Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-134
124 184« országos ülés november 20-án, kedden. 1888. mértékben való fogyasztás vonatik adó alá, a zárt helyeken kiterjesztetik ez az összes lakosságra (Igás! TJgy van! a szélső baloldalon) és ha én helyeslem is azt — a mint az államtitkár nr kérdő kifejezésével mondja — hogy mérsékeltebben az összes fogyasztás vétessék adó alá, azt, hogy az összes polgárságra oly súlyos adóterhet a végrehajtó hatalom vethessen ki, el nem ismerem, ezt a jogot, mint adóztatási jogot, a törvényhozás számára fentartani kívánom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És midőn a törvényjavaslat által az ezéloztatik,hogy a 10,000 lakossággal biró városok bizonyos föltételek mellett és a mikor a kormánynak tetszik, zárt városokká tétethessenek, mikor súlyos adóösszegeknek a polgárok nagy kiterjedésű' osztályára való kivetése teljesen a kormány tetszésétől függ, akkor én ezt az intézkedést merényletnek és támadásnak tekintem a törvényhozás jogai, az alkotmán)Tos szabadság ellen. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Én képzelek egy megváltást, t. ház, mely a hűbéri jogok teljes eltörlését ezélozza; képzelek egy oly megváltást, mely azon czélon túl nem megy, mely sem az állam, sem a községek adóztatási jogát el nem veszi; képzelek egy oly megváltást, melynél a kárpótlást jogi alapokon megadja az állam és a mely megváltásnál az állam minden pénzügyi zavar nélkül és háztartásának minden további bonyolítása nélkül beveszi az erre szükséges összeget ugyanabból az adótárgyból ugyan, de egyenletes, mérsékelt és arányos adóztatás utján, mint a melyből az eddig vétetett). Minthogy pedig, t. ház, én ezen czéloknak megoldását és megvalósítását a beterjesztett törvényjavaslatokban fel nem fedezhetem, én részemről azokhoz hozzá nem járulhatok, hanem elfogadom azon határozati javaslatot, melyet Unger képviselőtársam beterjesztett. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon ) Josipovich Géza jegyző : Körösi Sándor! (Halljuk! Halljuk!) Kőrösi Sándor: T.képviselőház\(Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a napirenden levő törvényjavaslatra vonatkozólag elmondanám nézeteimet, méltóztassanak megengedni, hogy parlamentáris szokás szerint némely, már itt előttem elmondattakra észrevételeimet röviden megtehessem. Legelső sorban épen a közvetlen előttem szólott Holló Lajos t. képviselőtársam beszédére, melyet különben, elismerem, igen szépen kikerekített, vagyok bátor egy pár rövid észrevételt tenni. {Bulijuk! Halljuk!) Azt állította a t. képviselő ur, hogy a jelen törvényjavaslat nem szünteti meg a régi regalejogot, az továbbá is megmarad, csak gazdát cserél, tudniillik magánosok helyett lesz ezentúl regale-tulajdonos az állam. Engedjen meg, t. képviselőtársam, ebben nem vagyok vele egy nézeten; mert a regale-jognak a kizárólagosság volt a jelleme, az tudniillik, hogy csak az mérhetett bort, a ki ezen szabadalommal birt, vagy a kinek azt bérbeadta. Most, a javaslat szerint, nincs egyénekhez egész kizárólagosan kötve a bormérhetési jog : hanem a törvényjavaslat meghatározza, hogy mindenkinek, személyre való tekintet nélkül, megengedtetik, hogy korcsmálási, illetőleg italmérési joga legyen — csak az állam részére követeltetik bizonyos díj, bizonyos adó. Itt tehát nincs meg azon kizárólagosság; mert mindnyájan lehetünk korcsmárosok, (Általános derültség) ha tudniillik a törvényjavaslatban megállapított qualineatióval bírunk. De kárhoztatta t. képviselőtársam a törvényjavaslatot az iparszabadság szempontjából is. Azt mondotta ugyanis, hogy óhajtaná, hogy ha megváltatik a regalejog, az mindenki által, egészen szabadon gyakoroltathassék. Az igazság kedveért meg kell jegyeznem, hogy mikor a képviselő ur kívánságát formulázta, odatette : „ csaknem " szabaddá óhajtaná tenni. Itt, t. képviselő ur, nem egyezünk véleményünkben; a t. képviselő ur elmulasztotta megmondani, vájjon széles e világon van-e olyan állam, mely az italmérési-jogot szabaddá tette volna ? Méltóztassék engem e tekintetben felvilágosítani; mert eddig én azon nézetben vagyok, hogy az államnak igen is joga van az italmérést a a saját szükségleteinek fedezésérejövedelmi ággk tenni. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De nem akarom további részletekkel untatni a t. házat, miután oly részletekbe bocsátkozott a t. képviselő ur, hogy azokkal tovább is foglalkozva,az időből nekem jutott résztegészenki kellene merítenem, pedig hát én is elakarnám mondani e tárgyról a magam nézetét. (Halljuk! (Halljuk! a jobboldalon.) Azon részletekre, a melyekről most nem szólok, lesz alkalmunk a részletes vitánál szólani; akkorra hagyom azokra vonatkozó mondani valóimat. De a két határozati javaslatra kénytelen vagyok már most egy rövid észrevételt tenni; nevezetesen a Polónyi Géza és Unger Alajost, képviselőtársaim által benyújtott határozati javaslatokra, megjegyezvén, hogy noha mind a két képviselő ur ugyanegy pártnak a tagja, mégis mindakettő a maga és pártja nevében nyújtotta be határozati javaslatát. Ezen határozati javaslatok elseje azt akarja, hogy vegyük le a törvényjavaslatot a napirendről, mert nincsenek előterjesztve azon adatok, a melyekből biztosan meg lehetne állapítani, mennyi hát a községek kártalanítási összege ? Én ezen határozati javaslatot nem fogadhatom el azért, mert én a beterjesztett adatokat elegendőknek tartom arra, hogy azok és a törvényjavaslatban foglalt elvek alapján megállapíthassuk a kártalanítás összegét. De furcsának is tartom, t. képviselőtársam mikép nyújthatta be a határozati javaslatot
