Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-103
105. országos ülés májns 24-én, csütörtök ön. 1888 43 dés rendezésére és majd annak idején leszek bátor részletesebben kifejteni, hogy mi történt azóta és miért nem hajtatott végre e rendelkezés. A másik kiöntés, a mely a múlt év folyamán volt, keletkezett a kis-tiszai zsilip beszakadása folytán. Azt csak senki sem fogja állítani — nem akarok a tárgyra visszatérni — hogy a kis-tiszai zsilipbeszakadás, mely 35,000 •-holdnyi területet elöntött, a szabályozásnak lett volna következménye. Es habár a tavalyi árvíz behatása alatt ugyané hangok szólaltak fel, melyek ma is szerepet játszanak a Tisza-szabályozási rendszer elítélésében, mégis bátran állíthatom, hogy a tavalyi árviz-veszedelmek okaira vonatkozó adatoknak előterjesztése után a közvélemény máskép lesz tájékoztatva. De, t. ház erre, talán azt fogják mondani, hogy tavalyé bajok nem állottak kapcsolatban a szabályozással, az ideiek azonbau igen. Engedje meg a t. ház, hogy épen ezért az idén beállott árvíznek okait is előadhassam. (Halljuk!) T. ház! Az árviz ez idei nagyságénak főoka természeti indokokban is keresendő. Márczius bizonyos napjain a gyorsan és meglepően emelkedő hőmérték miatt, mely a nagy mértékben meglevő hó tömegeket gyors olvadásra indítá, előbb bekövetkezett az, hogy jelesen a Bodrog és Tisza vizének culminatiója összeesett és ezen kettőnek behatása alatt állott elő Tokajnál azon árviz, mely az eddig észlelt legmagasabb árvíznél 88 centiméterrel magasabb. Ezen árviz, mely levonult a Tisza-völgyén, sehol sem rongált meg oly töltéseket, a melyek szabály szerint létesíttettek, kellően védve voltak és melyek körül megtörtént az, a mit a szabályozás egyéb műveitől a kormány megkövetel; nem pusztított el gátakat, a melyek a kormánynak hozzájárulása és rendelkezése folytán azon állapotban voltak fentartandók, a melyben azokat a viz találta. Hiszen, t. ház, ott van a dobai és dadái áttörés, részben bizonyos községi töltéseknek átszakitása, azon kívül pedig magaslatoknak átlépése. Ugyancsak ott van a szigori magaslat átlépése a közép-tiszai társulat területén; ott van a sarudi szakadás, a melyről senki sem fogja mondani, hogy az a szabályozás következménye; ott van a békésgyomai nagy csatorna balparti szakadása, mely körül a vizsgálatot saját közegei ellen elrendelni maga az illető társulat is jónak látta. Egyetlen szakadás sem volt tehát az idén a Tiszán és mellékfolyóin, mely a végrehajtott szabályozás következménye lett volna. Mind egyéb másnak volt következménye. És ott, a hol a töltések kellően kiépítve és védve voltak, az egész Tisza mentén semmi baj nem keletkezett. Sőt ott is, hol a töltések még kiegészítésre várnak, a helyesen beosztott és végrehajtott árvédelemmel minden calamitást elhárítani sikerült. Ily körülmények között nem igazságos tán azt mondani, hogy az idei árviz is a szabályozás okszerűtlen végrehajtásának következménye. (Helyeslés jóbbfélöl.) Hanem sokkal igazságosabb azt mondani: igenis, bekövetkezett az árviz mindenféle más indokok mellett — melyekre részletesen reflectálni ezúttal nem kívánok — azért, mert a szabályozás ugy, mint az árvédelem igényelte volna, végrehajtva nem lett. Ez hivatalos adatokon nyugvó meggyőződés, melynek kifejezést adni kötelességem. (Tetszés.) De ezzel a jelenséggel nemcsak nálunk találkozunk. Méltóztatnak talán tudni, hogy más országokban, melyekben e téren fejlettebb viszonyok vannak és a hol eomplieáltabb az árvédekezési rendszer, sokkal nagyobb bajok következtek be, a nélkül azonban, hogy találkoztak volna férfiak, kik ott a közvéleményt a végrehajtott műveletek helytelensége felül akarták volna meggyőzni. Ott van például Poroszország, melynek hivatalos előterjesztését épen az imént vettem. Ennek tanúsága szerint az Elba óriási cultivált területeket helyezett viz alá, melyek teljes pusztításának voltak kitéve. A porosz kormány 34 milliót volt kénytelen a törvényhozástól kérni, melyből 24 millió csak a lakosság felsegélyezésére és helyzete javítására, 4 millió a megrongált vasúti vonalak, 2 millió a megrongált ittak helyreállítására fordíttatott. Ez is egy példa arra, hogy vannak és lesznekjövőre is természeti behatások, melyekkel szemben a legbiztosabb alapokon és leghelyesebben végrehajtott árvédelem is vajmi kevés biztonságot nyújt. (Igaz! ügy van! j obi felől.) De, t. ház, bátor vagyok még hangsúlyozni, hogy azon óriás pusztítással szemben, melyet a poroszországi vizek tettek, a következő adatok állanak rendelkezésre a nálunk bekövetkezett baj nagyságának megítélésére. (Halljuk!) A Tisza és mellékfolyói mentén ármentesített terület tesz összesen 3.815,709 magyar holdat, vagyis 2.861,781 eatasteri holdat,'per 1,600 öl. Itt nem számítottam bele a Szamos vidéket, melyet nem tekintek ármentesítettnek. Csak azt a területet vettem fel, mely az ármentesítő munkálatok végrehajtása folytán csakugyan ármentesítettnek tekinthető. Azon társulatok területe, hol az idén az árviz az említettem okoknál fogva bekövetkezett 1.789,860 hold. E területből tényleg elöntetett 393,344 catastralis hold, tehát azt lehet mondani körülbelül 400,000 hold. Ezen területnek körülbelül valamivel több mint fele esik szántó földekre.. a többi rét, legelő, erdő, legkisebb benne kert, épület és szőlőterület, mely körülbelül 1,600 holdat tesz ki. T. ház! Kétségkívül óriási nagy igy is a baj, a mint bekövetkezett, de szemben azokkal a bajokkal, melyeket hasonló körülmények közt másutt 6*
