Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-139

13tt. országos ülés noTtmber 26-án, hétfőn 1888. 257 viszonyaihoz képest külön törvényben szabályoztassék. (Helyeslés balfelöl.) Azért én Kaas Ivor t. barátom módosítványát igenis elfogadom és arra rá fogok szavazni. (Helyeslés balfelöl.) Holló Lajos t. képviselőtársam módosítványát, hogy tudniillik a kincstár tulajdonát képező regale ne képezze a megváltás tárgyát, megvallom, igy ebben az általánosságban szintén nem tudnám elfogadni. Hogy csak egyet említsek, lehetetlen volna az egész nagy megváltási műveletnek pénzügyi eredményét összefoglalni és abból folyólag a városokat illető azon részesedést, melyre az egész operatió tekintetében jövőre én is nagy súlyt fektetek, megállapítani, hogy ha a létező italmérési tulajdon azon tetemes része, mely a kincstár birtokában van, ez operatióból kivétetik. De van abban az indítványban mégis egy igen helyes eszme és azon eszmének érvényesítését a 27. §-nál fentartom magamnak, tudniillik az, hogy szerintem nem helyes a 27. §. azon intézkedése, melynek értelmében a törvényhozás további intézkedése nélkül a kincstár birtokába jutott kötvények rögtön forgalomba hozhatók. (Helyeslés balfelöl.) A 27. §. tárgyalásánál lesz módunk a dolognak ezen oldalát megbeszélni, csak jelezni akartam, hogy midőn ebben az alakban, a mint beadatott, Holló Lajos t. képviselő ur indítványát nem fogadhatom el, még sem tartom helyeseknek azon intézkedéseket egészökben, melyek a kincstár birtokában levő regálék megváltása folytán ezen törvényjavaslatban foglaltatnak, de erről — amint mondom — a 27. §-nál szólok. Végre hátra van még, hogy Polónyi t. képviselő ur halasztó indítványával szemben állást foglaljak. Én azon halasztási indítványt helyesnek tartom és hozzájárulok. Mert igaza van a t. képviselő urnak abban: garantiák szükségesek arra, hogy azon ellenőrző bizottság, a mely az egész regale-megváltási operatió keresztülvitelére kiküldetik, ne egyoldalú testület legyen, hanem hogy abban az érdekelt községek is képviselve legyenek. A módozatnak megállapítására minden előkészítés nélkül nem a képviselőház egész plénuma van hivatva, azért helyes, hogy ezen czélból a szakasz a bizottsághoz visszautasittassék, (Helyeslés jobbfelől) azért én ezen halasztó indítványra rá fogok szavazni. De megvallom, nem tartom ezt oly elvi fontosságúnak, hogy ennek el nem fogadása esetében az egész szakasz, ellen szavazzak, mert ismétlem, ha ellene szavaznék, akkor ellenmondásba jönnék az általános tárgyalás alkalmával elfoglalt álláspontommal, mert ezen szakasz tartalmazza tulajdonképen az egész megváltási operatió elvi alapját. (Helyeslés balfelöl.) Ezeket akartam elmondani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. VI. KÖTET. Ministerelnök ur kíván szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után, a miket nézeteimmel tökéletesen egyetértőleg Wekerle t. képviselő ur elmondott, csak egy pár szóval tartozom reflectálni az itt elmondottakra. Előre bocsátom, hogy én sem azokhoz, a mik az általános vitához tartoznak — bár igen sok hozatott fel ma ismételten — sem azokhoz, a mik positiv, concret javaslat nélkül ezen törvényjavaslatnak más szakaszaiban tárgyalt kérdésekre vonatkoznak, szólni ez alkalommal nem fogok. Én részemről kérem a t. házat, hogy a beadott módosítványoknak egyikét se méltóztassék elfogadni és én is leszek bátor főleg az újabban felhozottakkal szemben ezen kérésemet indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy azon indítványt, mely szerint az is kártalanításban részesíttessék, a ki a jogot nem gyakorolta, semmi szin alatt elfogadhatónak nem tartom. Épen azért, mert azt hiszem, a dolog természetében fekszik, hogy el nem fogadható, ezt bővebben indokolni nem is fogom. Csak meg kívánom jegyezni azt, hogy ezen indítvány el nem fogadása — ha lehetne károsodásról beszélni,ott a hol megszűnő haszon nincs — talán leginkább a nagyobb birtokosokat károsítaná, nem a kisebbeket, mint itt felhozatott; mert nagyobb birtokosoknál fordul gyakrabban elő az eset, hogy egész pusztákon, melyekhez pedig a regálénak joga hozzá volt kötve, soha, vagy legalább régóta korcsmároltatás nem gyakoroltatott. De azt kívánni, hogy itt az állam azt a nem használt jogot is kártalanítsa, de viszont kártalanítsa azt a nagyobb jövedelmet is, melyet a szomszéd község azért vett, mert ezen pusztákon nem volt regale: ez csakugyan nem igazság, de méltányosság szerint egyáltalában nem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) Itt, t. képviselőház, leginkább a főváros kivétele körül forog a kérdés. Kaas t. képviselő ur előadta a fővárosnak károsodásait, de ismétlem, itt sem fogok azokra felelni, mik az általános vitában felhozattak — és felszólítást intézett Budapest főváros egyes kerületeiben választott többi képviselőkhöz, hogy váltsák be ígéretüket és támogassák a főváros érdekeit. T. ház, legelőször azt kívánom megjegyezni, hogy meggyőződésem szerint ugy az általa megnevezett, mint a többi, a fővárosban választott képviselő bizonyosan támogatja majd a főváros érdekeit, de egy különbséggel: támogatni fogja — s csakis erre tehettek ígéretet — saját belátása, nem pedig Kaas képviselő ur belátása szerint. (Tetszés jobbról.) Ez az egyik. A másik: higyje el a képviselő ur, nagyon sajnos eset volna Magyarország fővárosára nézve, először, ha csak az itt választott képviselők 33