Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-135

152 13"* országos ülés november 21-én, szerdán 1888. együttvéve többet tesz a községekre nézve a fönnebb megállapított határozmányok szerint kivethelő tételek évi összegének másfélszeresénél, a tételek leszállíthatok mindaddig, mig valamely községben a kimérések számának szabályozása a 7. §. szerint keresztül nem vitetik.* Itt tehát a maximum kérdése, vagyis annak a 20,000 forintnak a korcsmárosok részére való megtakarítása a bizottság által, két feltételhez van kötve: az egyik tudniillik az, hogy a kormányra nézve facultativ; nem vonom kétségbe előadó ur jóhiszeműségét, de a szöveg szerint igyáll: „leszállíthatok", nem pedig „leszállítandók." Darányi ignácz előadó: Leszállítandók ! B. Kaas Ivor: Ez a különbség lehet sajtóhiba. (Derültség.) A másik dolog pedig, a mit beszédében elismerni méltóztatott, hogy ez csak ideig-óráig tartó kedvezmény .... Baranyi Ignácz előadó: 7 évig! B. Kaas Ivor: mely nemsokára meg fog szűnni és mikor a korcsmárosok száma szabályoztatni fog, akkor ez elesik és beállanak a maximális tételek. Hát, uraim, én nem tudom, hogy ezek után oly nagy sérelmet követek-e el a bízottság és bizottsági előadó úron, mint ő mondotta. A mi pedig az elsőt illeti, vagyis azon állítását a 69. §-ra vonatkozókig, hát abban csak azt constatálhatom, hogy az ő előadása engem arról győzött meg, hogy teljesen egyetértünk, mert ő épen azt mondotta, a mit én kifogásoltam, hogy tudniillik az a 30 százalék, a többletnek quotájából elosztandó quota. Tehát kétszer dividálva, hogy mennyi lesz, hiszen meglehet, hogy nagyon sok lesz, de egj oly bizonytalan mennyiség, melyet magyarul mézes madzagnak szokás nevezni (Helyeslés bálfelöl.) Perlaky Elek: T. ház! (Eattjuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, de előttem szólott t. képviselőtársam beszéde után majdnem ugy czímeztem a t. házat, hogy „t. fővárosi közgyűlés." Mert valóban itt tartott beszéde a fővárosi közgyűlés elé való volna. (Helye lés joblfelöl.) És én megvagyok arról győződve, (Halljuk!) hogy az ő beszéde ott némelyeknél nagyobb hatást szülende, másoknál pedig, a kik a város ügyeit tüzetesen ismerik, valószínűleg heves ellenmondást keltett volna. (Helyeslés jobbfelől.) Készemről, mint nem fővárosi képviselő, azon beszéd taglalásába tovább nem bocsátkozom. Ha malitiosus akarnék lenni, akkor szemére vethetném a t. képviselő urnak azt is, hogy elfeledkezett azon röpke mondatáról, mely az ő választási ^mozgalmában oly hires lett, hogy „Parancsoljon kapitány uram!" mert kapitányát ezúttal nem követi és egyenesen ellene szavaz. De én tisztelem a véleményszabadságot, én magamnak is vindicálom ezt, hanem akkor ne használjunk oly kifejezéseket a választásokon, melyek katonai subordinatiót akarnak a képviselőválasztásba behozni. B. Kass Ivor: Engedélyt kaptam a kapitány úrtól. (Derültség.) ' Perlaky Elek: T. ház! Azon általános érdeklődés, mely e kérdés iránt nyilvánul, eléggé mutatja azt, hogy mindnyájan át vagyunk hatva annak felismerésétői, hogy egy momentuosus kérdés előtt állunk, melynek megfejtése messzire fogja árnyékát kivetni. T. ház! Szabadjon nekem azokkal szemben, de nem ellenére, a kik a törvényjavaslatnak leginkább pénzügyi oldalát appretiálják, annak közgazdasági jelentőségét méltatnom és pedig még különösebben annak gazdasági fontosságát, mert méltán feltünhetik az, hogy a magyar képviselőházban, melynek legalább is kétharmada vagy háromnegyede gazda, birtokos, még ezen szempont a törvényjavaslat tárgyalásánál érintve nem volt. (Halljuk! Halljuk!) Midőn e törvényjavaslatnak közgazdászati jelentőségét vizsgálom, épen ellenkező eredményre jutok, mint azok, a kik azt jósolták, hogy ezen törvényjavaslatból senkinek sem lesz semmi haszna. Én arra az eredményre jutok, hogy igenis a törvényjavaslatból meg lesz minden érdekeltnek a méltányos haszna, méltányos váltsága s ennél többet, nyerészkedést, senki sem várhat. Ezen törvényjavaslatra irányuló igényekre illik a német phylosophus mondása: hogy ha min denkinek megvolna minden,a mit kivan, kinek jutna még valami. Az első, az általános nemzetgazdászati haszna ezen törvényjavaslatnak lesz okvetlenül az, hogy megszűnik a regálé jelenlegi módja, a mely minden tekintetben rossz, elitélendő. A regále-jog exclusivitása kizárja a vendéglősi ipar fejlődését, útjába állott a törvényhozás közgazdászati és financiális intézkedéseinek és egvuttal védelme alatt a korcsmák a legsötétebb bűnök fészkeivé alakultak el, a hol a tolvajok és rablók búvhelyet találtak, a hol az uzsora, dugárusság és orgazdaság fészkelt; és ezt szemlélve, igen sok helyütt constatálható, hogy a nép erkölcsi megrontására s elszegényedésére a korcsmák legnagyobb befolyással voltak. Azért szükséges az állam felügyeletét, fenhatóságát kiterjeszteni a korcsmákra. Csakis ezen módon remélhető az, hogy mig egyrészről a korcsma-jogról levétetik a régen rozsdássá vált bilincs, addig a kellő felügyelet és egy helyes számarány megállapítása mellett a korcsma jog és vendéglői jog egyúttal fejlődésnek, virágzásnak fog indulni. És nem szükséges, tisztelt ház, hosszasan utalnom a nemzetgazdászati előnyökre és nemzetgazdászati fontosságra, a mely a korcsmajog és különösen a vendéglői ipar fejlődésében rejlik. Sok panaszt hallottunk s sokat panaszkodtunk