Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-106
lOfl. országos ülés május 28-án, hétfőn. 1888. 99 törvényczikkek az „Országos Törvénytár" utján kihirdettettek és a legfelsőbb szentesítési záradékkal ellátott eredeti példányai az országos levéltárban elhelyeztettek. Tudomásul vétetik. Bemutatom a Liptó megyei gazdasági egyesületnek Matnska Péter képviselő által beadott kérvényét a szeszadó-törvényjavaslat tárgyában. Minthogy azonban e törvényjavaslat már a napirend tárgyát képezi, ezen kérvény megtekinthetés ezéljából a ház irodájában helyeztetik el. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Tibád Antal jegyző: Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister! Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister! T. ház! Van szerencsém bemutatni jelentésemet a kisujszállás-dévaványagyomai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában, továbbá jelentésemet a Borosjenőtől Csermőig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezése tárgyában, úgyszintén az eszék-batrinai helyi érdekű vasút és pleternicza-pozsegai szárnyvonalának engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában készített törvényjavaslatot; továbbá törvényjavaslatot a Debreczentől Füzes Abonyig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasútnak és Óháttól Polgárig terjedő szárnyvonalának kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában, kérve, hogy ezeket kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Van szerencsém továbbá bemutatni a budapesti gőzmozdonyú körvasutról szóló törvényjavaslatot és végül az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elhárítása tárgyából készített törvényjavaslatot, kérve, a t. házat, hogy az utóbbi két törvényjavaslatot kinyomatni, a ház tagjai között szétosztani és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A közmunka- és közlekedésügyi minister ur jelentése a kisújszállás dévaványagyomai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában, továbbá a Borosjenőtől Csermőig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezése tárgyában, úgyszintén az eszék-batrinai helyi érdekű vasút és pleternieza-pozsegai szárnyvonalának engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában és a Debreczentől Füzesabonyig veze tendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasútnak és Óháttól Polgárig terjedő szárnyvonalának kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában készített törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasíttatnak. Az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatatagoknál létező hajózási akadályok elhárítása tárgyában készített törvényjavaslat és a budapesti gőzmozdonyú körvasutról szóló törvényjavaslat pedig szintén kinyomatván és a ház tagjai között szétosztatván, előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasíttatnak. Több jelentés nem lévén, következik a napirend : a pénzügyi bizottság jelentése az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Mielőtt ezen tárgyalás kezdetét venné, jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminister ur felvilágosítások adhatása ezéljából Wekerle Sándor államtitkár és Ludvigh János ministeri tanácsos urakat jelölte meg; őket tehát a házszabályok értelmében felvilágosítások adása ezéljából a szólás joga meg fogja illetni. Azt hiszem, méltóztatik a pénzügyi bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy a törvényjavaslat általános tárgyalását megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom az előttünk fekvő fontos törvényjavaslatot minden részletében chablonszerűleg előadni. Részben a t. kormány által a törvényjavaslat kapcsán benyújtott indokolás, részben a pénzügyi bizottság nevében a tárgyra vonatkozólag készített igénytelen jelentésem annak lényegét és főbb intézkedéseit, azt hiszem, kellő módon meg világítják. Ez alkalommal tehát kötelességemnek tartom némileg talán azoknak kiegészítésére s talán némely vitás kérdéseknek kiemelésére szorítkozni és ha sikerülni fog azoknak megvilágítása, akkor, azt hiszem, az imént említett adatokkal kapcsolatosan a t. képviselőház előtt az egész törvényjavaslat a maga fontosságában fel fog tűnni. (Halljuk!) Az 1884: XXI. szeszadó-törvénynek hatása tekintetében azt lehet mondani, hogy minden körben csalódások keletkeztek. Ha visszatekintünk ama tárgyalásokra, melyek azon alkalommal lezajlottak, midőn az azt tárgyazó törvényjavaslat a törvényhozás előtt feküdt és ha tekintjük azon aggodalmakat, melyeket részint a szakkörök, részint a törvényhozó-testület tagjai annak hatására nézve kifejtettek, meglepetéssel fogjuk észrevenni, hogy a tényleges eredmények és a gyakorlati élet tanúsága szerint igen kis mértékben valósultak meg amaz aggodalmak, melyek akkor fölmerültek és sokkal nagyobb mértékben, egészen más irányban keletkeztek bajok, a melyekre akkor vagy 13*
