Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-75

Ti. országos ülés uiárczius 3-án, szombaton. 1888. 73 lehetőnek tartja azt, hogy nálunk ezen iparág fejlődésnek indulhasson: ugy e thesisének felállítása mellett hogyan tartja azt kivihetőnek, ha csak tisztán a czukor miatt nem akar külön fogyasztási területet felállítani ? Hiszen az adórendszerben nyilvánuló különböző adótételek mellett a zóna-systema alkalmazása akár az általányozási rendszerre, akár a terraényadóra átvíve — méltóztassanak megengedni — ma a gyakorlatban kivihetetlennek bizonyulna. Tegnap utalt rá a t. ministerelnök ur, hogy a zónarendszernek bármely módon való alkalmazása nem hogy megszüntetné az aránytalanságokat, hanem egyes zónák közt és merem mondani, még a zónákon belül is növelné az aránytalanságot azon egyszerű oknál fogva, mert túl vagyunk már úgy a pénzügyi tudományban, mint a, gyakorlat terén is azon, hogy a termelésnek csak egy tényezőjét kapjuk ki, például a répának a czukor-hozadékát, arentement-t, hanem a termelés minden tényezőjét tekintetbe kell venni. A különböző adórendszerek, zóna systemák s minden ehhez hasonlók, szóval a nem teljes paritás alapjára fektetett adórendszer mellett ki akarná elenyésztetni azon ellentéteket, azon viszonylagos hátrányokat, melyek az ipar különböző ágazatán vagy ugyanazon iparnak különböző helyi viszonyai közt, úgy a gyárak építési költségei, mint a répa producálásának költségesebb volta, a munkának, a kőszénnek és póthamú drágasága és egyéb ily aránytalanságok folytán előállanak? En el merem mondani, hogy ép úgy, mintaezukoripar terén, minden fogyasztási czikkre nézve meg vannak ezek az aránytalanságok. És a ki azt a tételt vitatja, hogy különböző adózási rendszereket kell alkalmazni a különféle termelési viszonyok szerint, az kövesse azután ezen tétel jogosultságát valamennyi fogyasztási adónál. De nem akarom én a t. ház türelmét ezen törvényjavaslat közgazdasági előnyeinek felsorolásával hosszabban fárasztani. Felszólalásom tulajdonképeni czélja az volt, hogy a törvényjavaslatnak szorosan véve pénzügyi oldalával foglalkozzam és refutáljam azon ellenvetéseket, a melyek pénzügyi tekintetben a törvényjavaslat ellen felhozattak. Felszólalásom czélja az., hogy refutáljam a felhozottakat és először is azt, hogy az az adó, melyet mi az Austriában gyártott, de itt elfogyasztott czukor után az osztrák pénztárba hzetünk, ezen teher az iij törvényjavaslat által, a mint felhozatott, nem hogy kisebbittetik, hanem határozottan növeltetik. És másodszor, hogy refutáljam azokat, a melyek a praemiumnak úgy helytállóságára nézve általában, mint különösen a praemiumnak a kormány legutóbbi javaslatához mérten való felemelése ellen felhozattak. (Halljuk!) Azon számításoknál, a melyeket abban a tekintetben leszek bátor előterjeszteni, hogy csakKEPVH. MAPLÓ. 1887 — 92. IV, KÖTET. ugyan növekedik-e ezen teher, nagyobb lesz-e az, a mivel az osztrák állampénztárnak adózunk, annál, a mivel adóztunk eddig, ezen számadásoknál igen meg fogom közelíteni azon adatokat, melyeket Horánszky t. képviselőtársam állított föl, sőt ha talán számításaink alapjukra nézve el is térnek, mert hisz itt viszonylagos számításokról van szó, azt mondom, hogy végeredményében, ha el is térnek alaptételeink, nem lesz különbség közöttünk. Minek illusträlásänál csak azt hozom fel, hogy Mudrony képviselő ur, ki egészen eltérő alapon számított, ugyanazon resultatumra jutott, amelyre én kivánok jutni, hogy tudniillik azon teher, mely a Magyarországon fogyasztott czukor után Austria pénztárába fog befolyni, nem növekedik, hanem ugyanaz marad, mint ma. Ha én Magyarország czukorfogyasztäsát 400,000 métermázsára veszem fel és azt hiszem, hogy ez a leghelyesebb középadat, mely rendelkezésünkre állj. másrészt saját termelésünket 270,000-re teszem olyformán, hogy ebből 100,000-et — kerek számokban beszélek — külföldre viszünk, 70,0001 Austriába, 100,000-et pedig saját fogyasztásunkra fordítunk : akkor a számítás úgy áll, hogy Austriábólhozatik 300,000, Austriába kivitetik 70,000, tehát 230,000 métermázsa után fizettünk Austriának 11 frt55kr.-nyi adót, mert azt hiszem, annak bővebb fejtegetésébe bocsátkozni nem kell, hogy az egész adótétel a praemiummal együtt szokott érvényesülni a czukorárakban és szokott az adózó közönségre áthárittatni. (ügy van ! jóbbfélól.) A fizetett összeg tehát együttvéve tesz 2.656,000 frtot. Már most azt kérdem, mit fogunk ezentúl fizetni ? A fogyasztás ugyancsak 4 százezer métermázsájával véve fel, melyből úgy, a mint előbb számítottam, százezret a magunkéból fedezünk, Austriából fogyasztási szükségleteink fedezésére be fog hozatni háromszázezer métermázsa; még pedig itt abból a minden valószínűség szerint valósuló feltevésből indulok ki, hogy ennek a Magyarországba behozott 3 százezer métermázsának legalább felerésze szabadraktárakba fog helyeztetni, felerésze pedig közvetlenül megy át a forgalomba. Ennek a 3 százezer métermázsának attól a felétől tehát, a mely közvetlenül megy át a forgalomba, természetesen Austriát fogja illetni a fogyasztási adó, mert hiszen azt beszedte ott, mikor az ottani szabad raktárakból átadta az itteni detail-fogyasztásnak. Hátramarad az a másik 150,000 métermázsa, mely itt szabadraktárakba helyeztetik. Ebből le kell vonni először is azt a százezer métermázsát, a mit mi külföldre szállítunk, úgy, hogy az itt beszedett adót 50 ezer métermázsa után fogjuk átszámítani Austriának. Együtt tehát fizetünk 2 százezer métermázsa után az új adótétel és a praemium szerint 13 frt 30 10