Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

52 '{**• orszAgos ölés máji hogy az 1881-iki vizszin fölé egy méterrel kell emelni a gátakat: akkor, ha egy méterrel alacsonyabbak voltak a természetes magaslatok, ezeket is emelni kellett volna és emelni kellett volna ezen kihagyott területen a kormánynak, hiszen oda dolgoztatni hatósági engedély nélkül a társulat vagy privát ember nem is mehet. És miután én láttam az országos kiállítás alkalmával, hogy a közlekedési ministeriumnak gyönyörű keresztmetszetei és hosszszelvényei vannak a Tiszáról; ugy, hogy azokból a minutioeitásig meg lehet mondani, hogy a Tiszának minden része hogyan vi szonylik az adriai tenger vizszinéhez: lehetetlen, hogy a ministerium szakközegeinek tudomásuk ne lett volna arról, hogy az a viz, a mely Dadánál kiöntött, ha a vizmércze 750 cmt.-t mutat Tokajnál, eléri, sőt meghátalja az 1881-iki vízállást. (Igás! ügy van! a szélső baloldalon.) És ha az a magaslat nem volt a társulat felügyelete alá rendelve, akkor a kormány folyammérnöki hivatalának volt volna mulaszthatlan kötelessége odaállani arra a magaslatra és megakadályozni, hogy az egész Hajdú-, Jásznagykún- és Szabolcs megyék alsó része elöntessék. Hogy ez meg nem történt, oly mulasztás, a mit semmivel sem lehet menteni és indokolni. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Most már kereshetjük, hogy kicsoda a felelős a történtekért?! Annyi bizonyos, hogy azzal, hogy nem a Tisza-szabályozás rosszasága miatt jött ki a viz — én, ki magam is nyakig úsztam kis birtokommal a vizben, megnyugtatva nem lehetek. De, t. ház, van még ennek a kérdésnek egy másik része is. Jöjjünk alább. Ott van a tiszabői magaslat. Ott már jelen volt a társulat s épen az illető társulat védmííveinek közepén van ez a magaslat. Oda a közlekedési ministerium kellő időben beküldte a jóváhagyott tervet, hogy a szerint építsenek a magaslaton védgátat; itt tehát már a társulat mulasztotta el kötelességét, nem építették ki a gátat a magaslaton. A veszedelem idején egy helyre, a taskonyi töltésekre concentrálta minden védekezési erejét, mi által a viz a magaslaton kijött, mit ha kellő időben akadályoznak meg, fel lehetett volna fogni az egész vizet, a tiszabői asszonyok dunyhájával. Ismét elöntött a viz egynehány ezer hold földet a helytelen administratio miatt. Itt megkivánom egyszersmind jegyezni azt is, t. ház, hogy én is barátja vagyok annak, hogy midőn az áradások kiömlenek, a lehető legszűkebb korlátok közé szorittassék az áradat és ne engedtessék annak szétterjedése; de azért mégis elvetem azt a prineipiuiüot és a vizek szétterjedésének oly módon való megakadályozását, a mint az az idén a középtiszai társulatnál alkalmazásba és foganatba vétetett, (Halljuk!) T.ház! Ha Fegyvernéktől Kisújszállás felé vonuló vasúti vonalon végig 26-én, pénteken. 1888. utazunk és megfigyeljük ott a situatiót és a föld domborzati viszonyait, azt fogjuk tapasztalni, hogy Kisújszállástól nem messze a viz oly magaslatokon van, a mely magaslatokat a vasúti vonalozás alkalmával be kellett vágni, hogy egy niveauba jöjjenek a vasút elől és hátul lévő töltésével. Most pedig a magaslaton kellett védgátat húzatni a vasúti mérnökségnek, hogy a vasúti sínekre a gerinczre felszorított viz alá ne ömöljék. No már a viznek ilyen loealizálását én részemről nem kérem. Hogy egy pár tekintélyes földbirtokos kedvéért oly népes városnak, mint Kisújszállás, egy negyedrész határát és határának oly részét öntse el a viz, a hova az még soha el nem jutott. A viznek ily módon való loealizálását én még közveszély idejében sem óhajtom és határozottan tiltakoznom kell ellene.. Azokat, t, képviselőház, a miket a t. minister ur a védekezésre vonatkozólag kilátásba helyezett és elmondott, részemről szintén helyeseknek tartom. Csupán csak azt csodálom, hogy a védekezésnek primitív állapotát azután kellett a közlekedési ministeriumnak felismernie, miután már 400,000 hold föld viz alatt van. Hiszen azt lehetett volna tudni, hogy a társulátoknál nincsen semmi irányban a védekezés berendezve. Méltóztassék Tokajtól egész Titelig egyetlenegy társulatot mondani, a hol csak egy czölöpverőgép van, vagy egy olyat, a hol csak egy bárka is találtatnék. Már pedig a védekezésnél első szükség, hogy az ahhoz megkívántató eszközök is álljanak rendelkezésre. Vájjon mit szólna a t. minister ur, ha a pesti tűzoltó-egyesületnek nem volna létrája s nem volna fecskendező] e? Baross Gábor közlekedésügyi minister: Biz az furcsa volna! Pap Elek: Több mint furcsa! Szomorú dolog volna. És csak akkor jönnének annak tudomására, hogy sem létrájok,sem fecskendőjük nincsen, mikor már Pest városának egy negyed része leégett. No hát, 1 ház, ez sem mutat a gondos gazda körültekintésére. Valamint perhorrescálom és igen-igen súlyos beszámítás alá eső körülménynek tekintem, hogy a naményi folyam mérnökség a nélkül, hogy az alsóbb érdekeltséget értesítette volna, a vizmérczét 54 centiméterrel feljebb emelte. Mi, a kik vizi dolgokkal foglalkozunk, tudjuk, hogy a vizmérczék az 1842. június 22-iki vízállás szerint lettek beállítva és ha én Karczagon nézem, hogy Naméuyban mekkora a vízállás, én azt ahhoz számítom, hogy az milyen volt tavaly, harmadéve vagy a múltban. De ha feljebb emelik 54 centiméterrel a mérczéket s azt még Tokajjal se tudatják akkor, nem csoda, ha a legnagyobb tévedésbe jön az érdekeltség, a legnagyobb kalamitások fordulnak elő, a mint meg is történt. Hát ez körültekintő gondosságra mutat? Vall