Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-138

138. országos ülés november 24-én, szombaton. 1888. 21Q bizonytalan, még mindig felhős : akkor azt kérdem : nem helyes e, hogy a kormány a lehető zivatart megelőzve, a nemzetnek ezen vágyát, a mely annyi idő óta és annyi oldalról egyértelműleg hangsúlyoztatott, a kivitel stádiumába hozni igyekszik. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Kérdem, nem-e érdemel méltánylást az a gazda, a ki, mikor felhőket lát, nem hagyja rendjén a szénát, hanem azt behozni és kazalba rakni iparkodik. A t. képviselő ur méltóztatott a városokat és községeket illetőleg az 1887-iki zárszámadásokra utalni és a képviselő ur egy indítványt tett, mely szerint az utolsó zárszámadási adatok eonstatálása és kiderítése végett vétessék le a törvényjavaslat a napirendről. A képviselő ur indítványában maga elismerte, hogy e zárszámadások némely esetben felül is vizsgálandók, tehát elismerte, hogy ez a dolognak nagyobb elodázását jelentené. Arra pedig már gróf Apponyi Albert megfelelt neki, hogy inkább legyen ez a javaslat némileg hézagos, fogyatékos, de a fő az, hogy e nagy kérdés mielőbb gyors és teljes megoldást nyerjen. Különben a 87-iki zárszámadásokról nem beszélhetek, azok adatai nem állanak rendelkezésemre; de igenis rendelkezésemre állanak az 1886., 1885. és 1884-ki zárszámadások. Ezeket véve alapul, azt látom, hogy az az elv, az a tantétel, melyet Polónyi t, képviselő ur felállítani méltóztatott, nem olyan absolutbizonyossága, nem olyan absolut kedvező a városokra nézve, a mint ő azt feltünteti. Mert hiszen, ha a 1886-ki zárszámadásokat vesszük alapul az 1885-ki helyett, úgy kedvezőtlenebb helyzetbe jönnek Baja, Budapest, Komárom, Marosvásárhely, Pécs, Pozsony, Szabadka, Szatmár-Németi és Zombor; ha pedig a 1885-ki zárszámadásokat vesszük az 1884-kiek helyett, ugy rosszul járnak Arad, Debreczen, Hódmezővásárhely, Komárom, Maros-Vásárhely, Pozsony, Selmeczbánya, Szatmár-Németi, Székesfehérvár, Versecz és Zombor (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ebből is látszik, t. ház, hogy az utolsó évet feltétlenül alapul venni nem volna helyes; egyik esetben igazságos, másik esetben igazságtalan volna; nem volna helyes minden esetben a városok szempontjából, a kincstárra pedig egyáltalán nem. Sokkal helyesebb az, a miből a t. kormány és a bizottság kiindult, hogy t. i. átlagok alapján tette számításait. (Helyeslés a jobboldalon.) A mint már előrebocsátani szerencsém volt, a szerzett jogok különösen a t. túloldalon hatályos védelemre találtak. Unger Alajos t. képviselő ur, kit kiváló jogásznak ismerünk, nemcsak a minden indok nélküli levonásokat helyteleníti, hanem a kártalanítást készpénzben és al pari kívánja kifizettetni. Tudok európai államokat, t. ház, a hol az ilyen jogokat egyszerűen eltörölték; tudok olyan államokat, a hol az ilyen jogokat aussterbeetat-ra juttatták. Ismerem a propinatióról szóló törvényt: tudom, hogy Bukovinában legtöbbet adtak, de azt is tudom, hogy még ott is kevesebbet adtak, mint a mennyit nálunk a kormány és a bizottság proponál, mert a hol legtöbbet adtak, ott adták 16-szorosát az adó alá vont jövedelemnek, nálunk pedig a jogosultak a 18-szorosát fogják kapni. De Holló Lajos t. képviselő ur is foglalkozott a szerzett jogok védelmével. Egy igen plausibilis elvet állított fel a t. képviselő ur

5 a midőn azt méltóztatott mondani, hogy a papi javakon, a hitbizományok, az alapítványok dolgán könnyen lehet segíteni, azoknak nem kell amortisationalis quota. Engedjen meg a t. képviselő ur, mi a szerzett jogokat nem igy védelmezzük, nálunk a tulajdon egyforma, akár pap kezén, akár hitbizomáuy, akár alapítvány kezén van (Élénk helyeslés jobbfelől) és mi azért bármely irányban azok helyzetét kedvezőtlenebbé tenni nem akarjuk. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon) A t. képviselő urnak egy más elvet is méltóztatott hangoztatni, tudniillik azt mondotta, hogy a regale-jogosítványt annak idején azért kapták az illetők, hogy bizonyos hadi szolgáltatásokat és egyéb szolgálatokat is teljesítsenek s ennek megszűnéséből azt a következtetéstvonta le,hogy az alárendelt osztály különös kötelezettsége is szűnjék meg. Bocsánatot kérek, ha a jogot csak azért kapták az illetők, hogy különös kötelezettségeket teljesítsenek az állammal szemben, ennek a eonsecjuentiája nem az, a mit a képviselő ur belőle levon, hanem ennek az volna a consequentiája, hogy e jogukat minden kártalanítás nélkül elveszítsék. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ilyen messzire menni azonban mi nem akarunk. Szederkényi Nándor képviselő ur szemrehányást tesz a kormánynak, miképen van az, hogy ha valaki éveken át több adót vallott be azért, hogy az államot megrövidítvén, annak idején több kártalanítást kapjon, annak miért nem adatik vissza az általa túlfizetett adónak tízszerese? Hát bocsánatot kérek, a ki az államot megcsalni akarta és ezen csalási kísérletén rajtakapatott, annak büntetés helyett jutalmat adni nem a mi felfogásunk, nem azon állam feladata, a melyet mi contemplálunk, ez tán ott történhetik, a hova a képviselő ur bennünket utalt, tudniillik Ázsiában. Kőrösi Sándor: Ott sincs! (Derültség.) Darányi Ignácz előadó: Több oldalról hangsúlyoztatott, hogy itt az állam biró és fél lesz egy személyben. Hát, t. ház, még ha a tiszta adó vétetett volna alapul, akkor talán — de akkor is nagyon talán — lehetett volna arról beszélni, hogy a kérdés birói vagy valamely hason hatósághoz utaltassék; de akkor, mikor a bizonyítékokat kiterjesztettük, midőn a szóbeli bizonyítást is el28*