Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-101

3Q 101. országos ülés májő Felsége személye körüli ministernek adatik ki. T. ház! Á kérvények 7. sorjegyzéke le levén tárgyalva, ezzel a ház napirendje is ki van merítve. Még csak a bejelentett interpellatió megtétele volna hátra, előbb azonban a ministerelnök ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk !) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk.') Már a múlt ülésben volt szerencsém jelezni, hogy a mai napon szándékoznám a t. képviselőház előtt, tekintettel a közelgő ünnepekre, a legközelebbi teendők iránt nyilatkozni. (Halljuk!) Ma tehát arra bátorkodom kérni a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy az ünnepek előtt tárgyaló ülés már ne tartassék, az elnökség természetesen ugy, mint máskor, most is felhatalmaztatván, hogy kormányi javaslatok, bizottsági jelentések, vagy főrendiházi üzenetek átvétele végett akármikor ülést hirdethessen. Ümiepek után az első ülést kérném, ha lehet, szerdára, de legkésőbb csütörtökre kitűzni és mindjárt ma kimondani azt, hogy azon ülés napirendjén Irányi igen t. képviselő urnak az árvizek ügyében tett indítványának tárgyalása legyen. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy időközben a pénzügyi bizottság be fogja adhatni jelentését a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgyában és hogy e jelentés vagy már előzetesen, vagy az ünnep utáni első ülésben kiosztható lesz, ugy, hogy azután egyik legközelebbi tárgy okvetetlenül a szeszadó fogna lenni. Ezekre bátorkodom a t. házat felkérni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, méltóztatik a t. ház elfogadni azt, hogy érdemleges ülés csupán az ünnepek után (Felkiáltások; csütörtökön]) mégpedig, csütörtökön 10 órakor tartssék és hogy ezen ülés napirendjének első tárgya a főrendiház által az „árverési csarnokokról" szóló törvényjavaslaton tett módosítás, második tárgya pedig Irányi képviselő ur indítványa legyen, (Helyeslés) az elnökség fel hatalmaz tat ván, hogy addig bizottsági jelentések, kormányi előterjesztések és főrendiházi üzenetek átvétele czéljából a szokott módon üléseket hirdethessen. Kijelentem továbbá, hogy a pénzügyi bizottság által beterjesztendő jelentés képezze a további tanácskozások tárgyát, (Helyeslés) mihelyt Irányi képviselő ur indítványának tárgyalása be lesz fejezve. (Helyeslés.) Hátra van még a mai ülés napirendjéről Ivánka László képviselő ur interpellatiója. Ivánka László: T. ház! (Halljuk!) A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság a perjámos-válkányi helyi érdekű vasútnak Varjasig leendő meghosszabbítására kapott engedélyt és ez engedélyben felhatalmazást arra, hogy sineit a perjáinos-varjasi országútra rakhassa le. 12-én, szombaton. 1888. Tudom, t. ház, hogy a helyi érdekű vasutakról szóló törvény felhatalmazza az építési vállalkozókat, hogy ott, a hol szükséges, a közutakat felhasználhassák síneik lerakására; de épen ez esetben igen nyomós okok szólanak a mellett, hogy ezen vágány ne a közúton, hanem az a mellett elterülő és az építkezés ellen semmi akadályt nem gördítő szántóföldeken vezettessék. Ugy a méltányossági, mint az általános közlekedési és közbiztonsági szempontok is ezt támogatják. Perjámos nagyközségnek határa egészen ezen ut mentén fekszik. Ha a gazdasági munkálatok — szántás, vetés vagy hordás idején — megtorlódnak, ezen az utón számtalan szekér közlekedik, ugy, hogy azon községeknek a takarékosságáról általánosan ismert német nyelvű lakossága ma is 35 méter szélességben tartja ott fenn a töltést, mit pedig az ottani földárakat tekintve, bizonyosan nem tenne, ha az ottani talajviszonyok megengednék, hogy terhes szekerek keskeny utón sűrűn közlekedjenek különösen esős időben. De közbiztonság szempontjából sem kívánatos, hogy a vasutak országúton hosszabb területen vitessenek keresztül, de különösen itt Torontál megyében az aratási munkálatok idej'én megszokták, hogy a marhák vezetésére asszonyokat, sőt gyermekeket alkalmaznak, azt hiszem, nemkívánatos, hogy az országút legyen sinlerakásra felhasználható. (Helyeslés a baloldalon.) De miután Perjámos községe nagy terhek és áldozatok mellett tartja fenn ezen országutat és tisztán egy hatalmas vasuttársulat financiális érdekeinek — azt hiszem — nem volna méltányos a község érdekeit feláldozni, annál inkább, mert az országút mellett fekvő sík szántóföldek sín lerakására igen alkalmasak és csupán financiális okból kívánja a vasuttársulat az országutat használni. Bátor vagyok tehát a t. közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz következő interpellatiót intézni (olvassa) : Interpellatió, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úrhoz, a Perjános és Varjas között engedélyezett vicinális vasút építési tervezetének módosítása tárgyában. A Perjámos és Varjas községek között az osztrák-magyar államvasut-társaságnak engedély adatott vicinális vasút építésére. Ez engedély alapján nevezett társulat az 1880. évi XXXI.t.-cz. ll.§-a értelmében a síneket a Perjámos község tulajdonát képező varjasi útra kívánja lerakni. Ezen szándéka ellenében a közigazgatási bejárás alkalmával ugy a község, mint Torontál megye részéről helyi közlekedési nyomós okoknál fogva és mivel az ut melletti vasút építésére nézve semmi akadály a talajviszonyokból nem származik, kifogást tettek. Minthogy pedig a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium nemcsak a vasúti társulatnak, de a közúti forgalomnak s a községek