Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-103

34 iOS.orsüägos ölés május 24-én, cs«t5rt8k8n. 1888. — nem tudom, helyes-e a nyomtatvány — az van mondva, hogy a 3-ik §. 2. sorából az illető szavak azért lennének kihagyandók, mert a fennálló törvények értelmében mindazon intézkedések megtétele, a melyek Magyarországban az egyes szakminisztereket illetik meg.Horvát-Szlavon országokban a bán hatásköréhez tartoznak. Bátor vagyok bocsánatot kérni a t. főrendektől az épen most felolvasott 1868 : XXX. t.-ezikk 43, 45, 47. és 48. szakaszok nem ezen, hanem azon indokoknál fogva tartják kívánatosnak — és joggal — a változtatást, melyeket most volt szerencsém felolvasni s ugy hiszem, a t. bizottságot is ezen indokok vezérelték. Ezt kötelességemnek tartottam a meggyőződésem szerint helytelenül szerkesztett indokolás következtében a t. képviselőház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Minthogy az indítványozott módosítást Madarász t. képviselő ur is elfogadta, ha méltóztatik megengedni, én röviden csak azt kívánom megjegyezni, hogy neki tökéletesen igaza van abban, hogy az indok, a miért a módosítás elfogadható, az, hogy itt oly végrehajtandó dolgokról van szó, melyek az 1868-iki törvény értelmében egyenesen a horvát bánra vannak bizva. Én, azt hiszem, nem szükséges az indokolás felett tovább immorálni, mert bizonyára mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy a magyar törvényhozásnak mindkét háza azt, a mi a horvát báné, neki mindig meg fogja adni, de a mi a magyar törvényhozás kormányzati jogkörébe tartozik, azt is meg fogja tartani mindenkor, (Helyeslés jóbbfelol.) Én is csak ezt kívántam megjegyezni. Ismétlem, hogy a módosítást magam is helyesnek tartom és elismerem Madarász t. képviselő ur azon okoskodását, hogy az indokolás nem volt valami szerencsésen megválasztva. [Általános helyeslés.) Elnöki T. ház! Madarász képviselő ur felszólalására csak azt kell megjegyeznem, hogy a kezeim közt levő eredeti példányban ugyanaz az indokolás foglaltatik, mint itt a nyomtatott szövegben. Ezek előrebocsátása mellett kérdem a t. házat, méltóztatik-e a főrendiház által tett módosításokat általánosságban elfogadni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a módosítások elfogadtatnak. Tessék most pontonkint felolvasni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): A főrendiház a 3. §. 2dik sorában előforduló ezen szöveget; „Horvát Sziavon országokra nézve a horvät-szlavon-dalmátországibánnal egy etértőleg" kihagyni határozta. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház ennek kihagyását elfogadni? (Elfogadjtih!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa) .• A 4. §. után a főrendiház, tekintettel a 3. szakasznál eszközölt módosításra, egy új szakasznak 5. számmal a törvényjavaslatba leendő beiktatását elha- ' tározta: „5. §. Horvát-Szlavonországokban a horvátszlavon-dalmátországi bán intézkedik mindazon ügyekben, a melyek a jelen törvényben a földmi velés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a belügyi ministereket illetik." Elnök: Méltóztatik-e a t. ház ezen új 5. §-t elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott és be fog illesztetni, mi által az eddigi 5. §. 6. számmal fog jelöltetni. E szerint a törvényjavaslatra nézve a két ház között az egyetértés létrejővén, a törvényjavaslat legfelsőbb szentesítés végett ő Felsége elé fog terjesztetni és erről a főrendiház értesíttetni fog. Most következik az Irányi Dániel t. képviselő ur által tett í 47. számú indítvány. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa as indí'vdnyt). Elnök: Irányi képviselő ujat illeti a szó. Irányi Dániel: T. ház! A ki a múlt márczius és április hónapokban a Tisza völgyét meglátogatta, annak szemei elé siralmas kép tárult. Mellőzve a Szamos kiöntését, mely Szathmárt és alább az úgynevezett Szamosközt elbontotta, a Tisza Tokajon alól több helyen áttörvén a töltéseket, sok mértföldre a vidékbe benyomulván, síktengerhez hasonlított, melyből az összeomlott tanyák düledékei és az ostromolt városok ésfalvak tornyai látszottak ki csak, a fenyegetett lakosság pedig, támogatva a katonaság által, megfeszített erővel éjjel-nappal, zúgó viharban védelmezte itt a partokat, ott a körtöltéseket, mig nem sok helyen a dühöngő elemnek engedni kényszerülvén, a viz a községekre rohant, azokat elöntvén, hajléktalanokká tette a lakosokat. S a mit a Szamos és Tisza müveit, azt többmás folyó: a Bodrog, Zagyva s a Kőrösök is elkövették. A kettős Kőrös Gyulán alól kiszakítván a partokat, Csabára rohant, egy részét határának, Békés, Tárcsa, Mező-Berény és más községek földjeit ölnyi magasságban elárasztotta. És nem maradt érintetlenül a vizáradásoktól egyéb vidék sem, a Maros, Temes, Béga ésAlduna vidéke. Ilyen volt a kép ezelőtt egy-két hónappal, ilyen az jórészt még a mai nap is. A vizár nem ostromolja ugyan oly dühvel a községeket, a népesség az emelt és kiigazított körgátak megett ámbár teljes biztonságot még nem élvez, nagyobb nyugodtságnak örvend, de a kiömlött víztömeg még ma is ott áll a földeken, nem huzódhatik a folyó magas vízállása miatt a töltések közé, l

az őszi termés rég semmivé lett, a tavaszi vethetésének