Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-110

110. országos ülés jnnnis 2-AH, szombaton. 1888. 215 Ezeket voltam bátor felhozni anmk indokolására, hogy részemről is ajánlom Láng Lajos t. barátom módosítványát elfogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Nagyon röviden leszek bátor a két módosítványra vonatkozólag igénytelen nézetemet kifejezni. Először Szentkirályi képviselő ur kívánta a második pont második bekezdését módosítani. Egyik arra vonatkozik, hogy definiálja a mezőgazdasági gyárakat és e tekintetben hivatkozik a a német törvény 41. §-ára és tisztán csak az ottani terménynek és illelőleg mosléknak felhasználását, esetleg a trágyát akarja cinosurául felvenni. Ebben igaza van, de arról is biztosíthatom a képviselő urat, hogy ezen módon a legkönnyebben lehet a mezőgazdasági gyárak kárára a törvényt kijátszani, msrt egyszerű dolog a nagyobb gyárnak azt bebizonyítani, hogy a trágyát ott használja fel és hogy ottani marháival eteti meg a takarmányt. Ezt igen könnyen tudja eszközölni. Én tehát azt hiszem, hogy nemhogy érdekében lenne a mezőgazdasági gyáraknak ez a módosítás, sőt ellenkezőleg igen könnyen szaporíthatná azok számát, kik e czíinen a törvény kedvezményét igénybe veszik. A másik módosítási szintén nem fogadhatom el, mert az meg akarja a kormányt fosztani attól a jogtól, hogy kivételes esetben, ha rossz termés van és e miatt az illető gyárak nem főzhetnék csak a maguk terményét, hanem kénytelenek lennének szomszédaiktól is venni, erre a felhatalmazást megadhassa. Szentkirályi képviselő urnak ez sem kell. Ez tehát szintén nem a mezőgazdák érdekében, hanem épen azok rovására történnék. Tudniillik rossz termés esetén azt követeli tőlök, hogy saját termését főzzék, ha tehát neki nincs termése, akkor gyárát szerelje le. Azt hiszem, hogy ez sem a mezőgazdák érdekében van, hanem azok rovására; ennek következtében a két módosítást nem fogadhatom el. A mi Láng Lajos t. barátom módosítását illeti, nem tagadom azt, hogy a contingentált öszszegre szorított nagyobb kedvezmény mellett a helyzet még a pénzügyi bizottság által javasolt módosítással szemben is határozottan javul gazdasági gyárainkra nézve már azon számítások szerint is, melyeket már a t. államtitkár ur is előadott, melyekbe azonban belebocsátkozni nem szándékozom. A módosítvány a contingentált mennyiségnek kedvezményét bizonyos határok között 2, 3, 4 forint helyett 3, 4, 5 forintban kívánja megállapítani. Ez nem veszedelmes abban az esetben, ha egyfelől nálunk a contingentált mennyiség jól van megválasztva, a mit iparkodunk biztosítani, másfelől ha a gácsországi contingentálás olyan, hogy az ottani szükséglet által igénybe vétetik. Csak erre a pontra nézve kívánok egy combinatiót a t. ház figyelmébe ajánlani. A dolog tudniillik ugy áll, hogy azon contingentált mennyiség Austriában a mezőgazdasági gyárak számára 700,000 s illetőleg egy módosítás folytán — mely nem tudom keresztül megy-e — 760,000 heetoliterben van megállapítva; ebből a gácsországi termelés 58%-ot tesz, mely mennyiséget, azt hiszem, hogy Gácsország és Bukovina lakói, hanem is egészen, de nagy részben igénybe fogják venni a belfogyasztásban. Még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Gaál Jenő t. képviselő ur a magyar mezőgazdák kívánságára hivatkozott, a mire szerintem is nagy súlyt kell fektetni. A kérdés csak az, hogy jól volt-e ő informálva, midőn azt mondotta, hogy azok perhorrescálják az adókedvezménynek ily módoni kiterjesztését. Az 1887. évi májusban tartott enquéte alkalmával a mezőgazdasági gyárak részéről Preszler, Máriássy, Pscherer József, gr. Zselénszky Róbert stb. nyilatkoztak abban a kérdésben, mily kedvezményt kívánnak a mezőgazdasági gyárak számára. Nem kívánom mindegyik egyéni véleményét az enquéte actáiból felolvasni, de minthogy gróf Zselénszky Róbert urat a t. képviselő ur nagyon jól ismeri, bátor leszek aző véleményét, valamint az enquéte összes mezőgazdái véleményének resultatumát a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk!) Gr. Zselénszky Róbert kívánja, hogy 800 literig 12%, 600 literig 16°/o, és 400 literig 20% kedvezmény adassék, a mi 4 forint 20, 5 forint 60 krajczár és 7 forint kedvezményt tesz, a gazdák pedig a végeredményben azt kívánják, hogy 7 hectoliterig 20%, 5 hectoliterig 30% és 3 hectoliterig40% adassék, ami 7 forint, 10 forint 50 és 14 forint adóleengedés. Méltóztassék ezen kívánságokat azon módosításban foglalt adóleengedéshez hasonlítni, melyet Láng Lajos t. képviselő ur javasolt és meg fog győződni, hogy ez nagyon messze áll azon kívánságoktól, melyeknek a mezőgazdák nem is a contingentált mennyiségen belül, hanem általában kifejezést adtak. (Helyeslés jobb felől.) Ennek következtében bátor vagyok a Láng Lajos t. képviselő ur által benyújtott módosítást elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Gaál Jenő (pécskai): T. ház! A t. előadó ur hozzám azt a kérdést intézvén, honnan vettem én a mezőgazdák nyilatkozatait, azt hiszem, hogy élhetek a személyes kérdés czímén szóihatás jogával. (Halljuk!) A t. előadó ur méltán fektet súlyt arra, hogy mi a magyar mezőgazdák álláspontja a bonificatiókkal szemben ; de midőn ezen álláspontot jelezni akarja, hivatkozik az egy év előtt tartott enquéte munkálatára, mely oly időben keletkezett, midőn a gazdák ezen törvényjavaslat meehanismusáról tudomással sem birtak. A folyó