Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-140

264 140. országos ülés november 27-én, kedden. 1888. lyezek arra, hogy épen a határőrvidéken a megváltás körül ugy járjunk el, hogy elejét vegyük azon hit elterjedésének, mintha a magyar állam ott létező jogokkal szemben nem menne el a méltányosság legmesszebb határáig, ha mindjárt ezen létező jogok forrása nem is privilégium, vagy az úrbéri jog, banem csak a joggyakorlat. Mondom én különös fontosságot tulajdonitok politikai szempontból annak, hogy a határőrvidékkel szemben a méltányosságnak legalább azon mértékéig elmenjünk,a melyet követünk más vidékeken, például a Királyföldön gyakorolt regalejogokkal szemben, a melyek szintén nem úrbéri jogon, hanem joggyakorlás folytán keletkeztek. (Helyeslés balfelől.) De, t. ház, még egy harmadik nemére a különleges viszonyoknak kell rámutatnom, melyeknél szintén megváltásról lehet szó. Egyregaletulajdonostól levelet kaptam, melyben közli velem, hogy 8 korcsmáltatási jogát 1882—86-ig elemi csapás következtében nem gyakorolhatta, ugyanis azaház, mely neki korcsmahelyiségül szolgált s melyben Ő korcsmai üzletét tényleg gyakorolta, leégvén saz ő viszonyai nem engedvén meg annak fölépítését, ez által reá nézve a korcsmáltatási jog gyakorlása ezen meghatározott idő keretén belül lehetetlen volt. Csupán 1886-ban építhette újra a helyiséget s 1887. óta ismét folytonosan gyakorolta is korcs máltatási jogát. Nem tudom, a t. kormány milyen eljárást fog követni ezen és hasonló jogokkal szemben. Azt hiszi-e, hogy ezek egyáltalán nem eshetnek megváltás alá? Vagy talán hajlandó e törvényjavaslat 2. §-ában egy oly módosítványt elfogadni, mely azt czélozná, hogy ha a jog elemi csapás folytán nem gyakoroltatott, ez irányban kivétel tétetik és az ilyen jog szintén megváltás tárgyát képezi. Ezeket kívántam felhozni, t. ház. Ismétlem, hogy módosítványt ezúttal egyáltalán nem szándékozom beadni. (Helyeslés balfelől.) Beöthy Algernon jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! A tárgyalás alatt levő 2. §. első sorban azon jogok megállapításával foglalkozik, a melyek kártalanítandók lesznek. Ezen szakasz egyszersmind kimondja azt, hogy csak azon jogok lesznek kártalanítandók, a mely jogoknak használatáért az 1882. évtől íogva az 1886. évig terjedő évek egyikében legalább adó fizettetett. Én ezen szakasznak ezen részét jogtalannak és méltánytalannak tartom, mert én ugy vagyok meggyőződve, hogy kártalanítandók mindazon jogok, a melyek után a tulajdonos jövedelmet élvezett, tekintet nélkül arra, hogy vájjon ezen jogokból folyó jövedelem után fizettetett-e adó, avagy nem? Én ugy vélem, hogy az adó nem a jog megállapítására nézve szolgálhat zsinórmértékül, hanem a jog után élvezett jövedelem számszerű kártalanítására szolgálhat alapul. Annálfogva tehát tekintve azt, hogy azon esetben, ha valamely jog után az adó elfogadtatott — különben is az államnak az adó-törvények értelmében módja van ezen eltagadott adóért a bírságot az illető fél ellen megállapítani — bátor vagyok indítványozni, hogy a 2. §-nak ezen utolsó bekezdése hagyassák ki. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa a móäosüvcmyt): A szakasz ezen kikezdése „Mindezen jogokért kártalanítás csak azon esetben adandó, ha a jogból vont haszon után az 1882. évi január hó 1-sejétől 1886. évi deczember 31-ikéig terjedő öt év alatt, vagy legalább ezen öt évnek egyike alatt adó fizettetett* kihagyandó. Polónyi Géza: T. ház! Nekem az igen t. pénzügyminister úrhoz egy tiszteletteljes kérdésem van. A javaslat 2. §-a szerint a jogokért adandó kártalanításról van szó. Kétségtelen, hogy a jogosítványok nem ritkán visszteherrel adományoztattak; hogy egyebet ne említsek, igen sokkiváltság levéllel akegyuri—patronatusi—jog, mint visszteher jár a jog kihasználásáért. Miután ezen javaslat szerint a visszteher, mely a jogokkal egyetemben jár, jövőre az illető jogosult terhének megmarad; csak az iránt akarok a pénzügyminister úrhoz kérdést intézni: vájjon eredetileg igy szándékolta-e azt, hogy ezen visszterhek, különösen a patronatusi visszterhek kártalanítás alapjául ne szolgáljanak, igen-e vagy nem ? Nem szándékozom concret módosítványt beadni, melynek sorsa iránt kétségem nem lehet, csupán felvilágosítást kérek a pénzügyi kormánytól, illetőleg a t. pénzügyminister úrtól, hogy ott, a hol a visszteher jövőre megmarad, bevezetendő-e az a jövőre adandó kártalanításba; azaz adatik-e azért valami egyenérték, vagy nem? Tisza Kálmán ministerelnök, mint pénzügyminister : T. képviselőház! (Halljuk!) Igen röviden felelhetem, hogy semmi néven nevezendő visszteher számításba nem vétetik. A patronatusi kötelezettség, vagy jog szempontján e törvény semmit, sem változtat. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Szederkényi Nándor: T. ház! Horváth Lajos képviselő urnak van egy indítványa. Elnök: Majd szavazásra fog kerülni. Szederkényi Nándor: Engedelmet kérek, talán e fölött kellene előbb dönteni, mert ha a bekezdés nem hagyatik függőben, még szólanánk hozzá. Azért óhajtanok tudni, a ház czélszerűnek tartja-e, hogy e bekezdés tárgyalásra későbbre hagya ssék ? Elnök: Méltóztatott volna megvárni, a mit mondani akartam. Természetes, hogy ha ily indítvány adatik be, azt a tárgyalás további menetére nézve figyelembe kell venni. Azért nem tehettem fel a kérdést mindjárt, mert más dolgokra nézve