Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-134

134. orzságos ülés noYember 20-án, kedden. 1888. 129 elolvasta, mely rendeli, hogy azon regale-jogot, a melyet az állam eladott, a jóhiszemű vevők tartoznak a vételáron visszaadni, nem döbbent-e meg jogérzékel Kern látja e az állami jogrend megingatását, melytől e háznak is óvakodni kell. Ha pedig a ház ezen térre menne, akkor az igazságiigyministernek, mint jogásznak, kötelessége felállani és azt mondani: eddig s tovább nem szabad, mert ez a jogrend megbontására vezet. Ha mi európai életet akarunk élni, az állami rendet törvényeinkben megóvni kötelességünk. És én, ha a 9-ik szakaszhoz fogunk érni, meg is fogom kérni az igazfiágügyrainiBter urat, hogy e tekintetben felfogását magyarázza meg a háznak. így állván a dolog, nagyon természetes, hogy ezeket nem ignorálhatom többé és azon álláspontot kell elfoglalnom, hogy ezen, úgynevezett feudális maradványnyal szemben is a közjog netaláni kedvezményeivel többé nem bánhatunk el, azok teljesen a niagán-birtokjog védelme alatt államik s ha esetleg azon eset forogna fenn, hogy az állam, nem tudom miféle rendkívüli szükséglete folytán, ezen magánbirtok megváltását vagy inkább kisajátítását igényli, akkor ezen eljárásnál többé privilegisált szabályokat alkotni nem lehet. A contradictorius eljárás azon jog szabványainak, a melyek minden kisajátításra megalkotva fenállanak, itt is rnaradniok kell és e tekintetben ismét az igazságügy ministernek feladata ajogrendet megvédeni, ha a t. ház ellenkezőleg cselekednék. Itt pedig most egy kiváltságos eljárással állunk szemben, még pedig oly kiváltsággal, a milyen ma már Európában a legabsoíutabb államban sem létezik. Az megesik, hogy Törökországban, vagy x\zsia egy részében igy történnek a kisajátítások, de hogy Magyarországon ezen kisajátítási, megváltási, kártalanítási — vagy akár minek nevezzük — methodust a jogászok és a t. előadó ur is híven pártolják, azt már teljesen nem vagyok képes felfogni. Lehetnek esetek, a mikor talán a saius rei publieae erőszaka előtt kell meghajolni. Ezt ugy gondolom, ki sem fogja elismerni, hogy ezen eset jelen van. De ha még a javaslatban a megváltási vagy kártalanítási módok keresztülvitele mellett a ministerelnök ur által hangoztatott ipari, kereskedelmi, vagy forgalmi érdekek némi tekintetben fentartva volnának, akkor a jogi szempontok mellett az abnormis törvényjavaslat életbetéptetése talán könnyen elviselhető lenne. De mondhatom — és ezt adatokkal fogom beigazolni — hogy a törvényjavaslat, különösen pedig a megváltási mód és annak további életbeléptetése nemcsak közforgalmunkra és kereskedelmünkre, hanem egyáltalában termelésünkre Európában a legsúlyosabb terheket fogja róni. Én csak egy részére megyek át a kártalanítandó italmérési joggyakorlatnak: a borkimérésre és felemlítem azt, hogy a nálunk már igen nagy KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. VI. KÖTET. csapással sújtott bortermelés, mily óriási teherrel fog e javaslat által contemplált boradóväl terheltetni, szemben más államok borára vetett terhével, így Francziaországot véve fel, mert hiszen szoktunk rá hivatkozni, mikor a borkereskedelem, vagy pedig a bortermelés érdekei forognak fenn, példákat szoktunk onnan hozni s azt gondolom, hogy a példa itt sem lesz helytelen, ha azt igazolom be, hogy Francziaországban a borra vetett minden adók összege majdnem felényire megy annak az összegnek, a mely nálunk a bornak egy hectoliterjétfogja terhelni; mig Francziaországban az első osztályú bort minden alakban terhelő adók összege 1 forint 32 krtól 3 frt 60 krig megy, nálunk az első osztályú teher 4 frt 35 krra fog menni, mert 1 frt35kr. a fogyasztási adó, 3 frt a most tervezett bor-adó. Francziaországban a legcsekélyebb teher — mert ott cathegoriák vannak — 48 krtól 2 frt 32 krra emelkedik, nálunk a legnagyobb fogyasztási adó 3 frt 35 kr., 3 frt a bor-adó, tehát 6 frt 35 kr. Ha most összehasonlítjuk Budapestet Parissal, akkor azt találjuk, hogy Parisban 4 frt 15 kr. egyhectoliter borra az összes teher, mig Budapesten 6 frt 45 kr. (Egy hang szélső bdlfélől: Községi pótadó is van!) Igaz, községi pótadó is van, tehát kevesebbet mondtam s igy beigazoltam, hogy nem keresem a túlzó számítást. Ha már most a t. előadó ur is észrevette, hogy ennél is többet fizetünk bizonyos helyeken, én azt kérdezem tőle, mint Budapest főváros képviselőjétől, hogy ha valóban oly soknak látja azt, a mit én is annak látok, nem gondolja-e azt, hogy ezen törvény életbeléptetésével ép a főváros, a melynek hivatása emelkedésével, reprezentálni Magyarország összes gazdasági életét, nem fog-e a teher emelkedésével csorbát szenvedni fejlődésében. De, t. ház, ezen törvényjavaslatnál még egy nagyon feltűnő jelenség mutatkozik, *hogy ne mondjam egy nyitott kapu, melyen egy másik veszedelmes iránynak nyittatik tér, mert nem első már törvényhozási praxisunkban, hogy észrevettük azt, hogy a törvény hozatalánál egy másik, nem kellemes törvénynek kapu nyittatik, hogy annak utána szépen besétálhasson. Igy a mostani törvénynek kapuját kinyitotta a bor, sör ésezukoradó múlt évben történt felemelése, ez nyitotta meg azt a kaput, a melyen berohant ezen kártalanítási törvény. Ezen törvény most egy, a bortermelőkre veszedelmes iránynak nyitja meg a kaput és ez a gyártott bor kérdése. Hiszen a t. előadó ur egész nyugalommal monda el, hogy most már a gyártott bor sem fog szabadon maradni, mert e törvény rá is kiterjeszkedik. íme, a gyártott bor ezzel meg fogja nyerni a a polgárjogot, a melyet többé nem vehetünk el tőle, mert az az existentia, a mely adófizetővé válik, azt fogja mondani majdan, hogy miért fosztanak meg 17