Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-140

140. országos ülés november '27-én, kedden. 1888. 265 is tétettek indítványok. E szerint, ha szólani senki sem kivan, fölteszem a kérdést: méltóztatik-e beleegyezni a t. ház abba, hogy e szakasz utolsó bekezdése, mint a 3. §-al összefüggő, azután tár. gyaltassék? Láng Lajos előadó! T. ház! Bátorkodom mindenekelőtt Horváth Lajos t. képviselőtársam azon idítványára, hogy a 2-ik §. utolsó bekezdése függőben hagyassék, igénytelen nézetemet előadni. Én nagyon kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék ezen indítványt elfogadni. A háznak idejét tekintve, utóvégre is teljesen mindegy, akár most, akár később határoz a t. ház e kérdés felett, de a törvény szerkezetére nézve nem mindegy. Mert legyen szabad megjegyeznem mindenekelőtt azt, hogy az 1. §-ban meg van mondva az, hogy a kártalanítás történik a jelen törvény korlátai között és hozzá van téve zárjelben: 2. §., tehát már ebben utalás történik mindarra, a mi a 2-ik §-ban foglaltatik. Az pedig, hogy egyáltalában a jog gyakoroltassák, már meg van mondva az 1-ső §-ban, mert olyan jogokért, a melyek nem gyakoroltattak, egyáltalán nincseii kártalanítás. Ezzel nagyon szorosan összefügg, hogy meg kellett mondani, mely években gyakoroltatott az a jog? Tehát kérem a t. házat, méltóztassék mellőzni ezen indítványt. A mi a második indítványt illeti, nem tudom most szólhatok-e hozzá, vagy később. Elnök: Most is. Láng Lajos előadó: A második indítvány, ellen, hogy neesak a törvényhatósági joggal felruházott ós rendezett tanácsú városok, hanem a községek, mint jogi személyek által gyakorolt regale is képezze a kártalanítás alapját: ez ellen, azt hiszem, nem lehet^kifogás, ngy hogy ezen módosítványhoz én részemről hozzájárulok. És ha már kiterjeszkedtem az eddig mondottakra, legyen szabad felelnem Grecsák t. képviselőtársam azon kérdésére, a mi a gyökös jogokat illeti. A gyökös jogokról itt ebben a szakaszban nincs szó. Az utolsó pont: „végre mindazon jogokért, melyek 1848-ban s azóta önjogon, háborítlanul gyakoroltatik" nem vonatkozik a gyökös jogokra, mert a gyökös jog nem önjogon, hanem a városok jogán gyakoroltatik. A gyökös jogok csak annyiban képezhetik a megváltás tárgyát, a mennyiben azok a városoknak, a törvényhatósági joggal felruházott városoknak vagy községeknek jogait képezik. Mint ilyenekről a 8-ik §-ban lesz szó. Én tehát kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a 2 §-t Horváth Lajos t. képviselőtársamnak azon indítványával, mely a 4 ik pontra vonatkozik, elfogadni, de t. képviselőtársam második módosítványát elejteni. Elnök: T. ház! Én mindenesetre czélszerűnek látnám, ha legelőször azzal a kérdéssel mélKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VI. KÖTET. tóztatnék a t. ház tisztába jönni, hogy vájjon most tárgyaltassék-e a második szakasz utolsó bekezdése, vagy pedig a 3 ik §. után. Irányi Dániel: T. képviselőház! Én anynyival inkább pártolom Horváth Lajos t. képviselőtársam indítványát, (Helyeslés balfelől.) minthogy a 6-ik § ban kivételek fordulnak elő azon szabály alól, mely szerint csak az 1882 tol 1886-ig terjedő időközben gyakorolt jogok kártalanítandók. Ezen 6-ik §. nevezetesen igy szól: „Ha a jogosult bebizonyítja, hogy az italmérési jogot a közbiztonsági tekintetből egyes concret esetre nézve kiadott hatósági intézkedés folytán, vagy pedig b) egyes szintén concret esetre nézve kiadott és nyilván téves hatósági intézkedés folytán nem jövedelmeztethette ugy, a mint azt fennálló törvényeink értelmében különben jövedelmeztethette volna stb. stb." Mivel tehát vannak e rendelkezés alól kivételek, kár lesz megelőzni egy előbbi szakaszban ezen intézkedéseket, a melyek későbbi szakaszokban tárgyaltatnak. (Helyeslés balfelől.) Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! Én nem tudom, hogy a t. előadó ur nincs e félreértésben arra nézve, hogy Horváth Lajos t. barátom ezen szakasznak utolsó bekezdésére nézve tulaj donképen mit akar, mert különben, megvallom, nem értem, hogy t. barátomnak azt a kérését, hogy a 2, §. utolsó bekezdése függőben hagyassék a 3. §. tárgyalása utánig, miért nem találta teljesíthetőnek. (Halljuk! Halljuk!) E szakasz utolsó bekezdésében van először czélzás arra, hogy az 1882-től í886-ig terjedő átlag szerint számíttassék ki a jövedelem, de a javaslatnak ez az intézkedése, csak a következő 3-ik §-ban van kifejtve. Már most azok, kik ezen intézkedést a jogosultak bizonyos eathegoriájára nézve módosítani kívánják, ebbeli indokaikat természetszerűleg csak a 3. §-nál fejthetik ki; a dolog érdemét csak itt hozhatják indokoltan a ház cognitiójaelé és mindenesetre oly szempontokkal, melyek a ház figyelmét érdemlik. A ház bölcsesége ezután a 3-ik §-nál tetszé?e szerint fog dönthetni a felett, hogy megmarad-e mereven az itt megállapított átlagnál, vagy másintézkedést fogad-e el ? És ehhez képest a 2-ik § utolsó bekezdése vagy változatlanul fentartatik vagy módosulni fog. Azt a kérést tehát méltányosan meg nem lehet tagadni, hogy ez függőben hagyassék mindaddig, uu'g ezen intézkedés, melyre itten egy futólagos czélzás történik, a maga helyén érdeme szerint indokoltan considerantió alá vétessék. (Helyeslés balfelől.) Én azt hiszem, hogy ezen felvilágosítás után nem lesz kifogása senkinek arra nézve, hogy a 2. §. utolsó bekezdése függőben hagyassék; mert hiszem, Horváth Lajos t képviselő barátom erre vonatkozólag itt érdemleges indítványt nem tett (Helyeslés balfelől.) 84