a melyet kikötök az, hogy ugyanabban a községben más sem gyakorolta legyen az italmérést; mert ha más gyakorolta volna, aeon esetben az a czél, a melyet az illető maga elé tűzött, természetesen nem lett volna elérhető, mert a község lakosai, ha nem az ő korcsmájában, másnak a korcsmájában áldoztak volna az iszákosságnak. Én tehát, t. képviselőház, e feltételek mellett azt gondolom, hogy az illető nemcsak méltányosság, hanem teljes igazság szerint is megkívánhatja, hogy azon italmérési jogért, a melyet ő nem gyakorolt, kárpótlást nyerhessen; és ezen meggyőződésemben és azon reményben, hogy a t. képviselőház is méltányolja ezen tekinteteket, van szerencsém benyújtani a módosítást. (Élénk helyes lés balfélöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa): „Módosítvány a hatodik szakaszhoz. A szakasz végére 2. pontul ez teendő: ,3. Ha a nemesi birtok alapján jogosult bebizonyítja, hogy azért nem gyakorolta az 1882—1886-igterjedő időközben valamely községben az italmérést, hogy a szeszes italok mértéktelen fogyasztását meggátolja, ezen esetben feltéve, hogy azon községben más sem gyakorolta az italmérést, a kártalanításra igényt támaszthat. Annak összege a szomszédos és hasonló természetű italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének figyelembevételével fogván megállapíttatni. Beadja: Irányi Dániel". Tisza Kálmán ministereinők: T. képviselőház! (Halljuk!) Épen azért, mert a t. képviselő ur intentióit, melyek ezen módosítás tételére vezették, nagyrabecsülöm, kötelességemnek tartom igen röviden meginondaui, hogy ezen módosítványt miért nem fogadhatom el. (Halljuk! Halljuk!) Először is a t. képviselő ur maga is községhez és nemesi joghoz köti. A mi a nemesi jogot illeti, ha ahhoz kötjük is, az okvetetlenül egyforma pusztán és községben. A második feltétel, a melyhez köti az, hogy a községben más sem gyakorolt légyen italmérési jogot. (Halljuk!) Ez általánosságban épen ilyen községben nem is lehető, mert ott az úgynevezett kántor korcsmáitatás az év egy részében legalább bizonyosan meg volt. Ez a második ok. A harmadik ok az, hogy ha azon községben nem gyakoroltatott is italmérési jog, épen ugy a mint meg van ez a pusztára nézve, hogy akkor a szomszéd jövedelme volt nagyobb, épen ugy, meg van az a községre nézve is, mert hogy azok az emberek egyáltalán itallal ne éltek volna e miatt, ezt csakugyan bebizonyítani nem lehet. (Ugy van! jobbfelöl.) És végezetül, t. képviselő ur, ber 28-án, szerdán. 1888. 0>95 csak azon esetre akarja ezt, ha valaki azon intentióből tette, hogy az emberek a szeszes italokmértéktelen élvezetétől elszokjanak.Ezzel szemben először is megjegyzem, hogy intentiót bizonyítani majdnem lehetetlen, (ügy van! jobbfelöl.) Mert utoljára is arra hivatkozni, hogy valaki ugy nyilatkozott kisebb körben, barátok közt, évekkel ezelőtt, hogy én meg fogom szüntetni az italmérést, hogy az emberek ne igyanak annyit, engedelmet kérek, ezt oly bizonyítékul, melynek alapján kártalanítást lehessen követelni, elfogadni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) És bocsásson meg a t. képviselő ur, nem áll fenn az a különbség a puszták és a községek közt sem. O ugyanis, a mint mondani méltóztatott, & pusztákra nézve — mert tudja, hogy ott is vannak ily esetek — azért nem kívánja kiterjesztetni, mert ott tehette azt az illető birtokos azon reményben, hogy cselédeit, napszámosait jobban ki fogja használhatni, ha ott helyben korcsma nincs. Ez ép ugy áll, t. ház, a községben, teheti és tehette valaki azt a községben azért, hogy cselédeit és napszámosait mértékletes életre szoktatva, azokat jobban kihasználhassa. (Helyeslés jobbfelöl.) De tehette pusztán ama emberbaráti szándékból, hogy cselédeit és napszámosait az ital túlságos használata ellen óvni igyekezzék. (Igás! Ugy van! jobbfelöl.) Tehát ezen különbség sem tartható fenn. De, ismétlem, a főindok mindenesetre az, hogy intentiót bizonyítani nem lehet. Ha így az alvó jogok kártalanítását megkezdjük, tág kaput fogunk nyitni, mert akkor ezer és ezer ember fog jönni, azt mondván, hogy ő is emberbaráti szempontból nem nyitott korcsmát és akkor sem az eszközökben, sem a lebonyolításban nem érünk határt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem a módosítás mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József jegyző: Tors Kálmán! TÖrs Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk !) Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak 3. §-a általánosságban állítja föl azt az alapot, mely szerint az italmérési jog rendszerint megváltandónak terveztetik ; a 6-iktól egész a most szóban levő 10-ikig terjedő szakaszok pedig azon kivételekről intézkednek, melyeket e javaslat az általános szabály alól megengedni kész. Azt hiszem, akkor érdemlem ki legjobban a t. ház jóindulatát, ha nem igyekezve a dolgot hamis szinben feltüntetni, egész nyíltan és Őszintén beismerem, hogy az az eset, mely engem a jelen felszólalásra bírt, egészen kivételes és tudtomra egyesegyedül álló s ennyiben talán particularisnak is mondható. Mindazonáltal reménylem, hogy fölszólalásom fonalán sikerülni fog kimutatI nom annak általános érdekű oldalát, melynél fogva I megérdemli, hogy azt a t. ház legalább itt, a hol