Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-105

84 105. országos ülés május 20-án, szombaton. 1888. nisterelnök ur, hogy egy enquéte nek oly széles alapon összehívása nem vezetne egyébre, mint az egyes partialis érdekek szembeállítására és a Tiszavölgy szabályozásánál nemcsak a kormány eljárásában, de a társulatok működésében is oly szükséges összhangnak a szenvedélyesség által való felzavarására. Megvallom, ezen aggodalom teljesen alap­talan. Meglehet ugyan, hogy az egyes társulatok akár a kormánynak, akár pedig egymásnak mu­lasztások vagy visszaélések miatt szemrehányá­sokat fognának tenni; de ezek által is, ha meg­czáfoltatnának — pedig az érdekeltek és a kor­mány közegei által lehetőleg meg fognak czáfol­tatni — a kérdés csak kellő világításba fog helyeztetni. Különben is — a mint első beszédem­ben volt szerencsém kijelenteni — én a szak­tanácskozmány feladatát abban látom csaR, hogy az az általános elveket vitassa meg, az egyes vidékek, az egyes társulatok külön érdekeit, külön kívánságait az illető társulatok külön gyűléseikből onnan hazulról Írásban terjesztendvén fel a minis­teriumhoz, ugy hogy — ismétlem — a t. minister­elnök urnak aggodalma alappal nem bir. E szerint, t. ház, azt hiszem, hogy mindazok az ellenvetések, melyek indítványom ellen tétettek, figyelembe nem vehetők. Sőt ellenkezőleg azt gondolom, a t. minister urnak és a t. kormánynak, hogy magának kellő felvilágosítást szerezzen, ezt a szaktanácskozmányt magának kellett volna kez­deményeznie. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen ha kevésbé fontos és kevésbé életbevágó kérdések­ben hívnak össze szaktanácskozmányokat, a mint­hogy a mindennapi példa ezt matatja: akkor ilyen fontos, az ország nagy részét érdeklő kérdés kiválóan megérdemelte volna, hogy ily szaktanács­kozás utján előkészíttessék és a törvényhozás azon helyzetbe hozassék, hogy ne bekötött szem­mel, hanem a dolgok kellő ismeretével határoz­hasson. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De hiába, az én indítványomnak egy eredendő hibája van : az hogy e padokról jő. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) és azért előrelátom annak sorsát és csak az vigasztal engem s az vigasztal­hatja barátaimat, kiknek nevében indítványomat benyújtottam és a kik azt híven és meggyőződés­ből támogatták, hogy azt leszavazni lehet, meg­czáfolni nem sikerült. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mi . megtettük kötelességünket. Ám lássák Önök uraim, mit tesznek; én nagyon óhajtom, hogy önök elhatározásának szerencsés eredménye legyen. De tudják meg t. képviselőtársaim és t. minister urak, hogy ha — a mitől félek — az ellenkező fog bekövetkezni, ha az Alföld és az ország más vidékei újabb árvizeknek, újabb sze­rencsétlenségeknek lesznek kitéve: akkor el­ismerés és áldás helyett, melyre az első esetben számíthatnak a nép részéről, szemrehányás fogja érni és ami még ennél is fájdalmasabb, a könnye­dén elkövetett súlyos hibák keserű tudata fogja gyötörni. (Élénk helyeslés a szélső' baloldalon.) Elnök: Grróf Károlyi Sándor képviselő ur kívánja szavainak helyes értelmét előadni. Gr. Károlyi Sándor: Szavaim értelmének téves magyarázása következtében kívánok a t.ház engedelmével felszólalni. (Halljuk!) Irányi Dániel képviselő ur azt mondotta fel­szólalásomra vonatkozólag, hogy én azért nem kívánok az ő határozati javaslatához hozzájárulni, mert abban a hitben volnék, mintha a mostani szabályozási rendszer jó. Engedje t. képviselő­társam kiemelnem, hogy évek óta egyebet sem tettem, mint mindig azt állítottam, hogy a Tisza­szabályozásnak az a rendszere, a melyet 40 év óta követtek, helytelen; mindig azt hibáztattam, ki­jelentvén, hogy e rendszer meggyőződésem szerint rossz. Miután azonban e rendszerre éveken át annyi milliót áldoztunk s igy újabban ismét annyi milliót egy más rendszerre elkölteni nem lehet, mert egy másik rendszer létesítésére kétségtelenül ismét épen ennyi, vagy talán még több milliót kellene kézbe vennünk: ezen tényállás folytán mondottam azt, hogy én már most semmiféle új rendszert létesíteni nem kívánok, hanem a mostanit akarom a lehetőség szerint javítani. Azt voltam bátor tegnap kiemelni, hogy mindazok az ideák, melyek rendszerváltoztatással járnak, lehet igenis, hogy magukban technicailag egészségesek, de ezeket nem bíráltam meg és nem is kívánom meg­bírálni technicai szempontból, mert már financiális szempontból is lehetetlenséget képeznek. Ez annak oka, amiért nem járulhatok Irányi t. képviselőtársam indítványához s távol van tőlem, hogy azt azért ellenezném, mert az azon padokról jön, a mit talán reám nem is méltóztatott mondani. Ezek voltak azok, a miket ezúttal ki akartam emelni és kérem, méltóztassék a t. ház ezeket tudomásul venni. (Helyeslés a baloldalon.) Baross Gábor, közmunka- és közleke­désügyi minister: T. ház! Azt hiszem, termé­szetesnek méltóztatnak találni, hogy ha a lefolyt napok alatt hallottakra röviden reflectálva, nem egy tekintetben helyreigazításokkal fogok élni. Mielőtt azonban ezt tenném, bátor vagyok Irányi t. képviselő urnak imént tett felszólalására a következő rövid megjegyzéseket tenni. A dolog természetéből folyó kötelessége mindenkinek, a ki ily nagyon fontos ügygyei fog­lalkozik, hogy mielőtt cselekszik, gondolkozzék és minden esetre szükséges az is, hogy ne csak saját tapasztalatait, vagy saját eszméit tartsa mérvadóknak, hanem igyekezzék azok helyessége, vagy helytelensége felől alapos meggyőződést szerezni, mások alapos véleményének meghallga­tása után igyekezzék a szerint cselekedni, mint

Next

/
Thumbnails
Contents