Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-109

109. országos ülés június í-én, pénteken. 1888. J7g Magyarország kénytelen ilyen egyezményt kötni, addig a monarchia másik felében a lengyelek szóvivője szintén hangsúlyozza, hogy Austria 1867 óta mily nagy áldozatokat hozott Magyarország számára, hogy ok tulajdonkép nem a törvényjavaslatnak benső értéke miatt, hanem Magyarország financiális érdekeinél fogva szavazzák meg azt és részben azért, mivel a birodalomnak a biztonsága is követeli annak megszavazását s óva intenek, hogy a magyar urak ne feszítsék túl a húrokat. Ha ily fontos törvényhozási alkotások alkalmával mindkét részről ily érzelmek nyilvánulnak, lehetetlen, t. ház, azon gondolatra nem jönni, azon következtetést nem vonni, hogy ezen egyezkedéseknek és az ezt megelőző tárgyalásoknak a módja helytelen, czélszerűtlen. Mert ha a kormányok igyekeznek is különböző érdekelt körök kívánságainak eleget tenni, nem fogják mindig eltalálni a leghelyesebbet. De ha egyszer a megállapodás létrejött, a mint már említettem, annak minden részletéhez kapaszkodnak. Hogyha nemcsak a kormányoknak képviselői beszélnék meg ezeket a monarchia mindkét államát érdeklő ügyeket, ha mindkét részről alkalom adatnék a népképviselőknek nézeteik kifejtésére, meg vagyok győződve, hogy sokkal inkább megértenék egymást, meg vagyok győződve, hogy a kölcsönös jogoknak mindkét részről méltánylása sokkal könnyebb volna. Most nincs annak helye vagy alkalma, hogy ezen eszmét bővebben részletezzem; de meg vagyok arról győződve, hogy ezen eszme mindig újabb és nagyobb erővel előtérbe fog nyomulni és hogy azon számtalan keserűség és félreértés, mely a monarchia két állama, annak parlamentjei és népei közt feltornyosult, határozottan követeli, hogy e tekintetben változás álljon be. Meg vagyok arról győződve, t. ház, hogy azon nemzetgazdasági szellem, melynek hiányára gr. Apponyi t. képviselő ur rámutatott.képződni fog, már képződésben is van; de azt hiszem, hogy a gazdasági bajaink elleni panaeeát nem a fogyasztási zárvonalban fogja találni ezen közgazdasági közvélemény; mert igen helyesen rá lett mutatva a háznak ugy jobb oldaláról, mint szélső baloldaláról arra, hogy a fogyasztási zárvonalnak logicai következménye a vámközösség megszüntetése, a minek pedig hasonlóképen logicai következményei vannak, a melyek fontosságára és politikai visszahatására nézve különbözők lehetnek a vélemények, de a melyeket eltagadni — akár óhajtja a dolgot, akár nem — egy politikai gondolkozással bíró embernek sem lehet. Mielőtt, t. ház, bezárnám beszédemet, még csak két körülményre nézve bátorkodom reflectálni melyek rám nézve a törvényjavaslat elfogadását lény égessen megkönnyítik s ez at. ministerelnök urnak két nyilatkozata, melyeket részben megerősített Wekerle t. államtitkár ur is. Az egyik az, hogy szemben azon egyoldalú előresorolásával a gazdasági szeszfőzdék érdekeinek, a mi az én nézetem szerint kissé lengyel szaggal bir, az igen t. kormány hajlandó tekintettel lenni az ipari szeszfőzés fontosságára is és hogy nem ismeri félre azt, hogy az ipari gyárak mégis első sorban a technicai haladás főfactorai és a kivitel eszközlői s a gazdaságra nézve azok is talán ugyanazon nagy befolyással vannak, mint a szorosabb értelemben vett úgynevezett gazdasági szeszfőzdék. Továbbá mondhatom, köszönettel vettem a ministerelnök ur azon nyilatkozatát, hogy ő, midőn a regale-jog megváltásáról szóló törvényjavaslatot be fogja terjeszteni, nemcsak a regaletulajdonosok kárpótlására gondol, hanem szemügyre veszi a regale-bérlők érdekeit is, Kétséget nem szenved, hogy az átmeneti korszaknak nehézségeit első sorban a regale-bérlők fogják viselni. Vájjon tukottak-e azoknak aggályai, mint a ministerelnök ur hiszi, vagy sem; vájjon olyan nagy lesz-e az a fogyasztásnak apadása, mint ők hiszik, vagy sem: azt ma senki sem tudhatja. Meglehet, hogy ezen aggályok túlzottak ; meglehet, hogy az egész ország viszonyait tekintve, nagyban és egészben véve ezen apadás nem lesz kezdetben sem oly nagy, mint némelyek I hiszik, de az bizonyos, hogy az ország különböző vidékein a különböző viszonyok folytán igen különböző lesz az apadás és hogy mindenesetre lesznek regalebérlok, a kiknek nagy lehet károsodása már azon rövid időszakban is, mely e törvénynek életbeléptetése és a regaíejog megváltására vonatkozó törvényjavaslatnak törvénynyé válása között fog eltelni. Ha tehát vagy az alkotandó törvény, vagy már előbb más intézkedések folytán tényleg megtörténik az, a mit a ministerelnök ur kilátásba helyezett, hogy tudniillik esetleg vagy mérsékelt leengedéssel, vagy pedig a szerződéseknek lehető időelőtti megszüntetése által az illetők meg fognak óvatni nagyobb károktól, akkor ezen intézkedésnek mindenesetre jótékony hatása lesz. Hogy a t. kormány a regaíejog megváltására vonatkozó és a contingentált szeszmennyiség megosztására vonatkozólag benyújtandó törvényjavaslatokat előbb nem terjesztette be, azt, t. ház, én igen helyesnek találom. Vestiga terrent. Az igen t. pénztig^yminister ur tanult a galicziai propinatió ügyén. Es ez, t. ház, lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy ha ezen törvényjavaslatnál elvek harczárói egyáltalán szó lehet, az nem fejlődött érdekek harczává. Ezek után, t. ház, daczára annak, hogy már I beszédem kezdetén kijelentettem, hogy a törvénynek különösen közgazdasági sikerét én is igen