Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-119

gng 119. országos filésjnnios 15-én, pénteken. 1S88 Ezt kívántam megjegyezni. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs felj egyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! (Halljuk!) Kekem csak pár igen rövid megjegyzésem van, miután érdemleges kifogás nem igen tétetett. Maga a kiindulási pont, melyből Liptay Károly t. képviselő ur kiindult, annyiban hibás, a mennyiben ő az utóbbi évek átlagát a mezőgazdasági gyárak szempontjából hátrányosan felvettnek állítja. Liptay Károly: Kevésbé előnyösen ! Hegedüs Sándor előadó : Épen azt akarom bebizonyítani, hogy az sokkal előnyösebb a mezőgazdasági, mint az ipari gyárakra nézve, mert a három campagne alatt működésbe jött a mező gazdasági gyárak közül 77 és termelésük fokozódott 40 ezer hectoliterre, az ipari gyárak közül ellenkezőleg megszüntettetett 37, termelésük pedig apadt 99 ezer hectoliterre. Tehát ebből azt méltóztatnak látni, hogy ha ezen alapon számítunk, igen természetes, hogy a mezőgazdasági szeszgyárakra jelentékeny előny származik. A mi pedig a százalékot illeti, t. képviselőtársam kifogásolja, hogy miért nem százat vettünk fel. Hát kérem, hiszen a 300 ezer hectoliter nem is 180, hanem 1937°-ot jeíent, tehát, hiányzik 77". Ezen 77" kitesz 13,870 hectolitert és e helyett kapja a 32,542 hectolitert, a mi külön számíttatik és azon kívül a 27,000 hectolitert, a mely hozzáadatik. Ebből méltóztatnak látni, hogy a mezőgazdasági gyárak irányában az eljárás nemcsak hogy nagyon előzékeny, de az ipari gyárak rovására határozott kedvezményeket biztosít. (Helyeslés.) A mi a szünetelő gyárakat illeti, ebben a tekintetben bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy 1873-tól kezdve az űrméret szerint fizetőgyárak száma volt 55 és időközben keletkezett 12; tehát összesen 67 olyan gyárról van szó, mely nem termelési átlagok alapján, hanem a becslés alapján vétetett fel, de a melyeknek egészen 1889. január l-ig üzembe helyezése, illetőleg annak bejelentése, hogy üzembe helyeztetik és hogy partieipálni akar, fel van tartva; tehát minden tekintetben a mezőgazdasági gyáraknál gondoskodva van arról, hogy érdekeiket védelmezhessék és biztosíthassák. A 27,000 hectoliter pedig azon kivül az új gyáraknak oly módon biztosíttatik, hogy ilyenek keletkezhetnek és szép számmal szaporodhatnak. Még csak azon megjegyzést bátorkodom tenni gróf Lázár Jenő t. képviselő urnak, ki 28 hectoliterig akarja a mezőgazdasági gyárak kedvezményét kiterjeszteni, miután a t. ministerelnök ur kifogásaira megfelelt, csak azt jegyzem meg, hogy ha ő tekintetbe veszi, hogy a mezőgazdasági gyáraknak jutott nagy kedvezmény attól van feltételezve, hogy a gyárra mezőgazdasági szempontból legyen szükség, nem pedig a kivitel czéljából termel, akkor a 7 hectoliter oly magas határ, melyen túl mezőgazdasági szempontból menni nem lehet. Erre nézve csak egy adatot vagyok bátor felhozni, a mi azt bizonyítja, hogy egy hectoliter napi főzés után lehet hizlalni 16—18 marhát, tehát 112—120 marhát lehet moslékkal tartani. No már most, a melyik gazda erre képes, az elég intensive dolgozik és hogyha ezen határon túl megyünk, akkor nem mezőgazdasági gyárakat teremtünk és nem a mezőgazdaság szolgálatába adjuk a bonificatiót a többi adózók rovására, hanem tisztán a szesztermelési speculatióra, ez pedig a törvényjavaslatnak és törvényhozásnak czélja nem lehet. (Igás! TJgy van! a jobboldalon.) Ezek előrebocsátásával ajánlom a törvényjavaslatot változatlanul való elfogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A törvényjavaslathoz Liptay Károly képviselő ur határozati javaslatot adott be, mely ugyan módosítás lett volna az első szakaszhoz, miután azonban ez mint határozati javaslat adatott be, kérdenem kell a t. házat, méltóztatik-e ezen határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el. Kérdem most a t. házat, elfogadja-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Beöthy Algernon jegyző (olvassa aczímet, 1., 2., 3. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 4. §-t). Szentkirályi Albert: T. képviselőház! Módosítványt nem szándékozom benyújtani, mert ugy is tudom, hogy nem fogadtatnék el, hanem csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni a 4. §. második pontja a), b) pontjaira, egy szóval azon szeszfőzdékre nézve, melyek az utóbbi három év alatt nem voltak működésben. E felszólalásra az iudít, hogy Liptay Károly képviselőtársam azon mondására, hogy azon szeszfőzdékre, melyek üzletben nem voltak, de tényleg léteznek, kevés gond fordíttatott a javaslatban, azt méltóztatott mondani a t. ministerelnök ur, hogy végre is azoktól elvenni, a melyek léteznek és azoknak adni, a melyek nem léteznek, nem lehet. Én, t. ház, ezt a dolgot nem igy fogom fel, mert azon gyárak valóban léteznek és fennállanak, csakhogy" a mostoha viszonyok közt