Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-105
105. országos ülés május 26-án, szombaton. 18S8. 85 azt legjobb meggyőződése sugallja. Ebben, t. képviselő ur, köztünk eltérés nincs és csak azon csodálkozom, hogy a t. képviselő nr fel tudja azt tenni, hogy a kormány intézkedik ilyen fontos esetben, mielőtt álláspontját kellően megfontolja és megállapította volna. De a t képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy indítványa nem is szól arról, hogy külföldi szakértők hivassanak meg. Én csak azért reflectáltam a külföldi szakértőkre, mert a hazai szakértők véleménye fölött kedvező nyilatkozatokat épen nem hallottam. De a mennyiben a képviselő ur azt mondja, hogy maga sem reílectáí külföldi szakértőkre, bátor vagyok tiszteletteljesen kijelentem, hogy mielőtt részemről kifejtettem volna itt némely kérdésekben álláspontomat, nemcsak most, de jó formán évek óta érintkezem véleményök nyilvánításában teljesen független szakértőkkel és érintkeztem igen sokakkal azok közül, kik a Tisza körül érdekelve vannak. Én tehát jogot veszek magamnak annak kijelentésére is, hogy nincs eset rá, hogy akármelyik oldalról jött véleményt a lehető legalaposabban, a legjobb indulattal ne bíráltam volna meg. Ismétlem, akárki részéről jött a vélemény, ugy, hogy megvallom, nem értem annak folytonos hangoztatását, hogy miért nem fordul a kormány önálló, véleményöket szabadon kimondó szakértekhez. T. ház, ezen felfogás ellen tiltakoznom kell; senkinek útjában nem állottunk és nem fogunk állani a jövőre sem, hanem az igaz, hogy miután többsége azoknak a véleményeknek, melyeket az úgynevezett hivatalos befolyásokon kivül álló úgynevezett szakértők nyilvánítanak, többnyire akkor lát napvilágot, mikor az országot baj éri s az emberek különben is irritálva vannak és ezen vélemények műszakilag helytelenek: azok felé nem hajlunk, a mit mindenki természetesnek fog tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Még egy megjegyzést kívánok tenni Irányi Dániel t. képviselő urnak egy valóban komoly ellenvetésére. (Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő ur beszéde vége felé azt méltóztatott mondani: gondolja meg a kormány a dolgot, mert ha még egy árviz-calamitás éri ezt az országot, a legsúlyosabb vád fogja a kormányt terhelni. Bocsánatot kérek, t. ház, kijelentettem már beszédemben és kijelentem most is egészen határozottan, hogy bármily rossz véleménynyel van is a képviselő ur azon őszinteség felöl, melyet a kötelesség sugall és ha praemissáiból következtetve, fel tudná is tenni, hogy nem kellően meggondolva foglaltam itt álláspontot, azt még sem teheti fel, hogy oly meggondolatlan lennék, hogy az által, hogy ezen dolgokat itt elmondottam, már kizártnak tekintsek az országra nézve minden bajt. Kézfordulattal ezen dolgon segíteni nem lehet. Ehhez idő és pénz kell. Addig, míg mind a kettő megvan és a mikor meg lesz az, a mire hivatkozni szerencsés voltam, a szabályozás okszerű befejezése: az elemi csapások ellen sikeresen lehet küzdeni; de más körülmények között az árvizek káraitól nem csak ezt az országot, de a világon egyetlen országot sem mentettek meg soha. Vannak Németországban területek, hol 1805. óta nem voltak árvizek s az idén árviz volt. És épen azért, mert ily hosszú időközben nem volt viz, az árviz oly óriási pusztítást vitt véghez, a minőre nem igen emlékeznek. Nem azért térek azonban erre a külföldi példára vissza, mintha ebből mentséget akarnék kovácsolni a mi viszonyainkra nézve. Távolról sem teszem ezt. Csak jelezni akarom ezzel azt, hogy más országban is vannak súlyos bajok, de a mi azok következményekint nálunk jelentkezik, az ott nem fordul elő. A tegnapi napon az egyik képviselő ur azt mondotta, hogy Poroszországban az Elba mentén volt árviz. Nem. Több, mint hat folyó mentén voltak árvizek. Elöntetett 948,920 hold 1,200 négyszög-öllel, vagyis 711,690 catasteri hold s az eddig észlelt legmagasabb árvizszin 1 usque l 1 /* méterrel haladtatott túl a folyó évi árviz szine által, a minek oka nem a schwarzwaldi erdőpusztítás volt, hanem az, hogy a hirtelen elolvadt hó vizét a mederben lévő és el nem olvadt jégtorlaszok felduzzasztottak. Ne mondja tehát a t. képviselő ur azt, hogy ha ez után bajok lesznek, ezekért a kormány oly véghetetlenül nagy felelősséggel tartozik. Azt hiszem, tökéletesen megfelel az ország és az ügy érdekének, ha azt mondom, hogy bár az árvizeket minden időre és minden esetre kizárni akarni a lehetőség határain túl fekszik; de mindent elkövetni, hogy a baj megelőztessék és ha bekövetkezett, annak következményei enyhittessenek, a kormánynak emberi kötelessége. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem vitatkozom t. ház tovább az enquéte ki-, vagy ki nem küldése felett; hiszen a kormány meg fogja hallgatni azokat, a kik akár administrativ, akár birtokviszonyi, vagy más szempontból mérvadó nézetet mondhatnak, De mit is terjeszszek ezen enquét elé, ha azt összehivatni méltóztatnak. Nekem előbb műszakilag fel kell dolgoztatnom a kérdést. Múltkori nyilatkozatom, midőn a műszaki kérdésekre kiterjeszkedtem, mely azóta különböző kiegészítő megjegyzésekkel kisértetett, csak azért nem ment bele a részletekbe, mert nem tudom lelkiismeretemmel megegyeztetni, hogy valamit előadjak, a minek részleteire nézve teljes alapossággal nyilatkozni képes nem vagyok. Mert hiszen ennek consequentiái vannak. Consequentiái vannak a költség, a kivitel szempontjából, mert nem szeretném, ha a kormány
