Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-105

105. országos ülés május 26-án, szombaton. 18S8. 85 azt legjobb meggyőződése sugallja. Ebben, t. kép­viselő ur, köztünk eltérés nincs és csak azon cso­dálkozom, hogy a t. képviselő nr fel tudja azt tenni, hogy a kormány intézkedik ilyen fontos esetben, mielőtt álláspontját kellően megfontolja és megállapította volna. De a t képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy indítványa nem is szól arról, hogy külföldi szakértők hivassanak meg. Én csak azért reflectáltam a külföldi szakértőkre, mert a hazai szakértők véleménye fölött kedvező nyilatkozatokat épen nem hallottam. De a mennyiben a képviselő ur azt mondja, hogy maga sem reílectáí külföldi szakértőkre, bátor vagyok tiszteletteljesen kijelentem, hogy mielőtt részemről kifejtettem volna itt némely kérdésekben állás­pontomat, nemcsak most, de jó formán évek óta érintkezem véleményök nyilvánításában teljesen független szakértőkkel és érintkeztem igen sokak­kal azok közül, kik a Tisza körül érdekelve vannak. Én tehát jogot veszek magamnak annak kijelentésére is, hogy nincs eset rá, hogy akár­melyik oldalról jött véleményt a lehető legalapo­sabban, a legjobb indulattal ne bíráltam volna meg. Ismétlem, akárki részéről jött a vélemény, ugy, hogy megvallom, nem értem annak folytonos hangoztatását, hogy miért nem fordul a kormány önálló, véleményöket szabadon kimondó szak­értekhez. T. ház, ezen felfogás ellen tiltakoznom kell; senkinek útjában nem állottunk és nem fogunk állani a jövőre sem, hanem az igaz, hogy miután többsége azoknak a véleményeknek, melyeket az úgynevezett hivatalos befolyásokon kivül álló úgy­nevezett szakértők nyilvánítanak, többnyire akkor lát napvilágot, mikor az országot baj éri s az emberek különben is irritálva vannak és ezen vélemények műszakilag helytelenek: azok felé nem hajlunk, a mit mindenki természetesnek fog tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Még egy megjegyzést kívánok tenni Irányi Dániel t. képviselő urnak egy valóban komoly ellenvetésére. (Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő ur beszéde vége felé azt mél­tóztatott mondani: gondolja meg a kormány a dolgot, mert ha még egy árviz-calamitás éri ezt az országot, a legsúlyosabb vád fogja a kor­mányt terhelni. Bocsánatot kérek, t. ház, kijelen­tettem már beszédemben és kijelentem most is egészen határozottan, hogy bármily rossz véle­ménynyel van is a képviselő ur azon őszinteség felöl, melyet a kötelesség sugall és ha praemis­sáiból következtetve, fel tudná is tenni, hogy nem kellően meggondolva foglaltam itt álláspontot, azt még sem teheti fel, hogy oly meggondolatlan lennék, hogy az által, hogy ezen dolgokat itt el­mondottam, már kizártnak tekintsek az országra nézve minden bajt. Kézfordulattal ezen dolgon segíteni nem lehet. Ehhez idő és pénz kell. Addig, míg mind a kettő megvan és a mikor meg lesz az, a mire hivatkozni szerencsés voltam, a szabályozás okszerű befejezése: az elemi csa­pások ellen sikeresen lehet küzdeni; de más körülmények között az árvizek káraitól nem csak ezt az országot, de a világon egyetlen országot sem mentettek meg soha. Vannak Németországban területek, hol 1805. óta nem voltak árvizek s az idén árviz volt. És épen azért, mert ily hosszú időközben nem volt viz, az árviz oly óriási pusztítást vitt véghez, a minőre nem igen emlékeznek. Nem azért térek azonban erre a külföldi példára vissza, mintha ebből mentséget akarnék kovácsolni a mi viszo­nyainkra nézve. Távolról sem teszem ezt. Csak jelezni aka­rom ezzel azt, hogy más országban is vannak súlyos bajok, de a mi azok következményekint nálunk jelentkezik, az ott nem fordul elő. A tegnapi napon az egyik képviselő ur azt mondotta, hogy Poroszországban az Elba mentén volt árviz. Nem. Több, mint hat folyó mentén voltak árvizek. Elöntetett 948,920 hold 1,200 négyszög-öllel, vagyis 711,690 catasteri hold s az eddig észlelt legmagasabb árvizszin 1 usque l 1 /* méterrel haladtatott túl a folyó évi árviz szine által, a minek oka nem a schwarzwaldi erdő­pusztítás volt, hanem az, hogy a hirtelen elolvadt hó vizét a mederben lévő és el nem olvadt jég­torlaszok felduzzasztottak. Ne mondja tehát a t. képviselő ur azt, hogy ha ez után bajok lesznek, ezekért a kormány oly véghetetlenül nagy felelősséggel tartozik. Azt hiszem, tökéletesen megfelel az ország és az ügy érdekének, ha azt mondom, hogy bár az árvizeket minden időre és minden esetre kizárni akarni a lehetőség határain túl fekszik; de mindent el­követni, hogy a baj megelőztessék és ha bekövet­kezett, annak következményei enyhittessenek, a kormánynak emberi kötelessége. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem vitatkozom t. ház tovább az enquéte ki-, vagy ki nem küldése felett; hiszen a kormány meg fogja hallgatni azokat, a kik akár adminis­trativ, akár birtokviszonyi, vagy más szempontból mérvadó nézetet mondhatnak, De mit is terjesz­szek ezen enquét elé, ha azt összehivatni méltóz­tatnak. Nekem előbb műszakilag fel kell dolgoz­tatnom a kérdést. Múltkori nyilatkozatom, midőn a műszaki kérdésekre kiterjeszkedtem, mely azóta különböző kiegészítő megjegyzésekkel kisértetett, csak azért nem ment bele a részletekbe, mert nem tudom lelkiismeretemmel megegyeztetni, hogy valamit előadjak, a minek részleteire nézve teljes alapossággal nyilatkozni képes nem vagyok. Mert hiszen ennek consequentiái vannak. Consequentiái vannak a költség, a kivitel szempontjából, mert nem szeretném, ha a kormány

Next

/
Thumbnails
Contents