Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-117

•282 11", országos ülés jnnins 12-én, kedden. 1888. -nézve előnyösnek és igy azt óhajtom, hogy a szabadkereskedelmi állapot minél előbb létesüljön, másfelől a Vaskapu szabályozásának végrehajtása évekre terjedő munka, a két álláspontot összeegyeztethetőnek tartom annyiban, hogy mi megkezdjük a Vaskapu szabályozását azon reményben és hitben, hogy mire az elkészül, a mai tarthatatlan vámhäború Romániával szemben megszűnik. (Helyeslés jolibfelől.) Én egyébiránt nem azért szólaltam fel, hogy ezt kijelentsem, hanem az előttem szólt t. képviselőtársaim némely észrevételeire refleetáljak. (Halljuk! Halljuk!) Thaly Kálmán t. képviselő nr hivatkozott is Teám és ezért kötelességemnek tartom ezen kérdésről nézeteimet elmondani. Thaly Kálmánt, képviselőül' ugyanis összeköttetésbe hozta a Tiszának ,i\ Dunába való torkolását a Vaskapu szabályozásának kérdésével és ha jól vagyok értesülve — mert azon perczben, midőn reám hivatkozott, nem voltam a teremben — azt mondotta, hogy azon véleményemnek adtam kifejezést, miszerint a Dunának Titelnél való vízállása a Tiszának bizonyos pontjáig . . . Thaly Kálmán: Csongrádig! Hieronymi Károly: . . . visszahat. Hogy először is ezen kérdéssel jöjjek tisztába, a viz állására való visszahatás Csongrádig csekély lesz eés számbavehetö visszahatás csak Szegedig lesz érezhető. A kérdésnek azonban nem ez a főpontja. Ez csak mellékes részlet. A főkérdés az és ezt bátor leszek indokolni is, hogy a Vaskapu-szabályozási munkák a Dunának Titelnél való vízállására s igy a Tiszának akár Csongrádnál, akár Szegednél való viz magasságára semmiféle befolyással sincsenek. A dolog nagyon egyszerű. A Dunának azon szakasza, a mely Titeltől TurnSzeverinig, vagyis a Tisza torkolatától a Vaskapu alsó végéig terjed, két egészen különböző részből áll. Az egyik Titeltől egészen Babagájig, vagyis a szorulatck megkezdéséig tart, a másik Babagájtól Turn-Szeverinig terjed és ennek mentén van az a hét hajózási akadály, a melynek elhárítása a mai napirend tárgyát képezi. Ezen két szakasznak esési viszonyai lényegesen eltérők egymástól. Ugyanis Titeltől az úgynevezett vaskapui szorulatokig a folyó esése egyötöde annak, mint a minő az esés a szorulatokon keresztül, (Igaz! ügy van! a jobboldalon) vagyis az az esés, a mely Titeltől .a szorulatokig megy, sokkal csekélyebb, mint az, a mely a szorulatokon keresztül észlelhető. Ha tehát én akármennyire mélyítem a szorulatoknál a medret, ezen munkálatoknak a Dunának Titeltől egészen a szorulatokig terjedő szakasza vízállására absolute semmi befolyásuk nincs. Thaly Kálmán (közbeszól): Csekélyebb befolyásuk lesz! Hieronymi Károly: Nemcsak csekély, de ^egyáltalában semni befolyásuk sem lesz. Az a dolog természetében fekszik. Hogyha akármennyire enyhítem az alsóbb szakaszon az esést, az nem hathat vissza egy más szakaszra, mert itt egy körülbelül 242 kilométer hosszú szakaszról van szó, a melyen — hogy hydrographice beszéljek, — a vízállás tökéletesen egyensúlyban van. Azt a vizállási egyensúlyt, mely ott észlelhető, semmiféleképen nem zavarhatom meg az által, ha egy alább fekvő szakasz medrén akármiféle változásokat eszközlök. (ügy van! a jobboldalon.) Ha azt akarjuk, hogy Titelnél vagy egyáltalábaÉL a hajózási akadályokon fölül a vízállás bármi tekintetben változzék, akkor azt kell tenni, a mit Lafran coni annak idején ajánlott, tudniillik akkor nemcsak a Vaskaput kell szabályozni, hanem a Duna medrét is Titeltől Turn-Severinig le kell mélyíteni. De az a szabályozás, melynek ez a czélja, egészen más természetű, mint az a szabályozás, mely most czéloztatik, mert annak a tervnek, mely most a t. ház előtt fekszik, semmi egyéb czélja nincs, mint hogy ott, a hol akadályok vannak, azokat annyira elhárítsa, hogy a hajózás lehetséges legyen. Ha ellenben abból a czélból akarunk szabályozni, a melyet Lafranconi tűzött ki és a melyet Thaly képviselőtársam is szem előtt tart, akkor a medret le kell mélyítenünk a Vaskaputól felfelé Titelig, hogy ez által az esést, a mely most, a mint azt előbb is említettem, Turn-Severin és Titel között nem egyenletesen oszlik el, az egész szakaszon egyenlően eloszszuk. De akkor nem kilencz milliónyi költségről lesz szó, nem is húsz milliónyiról, a melyet Lafranconi számított ki, hanem meggyőződésem szerint a kilencz milliót sokszorosan meghaladó összegről; concret számokat azért nem akarok mondani, mert ily dolgokról részletes felvételek nélkül concret nyilatkozatot tenni nagyon bajos, de azon meggyőződésemnek egész határozottan adok kifejezést, hogy e terv 20 milliónál többe fog kerülni. És mi lenne ennek eredménye? Az, hogy lefognók szállítani a Tisza magas vízállását a titel-szegedi szakaszon; ezt az eredményt pedig sokkal olcsóbban lehet elérni, mint a Lafranconi-féle javaslat által. Nézetem szerint tehát a vizszin leszállítása a Dunán és ez által közvetve a Tiszán, a szőnyegen levő szabályozással semmi összefüggésben nincs. Annak a szabályozásnak, melyet a kormány javaslatba hozott és melyet a magam részéről is elfogadok, egyedüli czélja a hajózási akadályokat elhárítani és a hajózást tenni lehetővé. De e szabályozással azt a másik czélt, hogy Titelnél a Duna vízállását leszállítsuk, elérni nem lehet és ha ezt akarnók elérni, akkor egy más irányú szabályozást kellene foganatba venni. Miután már felszólaltam, egyúttal azokra is reflectálni akarok, a miket Orbán képviselő ur mondott a hajózásra nézve. Orbán képviselő ur azt említette, hogy a Duna-gőzhajózási tár-