Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-99

s IS.országos ülés május 8-án, kedden. 1888. lalkozni nem fogok, mert erre vonatkozólag nézeteimet tegnapelőtt ugy szóbeli indokolásomban, mint irásbelileg is kifejezésre juttattam. Én azokhoz csupán azon egy megjegyzést kívánom a magam részéről ftízni, hogyha a t. közmunka- és közlekedésügyi minister ur azon véleményben van, hogy mi a hadászati építkezésekre vonatkozó öszszegeket sem akarjuk megszavazni — a mi mindenesetre azokkal szemben, a miket mondottam és írásbeli javaslatommal szemben az őszinteség hiányát teszi — akkor, t. képviselőház, én megengedem, hogy a t. minister urnak ezen felfogáshoz joga van, de viszont ne méltóztassék azután érzékenykedni, ha mi ezen felfogással szemben hasonló természetű retorsiókkal élünk. A t. minister ur ugyanis azt mondta, hogy mi akkor, midőn a törvényjavaslatot egészében el nem fogadjuk, tulajdonképen nem fogadunk el semmit, tehát a hadászati beruházásokat sem, hogy tehát a határozati javaslat semmi egyéb, mint őszinteség hiánya. Ugyan, kérem, méltóztassék megpróbálni a t. minister urnak, nyújtson be egy törvényjavaslatot a hadászati szükségletek iránt elkülönítve a többiektől s akkor meg fog győződni arról, hogy mi ezúttal is épen ugy, mint eddigelé, az általunk elfoglalt minden állásponthoz mindig következetesek voltunk és reménylem jövőre is leszünk. {Helyeslés a baloldalon.) A mi a törvényjaslat azon részét illeti, melyet mi difficultalunk és mely a 8.100,000 frtra vonatkozik, tudniillik, mely kamat-garantia alakjában azon állami előlegekre és beruházásokra is vonatkozik, melyek az illető garantirozott vasutaknak annak idején engedélyeztettek, ezekre, megvallom, ma sem látok tisztábban, mint eddig, daczára azon felszólalásoknak, melyeket eddig hallottunk. Mert a mit mi difficultalunk, az az, hogy az illető vasutaknak milyen beruházásokra és milyen alakban engedélyeztettek a kölcsönök: vájjon az engedélyezés jogosan történt-e első sorban, másodszor olyan-e, a mi bennünket az engedélyokmány határozmányai szerint terhel ? Én kérdem, t. ház, ki az közöttünk, ki ezen beruházásokra nézve felvilágosítva van? A t. minister ur egyszerűen kivan egy kerek összeget, czíme; beruházások; de hogy mikből álljanak azon beruházások, megfelelnek-e azon tekintetnek, hogy a törvény alapján lettek engedélyezve; másodszor az engedélyokmány határozmányai szerint terhelnek-e bennünket, mindezekről felvilágosítást nem nyerünk, A minister ur és az előadó ur is szives utalni az évenkinti költségvetésekre és zárszámadásokra, mondván, hogy hiszen a költségvetésekben az illető vasutak részére kamatgarantia összegek vannak felvéve, az indokolásból pedig mindenki kivehethhogy avasutakra ez által beruházások engedélyeztettek. Hát.t. ház, felesleges volt azon kitanítás, a mit a minister ur a múlt szombaton, mint monda, a dologhoz nem értő gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak a4ott, mert hogy a kamatgarantiának megállapítása ugy történik, a mint ő előadta, az iránt senkinek kétsége nincs; hiszen máskép nem is lehetséges annak megállapítása, minthogy a vasutak költségvetéseiket elkészítik, a bevételeket és kiadásokat összemérik és a mi ezek között hiány mutatkozik, az képezi a kamat-garantiát, ez iránt kétségünk soha nem volt; de difficultáltuk azt, hogy erre nézve sem a költségvetés, sem a zárszámadások részletes felvilágosítást nem adnak. Itt van kezemben az 1877. évi költségvetés egy példánya, az úgynevezett kisebb tárczák, a melyek hasonlítanak az előző évek költségvetéseihez. Mit tartalmaznak ezek ? Tartalmaznak egynéhány rubricát, melyekben ki vannak tüntetve az összegek, melyek egyes vasutakat kamatgarantia fejében illetnek, ki van tüntetve továbbá egyik vasútra, a gácsországira nézve az üzleti hiány ; fel van tüntetve másodszor a remélhető tiszta jövedelem és ezek összeméretvén, fel vannak tüntetve a 4 percentes arany és 6%-os ezüst és 6%-os arany előlegek. Hát jól tudjuk, hogy ezeknek egyike, a 6%>-os ezüst előleg az, a mely a beruházásokra vonatkozik, de ennél a költségvetés többféle felvilágosítást nem tartalmaz. Már most megengedem, hogy ha valaki nagyon scrupulosus, faggathatja a minister urat, hogy vájjon ezen összeg milyen ingredientiákat tartalmaz; de ez sem a bizottságokban, sem a törvényhozásban vita tárgyát soha nem képezte, egyszerűen azért, mert itt az mondatik, hogy „előlegezések a vasúti kamatbiztosítások alapján". Tehát senki sem hitte, hogy ez más természetű alkatrészeket is tartalmaz, mint azokat, melyek annak idején egyes törvényekben, mint garantia, az illető vasutaknak adattak. Innen van, hogy a pénzügyi bizottságban soha senki sem tett kérdést erre nézve a t. minister úrhoz, pedig talán megengedi a t. minister ur, hogy ha a pénzügyi bizottság tudomással birt volna arról, hogy itt tulajdonkép 8.100,000 frtnyi összegről van szó, bizonyára megkérdezte volna, ha talán nem is közülünk, de a kormánypárti tagok közül valaki, hogy honnan és hogyan van ez. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Csak 4.200,000 frt Horánszky Nándor: Engedelmet kérek, ezt 8.100,000 írtban azért foglaltam össze, mert itt szó van kincstári előlegekről és függő kölcsönőkről, melyek természetökre nézve egyenlők, a mennyiben végeredményökben az államot terhelik. Mondom tehát ismét, hogy senki eziránt kérdést nem tett azon egyszerű és természetes okból, mert mindenki azt hitte,hogy a költségvetésnek ezen tételében semmi oly természetű beruházás nem foglaltatik, melyre nézve a törvényhozásnak kü-