Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-103

U 103. országos ülés május 24-én, csütörtökön. IS88. Ezt csak azért bocsátottam előre, nehogy félreértessem, hogy miért szólaltam fel e kérdés­ben egész határozott részletességgel és miért kívánok e tekintetben tájékozást nyújtani. (Halljuk!) Ugy találom, t. képviselőház, hogy a dolgok valódi állásának a megítélése hiányzik. Azt ta­pasztalom, hogy a midőn szerencsétlenség éri az ország bármely részét, mindig felhangzik a sok tekintetben méltó panasz és elkeseredés. A nemzet nagy részének ezt a hangulatát nem egy helyen felhasználják, arra, hogy minden közelebbi indo­kolás nélkül, pusztán csak az esetleges következ­ményekre utalva, bizalmatlanságot ébreszszenek a nemzetben a fennálló rendszer iránt, a melynek követése milliókba került az országnak. Hát, iház, be kell egészen nyíltan vallanom, hogy én a rendszert magát, mely a Tisza ármen­tesítése érdekében inauguráltatott, szerény nézetem szerint a leghelyesebbnek tartom (Mozgás a szélső hal felöl. Halljuk! jobbfelöl) és hogy azon körülmény­ből, mely szerint e rendszer nem hajtatott végre minden egyes részletében, a mint azt tán a követ­kezmények szempontjából indokoltnak vagy szük­ségesnek tartottam volna, vagy hogy követtet­hettek és követtettek el hibák, melyeknek minden­esetre súlyos következményei vannak : az még nem jogosíthatott] volna fel arra, hogy magával a rendszerrel szakítsunk (Helyeslés a jobboldalon) és nem indokolta volna azt, hogy ezt a rendszert abba hagyva, más rendszerre térjünk át és ezen más rendszert fogadjuk el, a nélkül, hogy a dolgok mélyére tekintsünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen jól tudom azt, t. ház, hogy egy bizonyos közvéle­ménynyel rendkívül kedvező parallel lépést tart­hattam volna, ha arra az álláspontra helyezkedem vala, de megvallom őszintén, ezt lelkiismeretem tiltja (Tetszés) és nem állhatok ezen állásponton a nélkül, hogy igazságtalanságot kövessek el. (He­lyeslés a jobboldalon.) A t. ház előtt is elmondatott és hivatottak valamint nem hivatottak részéről hírlapokban és egyébképen is rendesen az állíttatik, hogy az árvizi ealamitásoknak egymásutáni gyors bekövet­kezése az elhibázott szabályozásnak a következ­ménye. Én azt tartom t. ház, hogy azok a bajok — a melyeket majd ecsetelni fogok, nem a szabályo­zásnak, hanem annak a következményei, hogy a szabályozás még befejezve nincs (Helyeslés a jobboldalon) és hogy a szabályozásnak oly hézagai vannak, melyeket még ki kell töltenni, ki kell egészíteni. (Helyeslés a joV.oldalon.) T. ház! A Tisza-völgye és annak egész terjedelme a maga nemében specialitás. Minden egyes része okozati összefüggésben van egymás­sal. Kétségkívül a legezéli rányosabb és legmeg­felelőbb lenne, ha a nemzet rendelkeznék és ren­delkezett volna azon nagy összegek felett, melyek árán a Tisza-völgy szabályozása egészében mielőbb végrehajtható lett volna. Mert végrehaj­tattak az idők folyamán igen jelentékeny mun­kálatok nagy áldozatokkal és erőfeszítéssel, de a mint az egész láncznak nem minden egyes szeme illett bele a nagy műbe: e bajnak követ­kezménye nemcsak az illető területre, de magára a Tisza völgyére is mindig nagy mértékben kiha­tott. (Tetszés.) Én tehát oda concludálok, hogy ezek a bajok, melyeket észlelünk, nem a végre­hajtott szabályozás következményei, hanem igenis következményei annak, hogy a szabályozás végre­hajtva és kiegészítve még nincs. (Ugy van! jobb­felöl.) Hát t, ház, ez igy áll s bátor vagyok most rövid történetét nyújtani annak, hogy tulaj ­donképen mi történt, mi hajtatott végre és reflec­tálni egyúttal arra is, a mi itt felhozatott, hogy gyorsan egymás után következő nagy árvizek sújtották az országot. (Halljuk!) T. ház! 1881 óta nagyobb árviz ezen ország területén, illetőleg a Tisza és mellékfolyói men­tén — mert most csak a Tisza-völgyről beszé­lünk — az 1887. év folyamán volt. Még pedig a Temes és Béga-völgyön elöntött a viz összesen 93,340 catastralis holdnyi területet. A ki ismeri a Temes és a Béga helyzetét, az meg fogja engedni, hogy a Temes és Béga mentén bekövet­kezett árvizek nem az ármentesítés következ­ményei, hanem ellenkezőleg annak következ­ményei, hogy a szabályozási müvek és a szabá­lyozás maga teljes mértékében végrehajtva nincs. (Ugy van! jobbfelöl.) Hogy a Béga mentén önt ki az árviz, azon ne méltóztassék a t. ház csodálkozni. A Béga egyáltalában nincs berendezve árvédelemre. A Bégának egy jelentékeny része töltései közt birja medrét, mely medernek legkisebb magas­sága magasabb a természetes talajnál körülötte. Nagyon természetes, hogy ha e csatornába ömlik be nagyobb mérvű viz, mely csatorna, mint előbb említettem, ma még árvédelemre berendezve nincs, akkor a viz kiömlik és kárt okoz. Hogy ugy a Temes, mint a Béga, valamint az avval kapcsolatos vízrendszer teljes biztonsággal ren­deztessék, erre nézve a kormány a tervek elkészí­tését elrendelte, de mert a kormánynak az az álláspontja, hogy addig tényleges végrehajtáshoz nem nyúl, mig teljes biztonsága nincs a felett, hogy az elkészült tervek tényleg megfelelnek-e a j viszonyoknak és hogy azon vidék biztonságára I fognak- e szolgálni, épen azért ezen tervek további megbirálása időt igényel. Ez idő alatt önként érthetőleg bizonyos bajok az idén is még követ­keztek be, de ezeket senki sem fogja a szabá­lyozás hibájának felróhatni. Bátor vagyok figyel­meztetni a t. házat arra, hogy az 1882. évi XXVI. törvényezikk már is utasította a kormányt e kér-

Next

/
Thumbnails
Contents