Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-103
103. országos Més május 24-tn, csflt8rt8k8n.3l888. 38 Ezen felirat kiadatik a ház kérve nyi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Simonis Péter és társainak, mint regálé bérlőknek Steinacker Ödön képviselő által beadott kérvényét a szeszadó-törvényjavaslat tárgyában. A szeszadó-törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági jelentés már beadva lévén, a kérvény megtekinthetés czéljából a ház irodájában kitétetik. Bemutatom a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés elnökének átiratát, melyben arról értesít, hogy a regnicolaris bizottságba az elhunyt Sram Lipót helyébe Gyurkovies György képviselő választatott meg. Tudomásul vétetik és erről a regnicolaris bizottság értesíttetni határoztatik. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Beöthy Algernoa jegyző: RadoczaJános, a VII. biráló bizottság elnöke! Radocza János, a VII. biráló bizottság elnöke: T. ház! A VII. biráló bizottság nevében tiszteletteljesen jelentem, hogy ezen bizottság a Békés-Gyulán folyó évi január hó 14-én megtartott képviselőválasztás ellen dr. Vollraann Gyula és érdektársai által benyújtott kérvényt az eszközölt vizsgálat után folyó hó 17-én és folytatólag tartott ülésén tárgyalván, e választásra nézve a következő ítéletet hozta: A Békés-Gyulán 1888. évi január 14-én végbement országgyűlési képviselőválasztás érvényben tartása mellett Csatár Zsigmond végleg igazolt országgyűlési képviselőnek jelentetik ki. A felek felmerült költségeit a biráló bizottság ugyanazon ülésben hozott végzésével kölcsönösen megszüntette és a vizsgálat költségeiben a feleket közösen marasztalta el. Van szerencsém a bizottságnak erre vonatkozó ítéletét indokaival együtt a t. háznak benyújtani. Elnök: T. ház! A VII. biráló bizottság jelentése szerint Csatár Zsigmond, Békés-Gyula választókerületében megválasztott képviselő véglegesen igazoltnak jelentetett ki. A t. ház ezt tudomásul veszi; egyszersmind pedig a ház elnöke utasittatik arra nézve, hogy a bizottság által megállapított költségek behajtása iránt intézkedjék. Beöthy Algernon jegyző: Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója! Emich Gusztáv a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! Az árverési csarnokokról szóló törvényjavaslat a főrendiházban alkotmányos tárgyalás alá kerülvén, általánosságban elfogadtatott. Mindazonáltal a törvéayjavaslat 3. §-a 2. sorában ezen szavak: „Horvát-Szlavonországokra nézve a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg" a főrendiház határozata folytán kihagyattak. Tekintettel arra, hogy oly intézkedések, melyek — mint az itt felsoroltak — ipari természetűek, Horvát-Sziavonországban a bán illetékesKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. V. KÖTET. sége alá tartoznak, eunek megfelelőleg a főrendi ház egy új ötödik szakaszt proponált, mely következőleg hangzik: „Horvát-Szlavonországokbanakorv.-szlavondalmátországi bán intézkedik mindazon ügyekben, a melyek a jelen törvényben a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi, valamint a belügyi ministereket illetik." Ennek következtében a törvényjavaslat régi 5-ik §-a 6-tal lenne jelölendő. A közgazdasági bizottság e módosításokat letárgyalván s a felemlített indokoknál fogva helyeseknek találván, azokat a t. háznak elfogadásra ajánlja. Elnök: A bizottság előadásából méltóztatik kivenni, hogy a főrendiház által tett és nyomtatásban a képviselő urak kezében levő módosítások változás nélküli elfogadása ajánltatik. Volt már arra eset, hogy a t. képviselőház a főrendiházi módosítások tárgyalásába hasonló körülmén} ek közt mindjárt belement és azokat el is fogadta, ha a kérdés nem volt nagyon bonyolódott. Most hasonló eset forogván fenn, a ház határozatától függ, mindjárt tárgyaltassanak-e a módosítások. (Igen!) Ha méltóztatnak mindjárt tárgyalni, akkor méltóztassanak hozzászólani. Madarász József: T. ház! Én magam is elfogadom végkövetkezményeiben azt, a mire az előadó ur a bizottság nevében a t. ház figyelmét felhívta, vagyis hogy a 3. §. 2-dik sorából bizonyos tétel kihagyatv in, a törvényjavaslat egy új szakaszszal toldassék meg, a mit a főrendek az 5. §. beállításával meg is tettek. De elfogadom a t. előadó ur indokolását is, miután világosan és helyesen hivatkozott az 1868. XXX. t -ez. ezt illető szakaszaira, hogy t. i. miként a törvény egyik szakasza mondja: „Mindazontárgyakra nézve, melyek ez egyezményben a közös országgyűlésnek és központi kormánynak nincsej nek föntartva, Horvát-Szia von- és Dalmátországokat, a törvényhozás és végrehajtás körében az intézkedési jog megilleti." Elfogadom az előadó ur indokolását, miután hivatkozott arra is, mit a 43. §. mond, tudniillik, hogy mindazon ügyekre nézve, melyek az 1867 :XII. t. czikkben a magyar korona összes országait illetőleg közöseknek vannak kijelölve, a 10. §-ban foglalt tárgyak kivételével, a végrehajtó hatalmat Horvát-Sziavon és Dalmátországokat illetőleg a Budapesten székelő központi kormánya gyakorolja saját közegei által. De mivel — miként méltóztatott említeni —• ezen törvényjavaslat intézkedései a 10. §. alatt említett intézkedések közé tartoznak s ezekre nézve az intézkedés világosan a Horvát-Szlavon és Dalmátországok végrehajtó hatalmára van bizva: semmi kifogásom a módosítás ellen. Mindazáltal kötelességemnek tartottam felszólalni, mert a kezemnél lévő nyomtatot főrendiházi indoklásban 5