Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-119
119. országos ülés június I5«én, pénteken. 1SSS. 301 Kérem, méltóztassék meghallgatni a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját, hogy az nyomban hitelesíttethessék. Szathmáry György jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e pontja hitelesíttetik. Következik a pénzügyi bizottság 199. számú jelentése a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatnak venni, az általános tárgyalást megnyitom. Első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója :T. képviselőház! Az a törvényjavaslat, melyet a ház már el méltóztatott fogadni s mely a kisebb adótétel mellett Magyarországon előállítható szesz mennyiségét 872,542 hektoliterben állapította meg, részben közgazdasági, részben pénzügyi rendszabályokat tartalmaz. Ez a törvényjavaslat, mely tisztán és kizárólag a 872,542 hectolitemyi mennyiségnek az egyes gyárak közt való felosztására vonatkozik, nem foglal magában serami pénzügyi rendszabályt, az tisztán közgazdasági szempontból s főként azon alapeszmék szerint bírálandó el, amelyekből kiindulva a felosztás kérdését megoldani iparkodik. E javaslat azon alapeszméből indul ki, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak létezése és fejlődése lehetőleg előmozdittassék. Ennek következtében tehát a contingentált mennyiségnek felosztásánál tulajdonképen hármas sorrendben veszi fel a különböző gyárakat. Legnagyobb kedvezményben részesíti és első sorba teszi a mezőgazdasági szeszgyárakat, bizonyos mértékig kedvezményben és védelemben részesíti a kisebb gyárakat és a legutolsó sorban jőnek a felosztásnál a nagy ipari szeszgyárak, a mint ezt különben a törvényjavaslat czélja és a helyzet, melyben mezőgazdaságunk és nemzetgazdaságunk általában van, meg is követeli, a mennyiben természetes dolog, hogy a mezőgazdasági gyárak fejlődését lehetőleg előmozdítani kell. Minthogy pedig a megállapított mennyiség felosztásánál minden kedvezmény csak agy érhető el, ha az egyes felosztó felek közt az arány megváltoztatik, természetes, hogy mindazon kedvezmény, mely a mezőgazdasági szeszgyáraknak a contingentált mennyiségből jut, a nagyipari gyárak rovására esik. Azonban daczára annak, hogy a törvényjavaslat ezt czélozza, nem hagyta figyelem nélkül azon nagy fontosságot, melylyel a nagy ipari gyárak birnak snoha kedvezményben részesíti a mezőgazdasági szeszgyárakat, ebben nem megy olyan messze, hogy a nagyipari gyárak működését megbénítsa s ennek következtében közgazdaságunkra veszélyt idézzen elő. A mi a megosztási módozatot illeti, a termelési mennyiséget és képességet kellett első sorban a létező gyáraknál tekintetbe venni és e tekintetben már a törvényjavaslat czélja és a mezőgazdasági gyárak iránti kedvezése kitűnik abból, hogy ezeknek az adó alá bejelentett termelési meuynyiségét a legutóbbi compagne szerint felvéve, azt csak 1007o-el emeli, hogy a tényleges termelésnek megfeleljen, a mennyiben a 100%-el emelés 310,000 hectoliternek felel meg, tehát részesíti azokat 300,000 hectoliterben a contingentált mennyiségből. Alig von le tehát 9%-ot. De még ezzel sem éri be, hanem fentart ezen kivül 32,542 hectolitert azon mezőgazdasági gyárak számára, a melyek időközben keletkeznek s igénybe venni kívánják e kedvezményt. Sőt még 27,000 hectolitert is kiszakít abból a czéíból hogy az időközben keletkező mezőgazdasági gyárak is részesüljenek ezen kedvezményben és később 3 évről 3 évre újabban 27,000—27,000 hectolitert von le az ipari gyárak contingenséből a mezőgazdasági gyárak számára, ugy, hogy ha tekintetbe vesszük, már az első három évre contingentált összeg mennyiségét, 359,542 heetoliterre tehető az és ha ezt összehasonlítjuk, az adó alá bejelentett termelési mennyiség a 155,000 hectoliterrel ugy 131%-al fokozza ez a törvényjavaslat azt a mennyiséget, melyet azonnal igénybe vehetnek a gyárak ezen a czímen a contingentált mennyiségből. De nemcsak rövid időre intézkedik a törvényjavaslat, hanem általában mindaddig, mig a contingentált mennyiség érvényben van, illetőlég arra a 10 évre, a melyre meg van állapítva, tartalmaz intézkedéseket, még pedig a mezőgazdasági gyárakra fokozott mennyiségben, a mennyiben 3 évről 3 évre 27,000 hektolitert szakít ki az ipari gyárak contingenséből a mezőgazdasági gyárak részére, ugy, hogy nagyobb mértékben részesülnek a contingentált men nyiségből és az egész mennyiség, mely számukra biztosíttatott, 513,542 hectoliterre tehető, az egész 10 évi eyclust véve fel. Ha a reductiót veszszük a tényleges termelésből, melyet kiszámítunk ugy, hogy az adó alá bejelentett termeléshez 100%-ot adunk, az ipari gyáraknál 75%-tóli adó bejelentett termelés tényleg 92%-ot tévén ki; ennek megfelelőleg, ha az ipari gyáraknál 22%-ra csatoljuk az adó alá bejelentett mennyiséghez, ugy kitűnik, hogy a reductio aránya a contingentált mennyiségből a mezőgazdasági gyárakra nézve 10%, illetőleg praecise 9 a ie7°, az ipari gyárakra nézve pedig 4272%. Ha ezt összehasonlítjuk azon arányhoz, a melyben az austriai contingentált mennyiség az e g7 es gyárak közt felosztatik, ugy azt találjuk,
