Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

141. országos ülés noTemtter 28-án, szerdán. 1888. 293 dés, egy bevallás áll szemben az adófelügyelő kételyeivel, a mely bevallást és a mely szerződést az állam jónak látott esetleg évek hosszít során át adó-alapul elfogadni s a melyeknek alapján az állam jónak látta azt a szerinte most már magasabb adót is bevenni, akkor, t. képviselőház, annak az adófelügyelőnek, vagy akár micsoda pénzügyi közegnek egyszerű kételye az én nézetem szerint nem lehet elégséges arra, hogy az illető jogosult egyén vagy község, vagy egy szóval bárki is, ki jogosított, ilyen jövedelemcsonkításnak — hogy ne mondjam — saját vagyona defalcatiójának legyen kitéve. Én, t. képviselőház, nem tudok részemről másban megnyugodni, mint azon módosításban, melyet Szentkirályi Albert t. képviselőtársam benyújtott; ez pedig az, hogy hasonló esetekben, az adófelügyelő tartozzék bebizonyítani azt, hogy az illetőnek bevallása nem nyugodott helyes alapon, vagy hogy ez a szerződés olyan, a melynek alapján a kártalanítást foganatosítani nem lehet. Különben, ha ez a szakasz ugy marad, a mint itt fogalmazva van, méltóztasanak meggyőződve lenni, hogy az a legnagyobb visszaélésekre fog alkalmat szolgáltatni, mert az egy oly ruganyos kifejezésü szakasz, melyet minden adófelügyelő saját tetszése és szeszélye szerint alkalmazhat minden jogosulttal szemben bármikor. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnöki T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur ismét felelevenítette Szentkirályi Albert képviselő ur indítványát. Talán helyes lesz, ha lehető rövidséggel én is megteszem erre megjegyzésemet. (Halljuk!) Azt, hogy az adófelügyelő mindigazon helyzetben legyen, hogy ő már kész adatokkal álljon elő, nem minden esetben lehetséges; és én azt hiszem, hogy ha meg akarjuk előzni azt, hogy ilyen igazságtalanságok történjenek, meg kell adni az adófelügyelőnek azt a jogot, hogy akkor, midőn alapos kételye támad, az eljárást megindíthassa. Mert nem az adófelügyelő dönt véglegesen, hanem erre itt is azon elégséges garantiát nyújtó forumok vannak hivatva, melyek a 11. §-ban felsorolvák, tudniillik a közigazgatási bizottság albizottságától fel a pénzügyministerig. Tehát nem az adófelügyelőkételye folytán történik a kártalanítási összeg meghatározása, hanem az adófelügyelő kételye elégséges arra, hogy az illető ellen az eljárás ilyen úton megindittathassék; és azt hiszem, ha nem akarjuk, hogy a kincstár többet legyen kénytelen fizetni, mint a mennyi a kárnak tényleg megfelel, ezt a jogot az eljáró pénzügyi közegnek meg kell adni. (Helyeslés jőbbfélöl,) Hasonlóképen bátorkodom Almásy Sándor t. képviselőtársamnak azon kívánságával szemben, hogy e szavak : „félrevezetési szándékból" az eredeti szöveg szerint visszaállíttassanak, felemlíteni, hogy tulaj donkép miért hagyta ki azokat a bizottság. (Halljuk!) A bizottság azon szempontból hagyta ki ezen szavakat, mert nem akarta azt, hogy az adófelügyelőnek már az első eljárása mintegy stigraatisálja az illetőt, hogy félrevezetési szándékból indult ki. (Felkiáltások a szélső baloldlon: Miért ne?) Tehát épen az illetők iránti kímélet vezette a bizottságot. (Felkiáltások a szélső haloldalon: Nem kell őket kímélni!) Az csak az eljárás folyamán fog bebizonyíttatni, hogy félrevezetési szándékból, rosszakaratból történt-e •, de hogy az adófelügyelő eljárása mintegy már előlegesen azt a caractert rójja az illetőre, hogy ő félrevezetési szándékot tanúsított, ezt a bizottság nem akarta (Helyeslés jőbbfélöl) s ezért hagyta ki a kérdéses szavakat. Én ismételten kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt a módosítások elejtésével változatlanul megszavazni. (Helyeslés jőbbfélöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Az 5. §-hoz több rendbeli módosítások adattak be. Mielőtt ezekre nézve a kérdéseket egymásután feltenném, kérdést kell intéznem Szendrey Gerzson képviselő úrhoz, vájjon itt kivánja-e eldönteni beadott niódosítványa sorsát, vagy a 9. §-nál, melyre az vonatkozik? Szendrey Gerzson: T. képviselőház! Minthogy módosítványom csakugyan kapcsolatban van a 9. §-sal, melyet most néztem meg bővebben, (Derültség) annál fogva kérem, méltóztassék módosítványom felett a 9. § nál dönteni. Elnök: T. ház! (Halljuk!) E szerint Szendrey képviselő ur módosítványa iránt a 9. §-náí fogom a kérdést feltenni. Az 5. §-ra nézve három módosítás adatott be, az első a Szentkirályi Albert képviselő uré, ki az 5. §. helyett egészen új szöveget hoz javaslatba. Itt azonban, t. ház, egy megjegyzést kell tennem. (Halljuk!) A discussió folyamán ugyanis azt vettem észre, hogy Szentkirályi képviselő ur módosítványának egy részét a felszólalt képviselő urak elfogadhatónak jelezték, t. i. azt, mely szerint a „pénzügyi közeg" szavak helyett az „adófelügyelő" szó illesztessék a szövegbe; azt hiszem tehát, hogy a midőn fel fogom tenni a kérdést, hogy elfogadja-e a t. ház, az 5. §-t a bizottság szövegezése szerint, szemben a Szentkirályi képviselő ur általjavasolt szöveggel, külön kell kérdeznem, vájjon elfogadtatik-e Szentkirályi képviselő ur módosítványának az a része, mely szerint „pénzügyi közeg" helyett „adófelügyelő" tétessék a szövegbe. Azután fogom kérdezni, hogy elfogadja-e a ház Almásy Sándor képviselő urnak azon módosítványát, mely szerint a második sor-