Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-74

,74. erszágög ülés mííreziís Erre súlyt kell fektetni azért, mert kétségtelen, hogy a terményadó eszméje magában véve igazságos és előnyös s minthogy a termelés arányában rója ki a terhet és egyúttal a termelés arányában biztosítja az államnak a jövedelmet. De bir azon előnyökkel is, melyekkel szemben a hátrányokat említettem. Nevezetesen először biztos alapot nyújt az adózásra, másodszor fejlődésképes, harmadszor alapot nyújt, sőt közgazdasági tekintetből bir azon előnynyel, liogy különböző minőségíí nyers anyagot feldolgoz és különféle felszerelésű gyárak közt, ha nem is teljes mértékben, mert ez nem képezheti feladatát, de minden esetre bizonyos mértékben mitigálja az aránytalanságot s ennek következtében a versenyképességet közgazdasági szempontból előmozdítja. A mi az adózást illeti, e tekintetben nemcsak általában véve bir értékkel, azt feladatának megfelelőleg mozdítja elő, de különösen nálunk azon viszonynál fogva, melyben a monarchia két fele egymással van, a czukortermelés szempontjából is. De a terményadónak azon módja, melyet e törvényjavaslat akar életbe léptetni, még más előnynyel is bir, tudniillik bir azon előnynyel, hogy némely, még a terményadóval is összefüggő hátrányokat megszüntet. Az egyike e hátrányoknak, a mi az átalányrendszerben megvan, de a terményrendszerben is előfordul, az, hogy a gyáros mintegy előlegezője, hitelezője az államnak, lefizeti az adót azon koczkáztatással, hogy akkor, a mikor értékesíti a terményét, maid beveszi azt. Ez természetesen a tőkének bizonyos mennyiségét veszi igénybe, a mi természetesen ismét a concurrentiát némi korlátok közé szorítja, mert nem mindenki rendelkezik azzal a hitelezési képességgel, illetőleg az arra szükséges tőkével. Ezen rendszer, a melyet a törvényjavaslat czéloz, az, hogy az adót csak akkor kívánja, mikor a fogyasztás szempontjából a belforgalomba megy át a czukor. De ezzel ismét szoros összefüggésben vannak oly intézkedések, melyek a törvényjavaslatnak sajátságát képezik és kulcsát adják azoknak a nehézségeknek, a melyek viszonyainkban e törvényjavaslat daczára is fenforognak. Tudniillik az a feladat, hogy csakis a belföldi fogyasztás czéljából forgalomba hozott czukor adózta ssék meg és igen természetes, hogy a külföldre szánt czukrot adó alá vonni nem lehet. Másfelől, hogy a nyers alakban forgalomba jövő, vagy egyik gyárból a másikba szánt czukor szintén adó alá ne vettessék. Harmadszor, hogy az sem nem szükséges, sem nem ezélszeríí, hogy a kész gyártmány addig, mig valóban a forgalomba át nem megy, adó alá essék. De hogy ezen előnyök biztosíttassanak, gondoskodni kell oly rendszabályokról, melyek más törvény hozásánál szükségesek nem voltak, nevezetesen az adómentes rakKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. IV. KÖTET. 2-án, pénteken. 188S. 4[ tárak intézményéről. Erre különös súlyt kívánok fektetni, mert mig egyfelől az adóellenőrzést nagy mértékben biztosítja, másfelől egyúttal az adónemek azon szabályozására van lényeges befolyással, melyben Magyarország kiváló érdekei fekszenek, mint azt röviden és kíméletesen beszédemnek egy másik részében leszek bátor érinteni. De másrészt ez a rendszer az ellenőrzésnek oly szigorát teszi nélkülözhetetlenné, melyekkel még eddig a financiák terén nem találkoztunk; mert nem elég most már csak a gyártás ellenőrzése, hanem a czukrot is ellenőrizni kell addig, mig az a forgalomba át nem megy, mert különben kibúvik az adó alól és ha a belföldi czukor ez alól kibúvik, ez nemesak nagy pénzügyi hátrányokkal jár és az államkincstárt tetemesen megrövidíti, hanem a versenyképesség szempontjából is nagy aránytalanságokat idéz elő, mert adómentes versenyt támaszt, a mit közgazdasági szempontból megakadályozni szándékozunk. Ennek következtében a pénzügyi ellenőrzésnek e törvényjavaslat némely szakaszában oly minutioBUS és szigorú intézkedéseit fogja, a t, képviselőház találni, melyek általában másutt nem fordulnak elő, de nem is voltak szükségesek, de a melyekre itt nélkülözhetetlen szükség van azért, hogy e törvényjavaslat közgazdasági és pénzügyi rendeltetésének megfelelhessen. A külföldi kivitel szempontjából igen nagy előny, hogy a kivitel biztosítva lévén, az adó restitutiónak egész mani pulatiója megszűnik és igen természetes, hogy e tekintetben a monarchiának két fele közti viszony is változást szenved, a praemiumokat kivéve, melyekről későbben lesz szó. De ha igy általában véve a törvényjavaslat alapeszméje igénytelen nézetem szerint helyes, ha az ellenőrzésnek azon szigora, melynek részletezése nem ide tartozik, hanem a részletekre, el kell fogadnunk ezt a czél szempontjából: tagadhatatlan, hogy igen fontos és lényeges módok mutatkoznak még a megoldásra nézve, melyek abból a viszonyból származnak, melyben a monarchia két fele egymással van. A kérdés az volt, hogyan szabályoztassék a monarchia két fele között a czukor forgalma s e tekintetben a törvényjavaslat, bár nem kifejezetten, de önkényt érthetőleg egy igen világos eszméből indul ki. Az alapeszme az, bogy minden terület élvezi azon czukornak adóját, mely az illető területen állíttatott elő. Ez az alapeszme. De ebből folyólag igen fontos intézkedésekre van szükség, mert ha előállittatik a czukor, hogyan biztosítjuk az illető területnek azon adót, mely az ott előállított czukormennyiség után jár, ha ez forgalomba jön és egyik területről a másikra átmegy? Ez volt a feladat. A forgalomba és egyik területről a másikra három módon mehet át a czukor azon intézkedésekkel kapcsolatosan, melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak. Először átmegy a közönséges