Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-140

266 140. országos ülés november 27-én, kedden 1888. Eillök: T. ház! Én azt hiszem, hogy a tanácskozás folyamára nézve czélszerü lesz, ha a 2-ik §. utolsó bekezdése itt függőben hagyatik, mert annak sorsa csak a 3-ik §-éval együtt döntet­hetik el és igy itt per tangentem határozni a fölött, hogy később mi lesz, csakugyan nem volna czél­szertí. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök és pénz­Ügyminlster: A inint, t. képviselőház, gróf Ápponyi Albert képviselő ur beszédéből megér­tettem — mert sajnos, a Horváth Lajos képviselő ur felszólalásánál nem lehettem itt — az indítvány­nak nem az a czélja, hogy ezen rendelkezés a 2. § ból kimaradjon, (Ugy van! ügy van! balfelöl) hanem az, hogy a 3. §. megvitatása után döntsön majd fölötte a ház. (Helyeslés.) Habár én előre is jelzem, hogy az 1882-től 1886-ig terjedő' időköz megtartásához ragaszko­dom : ez ellen a magam részéről nem teszek ki­fogást. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva kijelentem, hogy a t. ház a 2. §. utolsó bekezdését függőben hagyja s a fölött csak a 3. §. letárgyalása után fog dönteni. (He­lyeslés.) A 2. §. többi része fölött azonban, kivéve a 4-es számmal jelzett bekezdést, melyhez Horváth Lajos képviselő ur adott be egy módosítványt, a t. ház már most határozhat, (ügy van!) Ennélfogva, mert a bevezetéshez, továbbá az 1., 2., 3. és 5. számmal jelzett bekezdésekhez módo­sítványok nem adattak be, kijelentem, hogy ezek változatlanul fogadtatnak. A 4-es számmal jelzett bekezdésre pedig kér dem a t. házat, méltóztatik-e azt Horváth Lajos képviselő ur módosítványával szemben, a bizott­ság szövegezése szerint elfogadni: igen vagy nem ? (Nem!) Ennélfogva kijelentem, hogy ezen pont Hor­váth Lajos képviselő ur módosítványa szerint fogadtatik el. Következik a 3. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 3. §-t). Mohay Sándor: T. ház! A 3. §. azon százalékot állapítja meg, mely a kárpótlás alap­jául megállapítandó összegből levonandó lesz és mely a kormány eredeti javaslata szerint kezelési költségnek neveztetett, a mely elnevezés azonban szabatosság és helyesbítés szempontjából a bizottság által mellőztetett. A dolog természetében fekszik, hogy az ilykép megállapított aiékos levonás mindazon esetekben, melyekben a kártalanítás a jövedelem alapján állapíttatik meg, helyet kell hogy nyerjen. Nevezetesen helyt kell ezen levonás­nak foglalnia nemcsak azon esetben, midőn a kár­talanítás a jövedelem átlag alapján ugy állapítta­tik meg, hogy az adó vétetik alapul, hanem azon esetben is, midőn a törvényhatósági joggal fel­ruházott városokra nézve, a 7. §. értelmében a zár­számadás vétetik alapul, illetőleg a 8. §. intéz­kedései szerint a jog után való jövedelemre a tőke­kamat és járadékadó nem elkülönítetten, hanem más adónemekkel együttesen vettetett ki és végre alkalmazandó lesz e levonás az esetben is, midőn az adó alapul vétele mellett kiszámítandó jövedel­men túlmenő jövedelem bizonyítása engedtetik meg. Azon összefüggésben, melyben a százalékos levonás a 3. §-ban előfordul, az arra a félreértésre vagy félremagyarázásra szolgáltathatna alkalmat, hogy a 1 %-ban megállapított levonás csakis az esetben volna alkalmazható, hogy ha a jog utáni jövedelem az adó alapján állapíttatik meg; holott ez sem a kormány javaslatának, sem a bizottság szövegezésének intentiója nem volt. Ennélfogva a szó szerinti magyarázat folytán támadható félreértések kikerülése és a végett, hogy a szöveg szabatosabbá tétessék az által, hogy mindazon esetek, melyekben ezen levonásnak tör­ténnie kell, taxatíve legyenek a törvényben fel­sorolva : bátor vagyok a következő módosítványt benyújtani: (Halljuk! Halljuk!) „A harmadik szakasz harmadik sorában ezen szó után: „képezi", a vessző helyett pont tétessék és a következő szavak helyett: „melyből azonban í0% levonatik", új bekezdéskép e mondat iktattassék be: „Ugy ezen esetben, valamint az alábbi 7., 8. és 10. §. értelmében megállapítandó kárpótlási alapból azon­ban l0°/ 0 mindig levonandó." (Helyeslés jobbfelöl.) Ajánlom a t. háznak ezen módosítás elfoga­dását. (Helye.lés jobbf elől.) Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Madarász József jegyző: Horváth Lajos! Horváth Lajos: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Mindamellett, hogy őszintén osztoztam azon aggodalmakban, melyek az általános vita alkal­mával a ház ezen oldaláról a törvényjavaslat egyes intézkedéseivel szemben előadattak, a törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtam, elfogadtam, mert helyesnek tartom azt, hogy a törvényjavaslat a regale-jognak, ezen úgy a fogyasztó- és termelőközönségnek, mint az ipar és kereskedelemnek jogosult érdekeit mélyen sértő, a mai korba nem illő feudális elő­jognak teljes és általános eltörlését mondja ki és kimondja a kellő időben, tudniillik akkor, a mikor a kártalanítás a szeszadótörvény és a törvény­hozás egyéb intézkedései által még nem alteráít tiszta jövedelem alapján igazságosan és méltányo­san eszközölhető. Én is osztozom azon nézetben, hogy aregále­jog megváltását vagy most, vagy csak évek múlva kell eszközölni, akkor tudniillik, a mikor a szesz­adótörvény és a törvényhozás egyéb intézkedései-

Next

/
Thumbnails
Contents