Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-132

96 182. országos ülés november 17-én, szombaton. 1888. pénzügyi politikájának sikerére vonatkozó számítások alaposak és ha azok beválnak, ha azok a jövedelmi források, melyeket a törvényhozás az államnak az utolsó évben nyújtott, bőven folynak, ha tehát, a mi ennek előzményét képezi, a fogyasztás magát azon a niveaun tartja, melyet a kormány akkor supponált, mikor pénzügyi rendszabályainak remélt eredményét a ház elé állította : akkor okvetlenül szükséges, hogy azok a jövedelmek is, melyeket a tárgyalás alatt lévő jövedéki törvényjavaslattól várhatnók, nagyobbak legye nek, mint azok, a melyek a bizottság elé terjesztett adatokban foglaltatnak. (Igaz! Ügy van! balfelöl.) Ha ez a jövedelmi többlet elő nem áll, akkor nem fog beválni a kormány általános pénzügyi politikájának legfőbb alapja sem, mert ez a fogyasztás oly mérvű csökkenését jelentené, a mely mellett a szeszadónak emelésétől sem nyerné azt a bevételt, melyet nyerni kell, hogy az ő pénzügyi számításai beváljanak. A kormánynak tehát a maga szempontjából, ha általános pénzügyi politikájában bizik, nem igen szabad kételkedni abban sem, hogy a jövedelem, a melyet az italmérési illetékekből és adóból fog nyerni, nagyobb lesz, mint az, a melyet kiszámított, (Helyeslés balfelöl) egészen eltekintve attól a tényezőtől, nielylyel a kiszámítás alapját már is nagyobbította, tudniillik a bornak 3 forintra emelésétől és az 50 literen felül 100 literig terjedő forgalomnak adó alá vonásától. Ez egyik válaszom. A másik válaszom az, hogy azt, a mi igazságos, a mit az állam egy lényeges tényezőjének, eulturális és gazdasági fejlődésének érdeke követel, okvetlenül meg kell tenni. (Helyeilés balfelől.) A fedezet erre is az italjövedékről szóló törvényjavaslatban találtatik. Ha a kormány azt látja és azt tapasztalja, hogy azokkal a tételekkel és az italmérési adó azon kiterjesztésével, mely a javaslatban contempláltatik, a fedezetet azokra a szükséges és elutasíthatlan teljesítésekre meg nem nyeri: akkor a kormány kétségtelenül az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatban eontemplált jövedelemnek nagyobbítására fog javaslatokat a ház elé terjeszteni és indítványozni fogja akár az itt megállapított tételek némi emelését, akár a hectoliteren felüli fogyasztásnak egy mérsékelt és méltányos kulcs szerinti adó alá vonását; és én, a ki azokat a követelményeket az állammal szemben fölállnom, a melyekre czéloztam s azokat niéltá nyosaknak, teljesítésüket szükségesnek tartom, nem fogok habozni azon eszközök megszavazásában, melyeket a kormány azok kielégítése ezéljából a háztól esetleg követelni kénytelen lesz. (Élénk helyeslés.) Ezek szerint, t. ház, csak röviden reassummálom azt az álláspontot, melyet a javaslattal szemben elfoglalok. Én azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom; a kártalanításnak, valamint a jövedéki törvényjavaslatnak a városok és különösen a rendezett tanácsi! városokra vonatkozó intézkedéseit az általam kifejtett irányban módosíttatni kívánom. (Helyeslés balfelöl.) A kártalanítás fölött döntő forumok meghatározásában a független bírói eljárás garantiáit elérni kívánom. (Helyeslés balfelöl.) Ezen módosítások financiális következményeihez — a mint mondom — hozzájárulni mindenkor kész vagyok. De ha ezen módosítások a részletes tárgyalásnál el nem fogadtatnak, kénytelen leszek az egész megváltási műveletet társadalmilag oly igazságtalannak és politikailag elhibázottnak tekinteni, hogy ahhoz szavazatommal a harmadszori felolvasásnál hozzá nem járulhatok. (Hosszantart'} élénk helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: (Felkiáltások balfelől: 5 percznyi szünet! Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) T. képviselőház! Igyekezni fogok lehető rövidséggel saját álláspontomat, úgy általában, mint a most hallottakkal szemben jelezni. Epén azért, mert szándékom ez, nem fogok reflectálni azokra, a mik, nem ugyan a közvetlenül előttem szólott képviselő ur részéről, de más oldalról, mintegy gyanusítólag a kormány czélzatai iránt felhozattak. (Halljuk!) Erre csak egyet jegyzek meg. Ha a képviselő ur úgy veszi, hogy ezen törvényjavaslatnak egyik főczélja kortesezél, akkor hogy állíthatja maga oda, hogy ez egy oly törvényjavaslat, nielylyel senki sincs megelégedve, .... Polónvi Géza: Csak a pénzügyminister! (Zaj!) Tisza Kálmán ministerelnök: . . mely minden ember érdekét sérti. Ily korteskedésre t. ház — én ugyan semmifélét sem szoktam követni — már józan eszemnél fogva sem szánnám el magamat, ha korteskedni akarnék. (Helyeslés jobbfelől) Áttérve magára a dologra, én, t. ház, régen foglalkozom a regale megváltásának kérdésével, mert tudom egyfelől azt, hogy valahányszor az országgyűléseknek alkalmuk volt 1848 óta nyilatkozni, mindig mindenki hangsúlyozta, hogy a hűbériség ezen maradványát el kell törülni; én magam is azt tartottam, hogy már csak ezen szempontból is jelen viszonyaink közé nem való. De foglalkoztam azzal másfelől azért, mert meggyőződésem szerint a regálénak mostani alakjában fentartása egyfelől korlátolta a kereskedelem és ipar fejlődését és másfelől épen azért, mert szemben a mai idők áramlatával, az ipar és kereskedelem igényei ellenében nem lehet azon, a mai időkbe nem illő jogot kellőleg megvédeni, folytonosan károsította a regálét, csökkentette annak valódi értékét. Ezek voltak az okok, a melyekért régen fog-