Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-140

266 140. országos ülés november 27-én, kedden 1888. Eillök: T. ház! Én azt hiszem, hogy a tanácskozás folyamára nézve czélszerü lesz, ha a 2-ik §. utolsó bekezdése itt függőben hagyatik, mert annak sorsa csak a 3-ik §-éval együtt döntethetik el és igy itt per tangentem határozni a fölött, hogy később mi lesz, csakugyan nem volna czélszertí. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök és pénzÜgyminlster: A inint, t. képviselőház, gróf Ápponyi Albert képviselő ur beszédéből megértettem — mert sajnos, a Horváth Lajos képviselő ur felszólalásánál nem lehettem itt — az indítványnak nem az a czélja, hogy ezen rendelkezés a 2. § ból kimaradjon, (Ugy van! ügy van! balfelöl) hanem az, hogy a 3. §. megvitatása után döntsön majd fölötte a ház. (Helyeslés.) Habár én előre is jelzem, hogy az 1882-től 1886-ig terjedő' időköz megtartásához ragaszkodom : ez ellen a magam részéről nem teszek kifogást. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva kijelentem, hogy a t. ház a 2. §. utolsó bekezdését függőben hagyja s a fölött csak a 3. §. letárgyalása után fog dönteni. (Helyeslés.) A 2. §. többi része fölött azonban, kivéve a 4-es számmal jelzett bekezdést, melyhez Horváth Lajos képviselő ur adott be egy módosítványt, a t. ház már most határozhat, (ügy van!) Ennélfogva, mert a bevezetéshez, továbbá az 1., 2., 3. és 5. számmal jelzett bekezdésekhez módosítványok nem adattak be, kijelentem, hogy ezek változatlanul fogadtatnak. A 4-es számmal jelzett bekezdésre pedig kér dem a t. házat, méltóztatik-e azt Horváth Lajos képviselő ur módosítványával szemben, a bizottság szövegezése szerint elfogadni: igen vagy nem ? (Nem!) Ennélfogva kijelentem, hogy ezen pont Horváth Lajos képviselő ur módosítványa szerint fogadtatik el. Következik a 3. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 3. §-t). Mohay Sándor: T. ház! A 3. §. azon százalékot állapítja meg, mely a kárpótlás alapjául megállapítandó összegből levonandó lesz és mely a kormány eredeti javaslata szerint kezelési költségnek neveztetett, a mely elnevezés azonban szabatosság és helyesbítés szempontjából a bizottság által mellőztetett. A dolog természetében fekszik, hogy az ilykép megállapított aiékos levonás mindazon esetekben, melyekben a kártalanítás a jövedelem alapján állapíttatik meg, helyet kell hogy nyerjen. Nevezetesen helyt kell ezen levonásnak foglalnia nemcsak azon esetben, midőn a kártalanítás a jövedelem átlag alapján ugy állapíttatik meg, hogy az adó vétetik alapul, hanem azon esetben is, midőn a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve, a 7. §. értelmében a zárszámadás vétetik alapul, illetőleg a 8. §. intézkedései szerint a jog után való jövedelemre a tőkekamat és járadékadó nem elkülönítetten, hanem más adónemekkel együttesen vettetett ki és végre alkalmazandó lesz e levonás az esetben is, midőn az adó alapul vétele mellett kiszámítandó jövedelmen túlmenő jövedelem bizonyítása engedtetik meg. Azon összefüggésben, melyben a százalékos levonás a 3. §-ban előfordul, az arra a félreértésre vagy félremagyarázásra szolgáltathatna alkalmat, hogy a 1 %-ban megállapított levonás csakis az esetben volna alkalmazható, hogy ha a jog utáni jövedelem az adó alapján állapíttatik meg; holott ez sem a kormány javaslatának, sem a bizottság szövegezésének intentiója nem volt. Ennélfogva a szó szerinti magyarázat folytán támadható félreértések kikerülése és a végett, hogy a szöveg szabatosabbá tétessék az által, hogy mindazon esetek, melyekben ezen levonásnak történnie kell, taxatíve legyenek a törvényben felsorolva : bátor vagyok a következő módosítványt benyújtani: (Halljuk! Halljuk!) „A harmadik szakasz harmadik sorában ezen szó után: „képezi", a vessző helyett pont tétessék és a következő szavak helyett: „melyből azonban í0% levonatik", új bekezdéskép e mondat iktattassék be: „Ugy ezen esetben, valamint az alábbi 7., 8. és 10. §. értelmében megállapítandó kárpótlási alapból azonban l0°/

0 mindig levonandó." (Helyeslés jobbfelöl.) Ajánlom a t. háznak ezen módosítás elfogadását. (Helye.lés jobbf elől.) Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Madarász József jegyző: Horváth Lajos! Horváth Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindamellett, hogy őszintén osztoztam azon aggodalmakban, melyek az általános vita alkalmával a ház ezen oldaláról a törvényjavaslat egyes intézkedéseivel szemben előadattak, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtam, elfogadtam, mert helyesnek tartom azt, hogy a törvényjavaslat a regale-jognak, ezen úgy a fogyasztó- és termelőközönségnek, mint az ipar és kereskedelemnek jogosult érdekeit mélyen sértő, a mai korba nem illő feudális előjognak teljes és általános eltörlését mondja ki és kimondja a kellő időben, tudniillik akkor, a mikor a kártalanítás a szeszadótörvény és a törvényhozás egyéb intézkedései által még nem alteráít tiszta jövedelem alapján igazságosan és méltányosan eszközölhető. Én is osztozom azon nézetben, hogy aregálejog megváltását vagy most, vagy csak évek múlva kell eszközölni, akkor tudniillik, a mikor a szeszadótörvény és a törvényhozás egyéb intézkedései-