Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-101

101. országos flles május áttekintvén az iratokat s meggyőződvén az elmondottak felől. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gajári Ödön előadó: T. ház! Egész röviden csak egy rectifieatióra kivánok szorítkozni, még pedig arra, hogy az igen t. képviselő ur téved abban, midőn ő az ügy érdemébe belemenve azt állítja, miszerint ezen ügyben a belügyministerium álláspontja a törvénynyel ellentétben álló volna. Ugyanis azon elvből, mely szerint minden község tartozik a maga szegényeit eltartani, folyik az, hogy Székesfehérvár város közönsége tartozott Nagy-Marton községnek azon bizonyos ápoltra vagy eltartottra vonatkozó költségeit megtéríteni. Itt aztán a különbség csak az, hogy ezen elvet nem rontja meg azon körülmény, hogy Székesfehérvár közönsége esetleg később értesíttetett a megtörtént segélyezésről. A kérvényi bizottság határozati javaslata épen oda czéloz, hogy ezen mellékes körülményekre szabályrendelet alkottatván, ily controversiák jövőre elinellőztessenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott a kérvényi bizottság határozati javaslata, mely szerint a kérvény tanulmányozás és esetleges intézkedés megtétele végett kiadatik a belügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli magyar királyi ministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): MarosTorda megye közönsége és Sopron megye felsőpulyai járás községeinek elöljárói országos lelencz-alap és lelenczházak létesítése iránt. Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: A kérvény kiadatik a belügyministeríum vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli magyar királyi ministernek. Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. JosipOvich Géza jegyző (olvassa): Buziäs község képviselő-testülete 489 frt 8OV2 kr. mértékhitelesítési tartozás iránt beadott felebbezésnek törvényes elintézését kéri. Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottsághatározati javaslata a következő: A kérvény kiadatik a pénzügyministerium vezetésével megbizott ministerelnöknek. Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Ortner Mihály kolozsvári lakos a rajta, mint magyar királyi dohánygyári helyettes munkaügyelőn a gyárigazgatóság által állítólag elkövetett sérelem orvoslását kéri. Josipovich Géza jegyző: Gajári Ödön! Gajári Ödön, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Minthogy a kérvényező kérvényében maga is azt állítja, hogy az ő elmarasztaltatása, mely ellenében kérvényez, a gyári ellenőrzési szabályok ellen történt vétség kövét12-én, szombaton. 1S8S. 29 kezménye, a kérvényi bizottság határozata a következő : „Visszavehetés végett a ház irattárába helyeztetik el." (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Ha nincs észrevétel, a kérvény visszavehetés czéljából a ház irattárába tétetik le. Szathmáry György jegyző (olvassa): Zenta rendezett tanácsú város közönsége a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába leendő felvétele iránt. Josipovich Géza jegyző: Gajári Ödön! Gajári Ödön, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Zenta rendezett tanácsú város közönsége február hó 26-án tartott képviseleti ülésében hozott határozata szerint kérvényez a törvényhozás előtt az iránt, hogy Zenta városa törvényhatósági joggal ruháztassák fel. Ezen kérvényben hivatkozik először is Zenta városának nevezetes történeti múltjára, azon dicsőséges csatára, mely 1697-ben vívatott, továbbá arra, hogy Zenta városa már II. Ulászló alatt 1506-ban a szabad királyi városok közé soroztatott, végre, hogy Zenta községe az alvidéken mindig a földmivelés, ipar és kereskedelem egyik emporiuma volt. Hivatkozik továbbá fejlett közművelődési viszonyaira, melyek szerint Zenta városa 35,312 forint 85 krajczár évi kiadással tartja fenn tauügu intézményeit, melyekből 26 elemi, két osztályú polgári leányiskolát, továbbá hat osztályú gymnasiumot, két óvodát és négy felekezeti iskolát segélyez. Hivatkozik továbbá közgazdasági, ipari és kereskedelmi fejlettségére, mely szerint Zenta községében a helyi gabnapiacz forgalma 245,540 métermázsát tesz ki 1.831,000 forint értékben ; hivatkozik a község vagyonosságára, továbbá lakosainak nagy számára, mely szerint 25,200 lakossal bir, mely számból 20,500 tisztán magyar; továbbá határterületének nagyságára, mely 64,832 katasteri holdból áll, ebből 53,076 hold egyes birtokosoké, 11,000 hold pedig a községnek, mint erkölcsi testületnek képezi birtokát. Ezen terület után Zenta városának évi állami adója 258,004 frt 97 krt tesz ki. Az erkölcsi testületnek jövedelme pedig lí,000 kat. hold földbirtok és a belsőségek után 198,971 frt, melyből az összes közigazgatási szükségleteit fedezi és azonkívül az előbb érintett 35,000 frtot közművelődési czélokra fordítja. T. ház! Mindezek oly figyelemre méltó viszonyok, melyekből következtetés vonható arra, hogy Zenta városa a fejlődésnek évről-évre magasabb fokára jut, a miért a kérvényi bizottság ezek figyelembe vételével a kérvényt a belügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli ministernek véleményezi kiadatni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Ha nincs észrevétel, a kérvény a belügyministerium vezetésével megbízott