Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-108
156 *°8. országos ülés május 30-án, szerdán. 1888. "Ví-ével lesz képes fedezni; ezt pedig nézetem szerint alig teheti. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) De nem tartom megfelelőnek a szeszadó ezen magasságát földünk jövedelmezősége szempontjából sem, mert midőn az eddigi szeszadó mellett és a folyadékok eddigi ára mellett egy gazdaság, mely 600—550 frt egyenes állami adóval volt terhelve, évi szükségletét fedezni 250 írttal képes volt, ezentúl legalább 35 vagy 40 kros pálinka-ár mellett ezen szükségletét egy horrens 500 frton felüli költséggel fedezheti. Ennek azután az lesz a következése, hogy az a g'azdaközönség, mely különösen a gazdasági válság nyomása alatt pusztulásnak indul, ezen rohamosan felesigázott adó által még inkább el fog pusztíttatni. De nem tartom én a szeszadó magasságát arányban a külállamokkal viszonyítás szempontjából sem. Nevezetesen Francziaországhoz kisérlem meg hasonlítani, mely e tekintetben Közép-Európa államai közt körülbelül középúton jár. Francziaországban fejenként 3 frt32kr. esik szeszadó czímén. Nézzük már most, mi esik reánk a törvényjavaslatban eontemplált szeszadó elfogadása esetében. Hanem mielőtt ezt tennők, fontolóra kell vennünk, hogy az ilyetén viszonyítások alkalmával minden államnak adóteherviseléai képességét is össze kell hasonlítani a másikéval; mert a szeszt csakis az adóteherviselési képesség birja nagy mértékben fogyasztani, vagyis a közkereseti pénzforgalmi bőség esetében. Magyarországnak ezen adóteherviselési képessége pedig, viszonyítsuk azt akár Francziaországhoz, akár a monarchia másik államához, ugy viszonylik, mint 52 a 82-höz, vagyis s /»-dal csekélyebb. E szerint, ha Francziaországhoz akarjuk hasonlítani fejenkénti szeszadóquotánkat, akkor a 3 frt 32 krból először le kell vonni 1 frt 24 krt, maradván igy 2 frt 8 kr., ha igazságosak akarunk lenni, Magyarországon fejenkint a szeszadó czímén viselendő quota. Már most mit fizetünk a szeszadónak a jelen törvényjavaslatban megállapítása következtében? A szeszadó felemelése folytán a pálinka-árak, viszonyítva a mostani árakhoz, nézetem szerint, legalább 35—40 krra fognak emelkedni. Már most a statistikai adatok szerint a fejenkénti 7 literes fogyasztás arányában 7-szer 35 lesz 2 frt 45 kr. íme tehát a szeszadó-quota czímén 35 krnyi többlet mutatkozik Magyarország állampolgárai terhére. Nem kell megfeledkeznünk arról sem, hogy a magyar szeszfogyasztó közönség nemcsak az adó terhét viseli, hanem a fennálló regale-jövedelem után kivetni szokott jövedelmi adó terhét is. Tehát a szeszadó-emelés csak akkor volna Jegalább indokolható, ha a regale-jövedelem megváltásával a szeszfogyasztók tisztán a szeszadó' terhét viselnék. De van még egy körülmény, t. ház, mely feljogosít arra, hogy Magyarországot egyelőre legalább a szeszadó súlyos felemelésétől megkíméljük, ha viszonyítjuk tudniillik Francziaországhoz és ez a körülmény az, hogy Francziaország túl van már egy megindítható háborún, melynek hadi sarczának fedezésére felemelhető volt a szeszadó, mi pedig ezen háborúnak még előtte vagyunk, hagyni kellene tehát valamit ezutánra is. Azonban, hogy e háborúval ugy ne járjunk, mint Francziaország, a viszonyítás e módozatától eltekintek és nem kifogásolom a szeszadó felemelést, azon reményben, hogy a törvény életbeléptetése alkalmával egyúttal a regale megváltásáról szóló törvény is foganatosíttatni fog. És most jelzem azon szempontokat, t. ház, a melyeknek figyelmen kivül hagyása közgazdasági érdekeinket romlássa] fenyegeti gazdasági szeszgyáraink megrontása következtében. Ugyanis a szesztermelő Magyarországban a gazdasági szesztermelést a nagyiparral szemben, mely főleg a nagyobb tőke kamatoztatására van alapítva, megvédeni hazafiúi kötelességünk lévén, kiindulási pontul azt kell vennünk, hogy a szesziparnak mindkét ága megélhessen és egyenlő niveaura helyeztessék a contingentált szeszre vonatkozó helyes intézkedés által. Már pedig a törvényjavaslatban tervezett adóztatási módok, daczára az abban foglalt kedvezményeknek, bonificatiónak, a gazdasági szeszgyárak csökkenését fogják maguk után vonni; mert eddigelé is csak ugy birtak a nagyiparral szemben tengődni a gazdasági gyárak, hogy adójuk 4 és fél krajczárral kevesebb volt. Nem látom szükségesnek ezúttal kutatni, hogymiképen keletkezett az a nagyiparral szemben, de hangsúlyozni szükségesnek látom. Ezen kivül adóelengedés kedvezményében 10—20—25°/o-ban része sültek a gazdasági gyárak. Lássuk a mostani törvényjavaslat által minő bonificatio van tervezve. Először az eddigi 10—20— 25°/o nyi kedvezmény 2, 3, 4 forintos kulcs szerint csak 5'7ioo%-os bonificatióvá változik, de másodszor megszorítás az, hogy az eddig egész éven át engedélyezett főzhetési jog helyett csak 8 havi főzhetés engedtetik, a minek az lesz a következése, hogy a tél elteltével, április végén rohamosan kényszerülvén üzletöket befejezni s hizlalt marháikat piaczra vinni, egymásnak concurrentiát csinálnak és a hús árának leszálltával kénytelenek lesznek hiző marháikat olcsó áron eladni. Megszorítás továbbá az, hogy eddig elé félévi adóhitel kedvezményében részesültek s ez most 3 havi hitelre szállíttatik le. Megszorítás az, hogy a törvényjavaslat értelmében a szesztermelése hectáronkint csak 3 liter erejéig engedtetik, minek most értelme nincs, ez anachromismus, mert nem
