Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-103

4,4 103. orsäídgos ölés májtis 24 én, esfltSrtBktSn. 1S8S. észlelünk, ezen bajok még sem a legmagasabbak, a legnagyobbak. Említés tétetett arról is, hogy igen sok épület veszett kárba. Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Németországban 80-nál több község ment tönkre, kőből épült házak rongáltattak meg és emberélet esett áldozatul, mig nálunk — hála az égnek — ez utóbbi nem következett be. A mi a házomlást illeti, t. ház, e tekintetben vagyok bátor arra is figyelmeztetni, hogy különösen a tanyai épületek vályogból lévén rakva, ezeket a legkisebb viz is kimossa, úgyhogy összedülésük mondhatni perczek feladata és hogy e tekintetben a lakosság vagyonának védelmére okvetlenül kell közigazgatási rendszabályokat léptetni életbe. De, t. ház, azon 393,343 catastralis holdnyi terület, melyet említettem, nem volt elöntve egyedül a kitörés által. És itt jövök a Tiszavölgyének másik rendkívüli fontos, sot talán veszélyes kérdésére, a belvizek kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Igenis, t. ház, el volt Öntve már a belvizek által. Nem mondom egészben, de nagy mértékben el volt öntve a belvizek által. Midőn tehát a hatást keresem, kutatom, megvallom, hogy a belvizek kérdését oly imminensnek tartom, mint akár magát az árvédekezés kérdését, (Helyeslés) és e tekintetben azon álláspontot foglalom el, hogy a belvizek kérdésének rendezését az árveszély kérdésének további fejlesztésével szoros kapcsolatba kell hozni. (Általános helyeslés.) Most, t. ház, valóban szánandó állapot az, melynek tanúja voltam, hogy például az aradi völgyekről leérkező vizek fenyegetik Maros, Tisza, Kőrös kitűnő töltései által védett területet óriási kárt okozva a lakosságnak. (Igaz! Ugy vanl) Ott van az úgynevezett száraz éri kérdés, melyet mindenesetre meg kell oldani; ott van a berettyói vizek kérdése, a pestmegyei Szeged felé lejtő belvizek kérdése és számtalan más belvízi kérdés, mely még rendezésre vár és melynek rendezése annyival sürgősebb, mert az érdekelt lakosságra óriási terheket ró, ugy, hogy szerény nézetem szerint ezen kérdéseket egy kézben kellene egyesíteni. Ez által csak azt akarom jelezni, hogy alig lesz megengedhető jövőre, hogy egy és ugyanazon község területe több, néha négy különböző társulat tartozásához legyen kénytelen hozzájárulni, a mi az illető érdekeltekre rendkívüli megterheltetést képez. (Igaz! Ugy van!) T. ház! Én teljes hitelt érdemlő adatok és a dolgoknak közvetlen megfigyeléséből levont tapasztalatok alapján állíthatom azt, hogy az általam később előadandó műszaki és egyéb feltételek alatt a jelenlegi árvédelem és szabályozási rendszernek elhagyását magára a nemzetre s különösen a Tisza vidékére ugy pénzügyileg, mint gazdaságilag károsnak tartanám ; de hogy viszont épen ezen tekinteteknél fogva ezen rendszer alapján megkezdett okszerű eljárást ezentúl is követendőnek és mindenek felett érvényesítendőnek tartom. És a mennyire ezt pénzügyi viszonyaink megengedik, szükségesnek látom, hogy az intézkedések egymásutánja észszerüJeg megállapittatván, azok végre is hajtassanak. (Helyeslés a jobboldalon.) E mellett azonban megnyugtathatom Irányi t. képviselő urat, hogy én nagy figyelemmel kisérem a külföldön bekövetkezett eseményeket is és hogy az ezekből vont tanulság hasznot is hajtson, szakközegeintnek módot nyújtok a külföld fölkeresésére e téren ismeretek és tapasztalataik gyarapítása végett. (Helyeslés a jobboldalon.) S meg vagyok győződve, hogy valamint a múltra nézve — hiszen kivételek mindig vannak — kell, hogy elismertessék a hazai műszaki erők ténykedésének helyes volta; ugy másrészről nincs okom kétkedni abban, hogy ezen erők jövőre is teljesíteni fogják az országnak tartozó kötelességeiket. (Helyeslés jobb/elől.) Áttérve a kérdés műszaki oldalára — s engedjenek meg, hogy itt részletekbe menjek át — bátor vagyok a t. háznak a következőket előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Állíttatott volt az is, hogy a Tisza medre romlik és ebből következtetve állíttatott az, hogy a töltéseknek felmagasítása az idők folyamán fokozódni fogván, nem lehet tudni, hogy tulajdonképen hova fogunk ezen töltésmagasításokkal jutni. (Halljuk!) T. ház! Az eddig szerzett adatokból levonható következtetés szerint a Tisza medre nem csak hogy nem romlik, de általános állapota határozottan javul. (Halljuk! Halljuk!) A vízrajzi osztály által közzétett adatok és részletes számítások szerint nem csak a kormány által végrehajtott kotrások hoztak létre földmozgásokat, de a Tisza vizének folyása maga is természetes munkát hajtott végre s ha voltak is egyes pontok, különösen a hol a szomszéd vizek beágaznak, a melyeknél föliszapolások állottak elő, nagyban és egészben túlnyomó a medermélyedés. E tekintetben legjobb helyzetben van a Felső Tisza; jó helyzetben van a közép Tisza, kivévén a szolnoki résznél a második átmetszés állapotát s végre gyengébb ugyan amannál, de mégis aránylag még elégséges a helyzete az alsó Tiszának, különösen Csongrádtól Titelig. Ez az, t. ház, a miből további következtetéseket lehet vonni, mert kétségtelenül tökéletesen helyes felfogás az, a mihez magam is csatlakozom, hogy a Tisza medrének szabályozása alulról fölfelé lévén végrehajtandó, mindazok az intézkedések, melyek eddig történtek, jövőre is első sorban az alsó szakasznál foganatosítandók. (Helyeslés a jobboldalon.) De ebből egyáltalában nem következik az, hogy a többi szakaszokat el kell hanyagolni, hanem csak az következhetik, hogy a közép- és felső Tiszánál a műszaki arányok az alsó szakasz állapotához mérten tartassanak fenn.