Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-74
74. országos ülés márczins t-án, pőntekeu. ISS8. 39 ban Romániával kötött s Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én, illetve november hó 25-énaláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják,méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot megszavazza és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendihához átküldeni határoztatik. Következik a pénzügyi bizottság 114. számú jelentése a czukoradóról szóló 29. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és az igy általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Dárdai Sándor jegyző: Hegedüs Sándor előadó. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az áitalányozásra fektetett adórendszer, a mely a czukoradó tárgyában e monarchiában érvényben volt és érvényben van, olyan közgazdasági és pénzügyi hátrányokkal van összekötve, a melyek általában azon ezélnak, mely ez adótól váratik, meg nem felelnek, sőt azt nagy mértékben vitiálják. Ezen hátrányoknak tüzetes fejtegetésébe bocsátkozni nem szándékom. Azonban bátor leszek rövid vonásokban ezeket megérinteni, egyszerűen azért, hogy egyúttal megtaláljam azon irányt, mely bírálati szempontokat képezhet az előttünk fekvő törvényjavaslat megítélésénél is. E hiányok közül a fontosabbak — először közgazdasági szempontból Ítélve — azok, melyek az adózásnak a különböző felszerelésű és a különböző minőségű anyagból dolgozó gyárak közti egyenlőtlenséget idézik elő. Mert az általányrendszer természete az, hogy az a nyers anyag felvétele és felmérésével levén összefüggésben, természetes, hogy ugyanazon nyers anyagból egyenlő adóteher alatt különböző mennyiségű czukor állíttatván elő, az a teher, mely a nyers anyagra esik, egyenlőtlenül oszlik fel a productumok között. Ez általános tapasztalás, mely bármely nyers anyagot felölelő általányadórendszernél tétetett, a szeszadónál ép ugy, mint másnál, de különösen a répaczukorgyártásnál mutatkozik legnagyobb mértékben. Ez a dolog természetéből folyik, a mennyiben a nyers anyag minősége sehol sem oly különböző, mint e gyártási nemnél. Ez nemesak e monarchiában tapasztaltatott, de mint a német czukor-enquéte igen érdekes fejtegetései bizonyítják, a német birodalom különböző országai között is, ép ugy előállotiak a különböző vidékek között azon egyenlőtlenségek, melyek a czukoradózás tekintetében monarchiánk két fele között fenforognak. Ép oly hátrányos befolyással voltak e körülmények Németország azon vidékeire, melyek kevésbé jó répából, kevésbé tökéletes felszereléssel és eszközökkel gyártották a czukort, mint a mily hátrányos befolyást észleltek nálunk. Ez oly országokban, melyek egységes államot képeznek, természetesen csak az egyes vidékek localis bajaként mutatkozik. De nálunk, a hol két külön állam képez egy közös vámterületet, igen természetesen közgazdasági hátrány származott belőle az egyik országra nézve, melyben ennélfogva a másik állammal szemben igen egyenlőtlen adóztatás és pénzügyi, közgazdasági tekintetben igen hátrányos fejlődés mutatkozott. Másfelől ez adózás természete hozta magával, hogy némely előnyök is mutatkoztak., melyek előtt szemet hunyni nem lehet. Ez tudniillik a gyártási processus folytonos, napról-napra való tökéletesbíilése. De minthogy ez szoros összefüggésben volt magának az adónak, nem mondom kijátszásával, de az illető gyárosokra nézve való megkönnyítésével: igen természetes, hogy pénzügyileg az volt hatása, hogy az illető államokra nézve a pénzügyi eredmény nem volt akkora, a minőre általában számítani lehetett volna. Ez megint általános tapasztalat. Nemcsak nálunk mutatkozott az a sajátságos jelenség, hogy volt oly év, mikor e nagy monarchiában az igen szépen kifejlett czukoripar mellett egy forint tiszta haszna sem volt a monarchiának a czukoradóból, sőt rá is fizetett arra; de ezt tapasztalta a nagy Németország is, a hol 17—18 évvel ezelőtt 1869 — 70-ben még 37 millió márka haszon volt a czukoradóból, 1885-ben már csak 29 millió, daczára annak, hogy a czukorfogyasztás és gyártás óriásilag fejlődött. De a mi sajátságos viszonyainknál fogva e pénzügyi hátrányok a monarchia két fele közt még élesebben mutatkoztak, a minek kettős természetes oka van. Az egyik, hogy a gyártás aránytalan fejlődésénél fogva a pénzügyi eredmények is aránytalanul oszlottak meg a monarchia két fele közt. A másik, hogy nemesak a nyers anyag feldolgozásánál, hanem általában a minden iparág terén mutatkozó gyártási fejlődés következtében, a nagy ipar számára való concentrálásnál fogva, mely az általány-rendszer útján ugyanazon nyers anyagmennyiséget sokkai jobban képes kizsákmányolni, a czukorgyártás jobban concentrálódott a monarchia másik felében, a hol ezt természeti előnyök is előmozdították és e tekintetben "hazánk a versenyt nem állotta ki. A kérdés természetesen az volt, hogyan lehet ezen segíteni ? Különböző években, mikor máiigen nagy mértékben fejlődött ki a közgazdasági és pénzügyi eredmény az általányozási rendszer megtartása mellett — mert voltak ennek előnyei és vannak tagadhatlanul, különösen a gyártás
