Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-132
94 182. országos ülés november 17-én, szombaton. 1888 r felöl: Valamennyinek!) Es azt mondja a bizottsági t. előadó ur, hogy a rendezett tanácsú városoknál a zárszámadási alap nem nyújt kellő biztosítékot, mert az nincs a kormány által felülvizsgálva, mint a törvényhatósági joggal biró városoknál. T. képviselőház! Én úgy tudom, hogy a rendezett tanácsii városoknak zárszámadásai a felettük álló köztörvényhatóság : a megye közegei által ellenőriztetnek és felülvizsgáltatnak. Már most két dolog közül egy áll. (Halljuk!) Vagy biztosítékot nyújt a megyei közönség által való ellenőrzés a rendezett tanácsú városok zárszámadásainak correctsége iránt és akkor az az érv, melylyel ez a kedvezmény tőlük megtagadtatik, nem áll ; vagy nem nyújt biztosítékot a megyei kormányzatnak ellenőrzése s akkor azután kérdem : micsoda kormány az, mely megtűr egy közigazgatási szervezetet, (Zajos helyeslés balfelöl) a mely még csak egyes községi zárszámadások correctsége iránt sem képes az országot megnyugtatni. (Élénk helyeslés balfelől.) A városokra, még pedig az összes városokra nézve nemcsak méltányossági, hanem czélszerüségi indokokból is fel kell állítanunk azt a követelményt, hogy legalább azt a jövedelmet, melyet most tényleg élveznek, teljes kártalanításban, tőkében megkapják (Igaz! Ügy van! a hal- és szélsőbaloldalon) és e tekintetben teljesen osztozom abban az irányzatban, melynek az előttem szólott képviselő ur felszólalásában kifejezést adott, hogy ne az 1882—86-iki, hanem a legutolsó éveknek zárszámadásai képezzék az alapot. És miért, t. ház ? Talán nem szükséges, hogy én e teremben locus communisokat mondjak el a városi életnek jelentőségéről hazánkra nézve; talán nem szükséges, hogy én azt mondjam, a mit mindnyájan tudunk és érzünk — csak hogy sajnos, a gyakorlatba nem mindig visszük át (Igaz! ügy van! balfelöl) — hogy a haza politikai és eulturális életének egészséges fejlődéséhez mindenekelőtt egy életerős, egészséges középosztály szükséges ; és hogyha helyes a régi magyar földbirtokos középosztálynak megadni az állam magasabb czéljaival megegyeztethető mindazon támogatást, mely őt fenmaradásra képesíti: akkor ép oly szükséges az újan fejlődő, most még gyermekéveiben levő városi középosztály megerősödésére mindent megtenni, (ügy van! balfelöl) a mi az államnak és törvényhozásnak hatalmában áll. (Élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) S akkor az első, legelemibb követelmény még is az, hogy egy ily megváltási operatio által a városok községi életüknek erejére nézve az eddiginél rosszabb helyzetbe ne jussanak, (Helyeslés jobbfélöl) ha pedig a most ezen czímen általuk élvezett jövedelemért sem kapnak teljes kárpótlást: akkor ők eulturális, humanitárius, közegészségügyi és egyéb államilag nagy fontosságú hivatásaik teljesítésében az eddiginél kevesebb erővel fognak rendelkezni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem, t. ház, hogy egy ily intézkedéshez oly magyar törvényhozás, a mely a haza jövendő fejlődésének és magasabbra haladásának feltételeit ismeri, beleegyezését semmi körülmények között nem adja. (Élénk helyeslés balfelől.) De nem elég, t. ház, a hanyatlásnak megakadályozására gondolni, a fejlődés eszközeit nem szabad elvonnunk községeinktől, különösen városi községeinktől. (Helyeslés balfelöl.) Hiszen abban a jogban, mely most tőlük a legjobb esetben az általuk most történt kihasználás mértékéig váltatik meg, abban a jogban ők egy fejlődő jövedelmet birnak; abban a jogban ők egy forrással birtak, mely haladásuknak egyik nélkülözhetlen tényezője, melyet polgáraiknak túlságos és érezhető megterheltetése nélkül fejlődő szükségeikhez mérten fejleszthettek. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ha az állam kénytelen ezt a forrást a maga czéljaira is igénybe venni, ezt azért a városoktól egészen elvenni czélt tévesztett s helytelen dolog volna. (Ugy van! balfelöl.) Az államnak abban a jövedelemben, melyet egészen a maga czéljaira nem nélkülözhet, a községekkel, városokkal méltányos kulcs szerint kell megosztozkodnia. És nem lehet itt az államot s azokat a társadalmi érdekeket, melyekről most szólok, egymással mint ellentéteket szembeállítani; nem lehet azt mondani, hogy a mit az állam nekik concedál, azt a magáéból áldozza, az az államra nézve veszteséget képez. Hiszen végre is az állam nem abstractio, hanem jogi keretekbe foglalása :izon társadalomnak, (Helyeslés balfelöl) a melynek éltető e ] emei ha elsorvadnak, nem tudom, hogy az állam, sőt maga az államkincstár honnan fog táplálékot nyerni. (Élénk helyeslés balfelől.) A kulcs meghatározása lehet vélemény-különbség dolga, de hogy helytelen dolog különösen városi közönségeinkre nézve azokat a fogyasztási és italmérési jövedékből eredhető jövedelmi többletekből kizárni, az iránt véleménykülönbség nem lehet. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) És a törvényjavaslat tartalmaz is e tekintetben intézkedést; de egyedül a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve; csak azoknak juttatja azt a bizonyos 3%-ot, mely az állam általános bevételeitől van függővé téve. Én pedig azt hiszem, hogy ugyanazon ratio legis, mely a törvényhatósági joggal felruházott városoknak ezt az igényét megállapította, ugyanazon ratio legis kell hogy bennünket arra indítson, hogy kitérjeszszük ezt legalább a rendezett tanácsú városokra, (Élénk helyeslés balfelől) mert nem az az egynehány ponttal több vagy kevesebb közigazgatási functió, melyeket az állam nevében s annak meghagyásával teljesítenek a törvényhatósági joggal felruházott j városok, szolgálhatnak e tekintetben zsinórmér-
