Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-117

117. országos ttlés junins I2-én, fcedden. 1888. 271 szakértők által e munkálat 1.200,000 franckai volt előirányozva. A szorosan vett Vaskapura nézve lényegesen •eltér a külföldi szakértők véleménye a kormány megállapodásától és eltér az 1873-iki nemzetközi bizottság véleményétől is. Az 1873-iki nemzetközi bizottságban csupán Mongel bey török képviselő volt azon nézeten, a melyet 1879-ben a külföldi szakértők képviseltek. A külföldi szakértők tudniillik két kamarás zsilipre vélték azon csatornát készítendőnek, a kormány ellenkezőleg a nemzetközi bizottság véleménye alapján egy nyilt csatornát óhajt készíteni, ugy a költségkímélésre, mint más egyéb szempontokra való tekintettel és pedig egy oly csatornát, a mely a legmagasabb vizek ellen is jobbról és balról töltések által védve legyen s mely 60 méter helyett 80 méter szélességre építtessék. E csatorna ^•200 méter hosszú, a csatorna-munkálat 247,316 köbméter sziklarepesztést kíván, a gát pedig 577,967 köbméter kőmunkálatot igényel, mely mindössze 3.115,893 frt költséggel volna végrehajtható. Ezzel szemben a külföldi szakértők előirányzata 12 millió franc. Ezen nagy különbség indokolását az általam már jelzett körülményben találja. Megjegyzem, hogy az egész munkálat a kormány által 9 millió forinttal irányoztatik elő. Ezen 9 millió írtból azonban 406,891 frt előre nem látott költségekre, 1.120,840 frt pedig hatéviidőközi kamatokra van felvéve. Ezen 9 millió forinttal szemben a nemzetközi bizottság annak idején 13 millió franckai vette fel ezen munkálatot; a külföldi szakértők pedig pedig 22 millió franekal. Megjegyzem azonban, hogy ezen 22 millió francban, az időközi kamatok nincsenek beleértve, holott a kormány által előirányzott 9 millió frtban, mint már említem, az időközi kamatok is benn vannak. A vállalat pénzügyi része ezen törvényjavaslat által nem oldatik meg véglegesen; mert csak felhatalmazás adatik a kormánynak, hogy ezen 9 millió forintot akár külön hitelművelet útján, akár pedig a budget-be leendő felvétel által fedezze. De azért nem lehet tagadni, hogy ezen törvényjavaslat ezen ügyben, mely annyi stádiumon ment keresztül, a nélkül, hogy megoldásához közeledett volna, egy előre való lépést jelez a megoldás felé. A törvényjavaslat azon előny nyel bir, hogy megnyugtatja mindazon köröket, melyek ez irányban érdekelve vannak az iránt, hogy Magyarország a monarchiától átvállalt ezen kötelezettséget minél előbb be fogja váltani. Ez az egyik előnye a törvényjavaslatnak. De másfelől azon előnye is van, hogy módot nyújt arra, miszerint a kormány ugy műszaki, mint pénzügyi, de administrativ tekintetben is a megoldásra való előkészületeket már most megtehesse és hogy a munkálatok megkezdése ily előkészületek hiánya miatt annak idején késedelmet ne szenvedjen. A pénzügyi bizottság helyesebbnek tartja ugyan, ha a pénzbeszerzés külön hitelművelet utján eszközöltetik, helyesebbnek tartja ezt azért is, mert egy külön hitelműveletet a díjkezelési joggal combinálni sokkal helyesebben lehet, de azért helyesli azt is, hogy a kormány e részben előre nem akarta megkötni a kezét; mert ha ezen hitelműveletet kedvező feltételek mellett létesíteni nem lehet, akkor a szükséges összegeket a budget-be fogja a kormány évenkintfölvenni. (Helyeslés a jobboldalon.) A törvényjavaslat intézkedik az iránt is, hogy ha külön hitelműveletről lesz szó, akkor a törvényhozás beleegyezése mindenesetre előzetesen kikérendő legyen. (Helyeslés a jobb és baloldalon.) Intézkedés van téve a törvényjavaslatban az iránt is, hogy — ha szükséges, megfelelő tárgyalások útján is — a díjszedési jognak körvonalozására, a díjak megállapítására és életbeléptetésére vonatkozó módozatok készíttessenek elő; intézkedés van az iránt is, hogy a kormány ne csak a munkálatok előhaladásáról tegyen évenkint jelentést, ne csak a munkálatok végrehajtása után eszközöljön leszámolást és mutassa be a törvényhozásnak, hanem azonkívül is évenkint a költségvetésben és a zárszámadásokban mutassa ki a befektetéseket, a befektetések után járó részleteket és mutassa ki azon fedezetet is, a melyet ezen befektetés a díjszabási jogban nyerne. Nem tagadható, t. ház, hogy az országnak financiális viszonyai nehezek és ha ezen kérdés csak most jön elő, az mindenesetre azért is történik, mert ez ügy megoldását ez^n szempont is hátráltatta. De méltóztassanak számba venni, hogy itt hat évre felosztott munkálatról van szó; méltóztassanak számba venni, hogy a díjszabási jogban és a szedendő díjakban ezen befektetés részletei bizonyos fokig ellenértéket is kell, hogy találjanak. De különben is a kormánynak nem szabad egyoldalú fiscalis szempontok által vezettetni magát, hanem meg kell adni azon feltételeket is, melyek a jövő fejlődés, a közgazdasági és forgalmi emelkedés alapjait képezik. Elmultakés antiqualtaknak tekinthetők azok az idők, midőn a közgazdasági emelkedést az elszigetelésben, a magunk isolálásában kerestük. Elhallgattak már azok a vélemények, melyek a Vaskapu szabályozásában inkább hátrányt, mint előnyt láttak az országra nézve. Az ország közgazdasági politikájának évek hosszú sora óta egyik jellemvonása . . . Beöthy Ákos: Elzárkózni a világtól! (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Darányi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója: Nem az, t. ház, hanem az, hogy nagy áldozatokat hozott arra, hogy kelet felé közleke-