Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-95

348 95. országos Ülés április 28-án, szombaton. 1888, módosítványára vonatkozólag csak arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy azt ne méltóztassék elfogadni. Megma'gyarázom miért 1 Azért, mert a módosításnak lényege az, hogy először mondas­sák ki az, hogy egy évi tényleges szolgálatra visszatarthatok azok, a kikről a törvényjavaslat­ban szó van. Ez magában véve felesleges azért, mert a törvényjavaslatban amúgy is ki van mondva a tartalékosokra nézve a legifjabb év­folyam, a póttartalékosokra nézve pedig a három legifjabb, vagy legutolsó sorozási évfolyam. A tar­talékos tehát tovább egy évnél bent nem tartható, mert csak addig tartható benn, a inig a legifjabb évfolyamhoz tartozik, mihelyt ebbe nem tartozik, többé benn nem tartható. Tehát pleonasmus volna az, hogy ha kimondanék, hogy a tartalék csak egy évig tartható vissza. Sőt még rosszabb volna. Miért? Azért, mert tegyük fel, hogy a legifjabb korosztálybeli tartalék, tudniillik az egy csapathoz tartozó tartalék beidéztetnék septemberben, akkor a törvényjavaslat szerint, ha csak közvetlen kilá­tásban nincsen mozgósítás, tovább benn nem tart­ható, mint deczember 31-ig, a midőn tudniillik újból alegifjabbtartalékikorosztályba lépő legények nem bocsáttatnak el, hanem visszatartatnak. Ha pedig Horánszky t. képviselő ür módosítványa elfogad­tatnék és kimondatnék, hogy egy évig bentartha­tók, annak az volna következménye, hogy sep­temberben beidéznék őket és ott tarthatnák őket a jövő év septemberéig. (Ellenmonds balfelöl.) A mi az egyévi önkénteseket illeti, bizto­sítom a t. házat, hogy rájuk nézve e kérdés a legméltányosabb módon fog megoldatni. A végre­hajtási utasítás még nincs meg és méltóztatnak tudni, hogy annak szövegezése nem kizárólag tőlem függ. Én tehát most kötelező ígéretet leg­jobb akaratom mellett sem tehetek. (Zaj a bal­oldalon.) De mondhatom, hogy a legnagyobb mél­tányosság fog szem előtt tartatni. Remélem, ez elég megnyugtató, Ugron t. képviselő urnak csak röviden kívá­nok válaszolni, 0 kifogásolja, hogy én számot nem mondtam, hány legény lesz érintve a tör­vény által ? Felteszem a képviselő úrról, hogy ő ért magyarul, minthogy rólam azt állítja, hogy én nem tudok helyesen és kellőleg magyarul. Minthogy az újonczok felajánlásáról szóló tör­vényben határozottan ki van téve az újonczok száma, tehát határozottan tudhatni, hogy egy év­folyamhoz hány legény tartozik ; minthogy továbbá a védtörvényben határozottan ki van mondva az is, hogy a póttartalék nem lehet több, mint az újonczjutalék 10°/o-a, felteszem róla, hogy abból ki tudja számítani, a mit tudni akar. Ez nem ne­héz dolog. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy októberben vonulnak be az újonczok és a lovasságnál kell, hogy már tavaszszal ki legye­nek képezve. Ez nem áll, mert igaz, hogy októ­berben vonulnak be az újonczok a lovasságnál, hanem igen kevés helyen áll a lovasságnak rendel­kezésére lovarda (Zaj a szélsőbalon) és lehetetlen volt például a mostani télen át is,hogy az újonczok tavaszig kiképeztessenek. Tehát ne méltóztassanak olyanokat állítani, a mik a tényleges viszonyoknak meg nem felelnek. (Helyeslés jobbfelől.) Azt mondja t. képviselő ur, hogy én elitélem mindazon egyéves önkénteseket és hogy álintelli­gentiának neveztem azokat, kik a tiszti vizsgát le nem teszik. Distinguáljunk csak! Én azt mond­tam, hogy az, a ki nem képes ezen a katonai tudo­mányok összességét magában nem foglaló tiszti vizsgát letenni, ha akarná is, valami nagy intelli­gentiával nem rendelkezik. (Mozgás szélső balfelöl.) Hogy vannak sokan, kik le nem tették, ez más beszámítás alá esik, mert igen sokan vannak, kik nem akarták, igen sokan, kiknek viszonyai azt nem engedték. Ez más beszámítás alá esik és eze­ket természetesen nem érthetem, hanem azt csak meg fogja engedni t. képviselő ur, hogy ha elő­veszi azt a könyvet, melyben azon tantárgyak le vannak írva, melyekből le kell tenni a vizsgát, beláthatja, hogy ha valaki komolyan akarja, azo­kat könnyen elsajátíthatja. (Felkiáltásokszélső bal­felöl : Be ha nem tud németül!) A német nyelvre vonatkozólag ismétlem, hogy elég, ha csak a szol­gálat követelményeinek megfelelőleg tud németül s addig mig egy hivatalos nyelv van a seregben, addig ezen nyelvnek a szolgálat követelményének megfelelő mérvig való tudását csak lehet köve­telni. Azt mondja továbbá t. képviselő ur, hogy fú'szerkereskedő segédek tisztségre nem bocsát­tatnak. Mi csak annyit követelünk, hogy az illető önálló állással bírjon. Ha valaki kereskedő segéd, akkor természetesen nem lehet tiszt; de ha önálló kereskedő, vagy egyáltalában önálló, akkor a legkisebb nehézség nincs. Azt pedig természetes­nek fogja találni a t. képviselő ur, hogy bizonyos önállóságot egy oly egyéntől kell követelni, a ki tisztté nevezendő ki? Kifogásolja továbbá, hogy röviden szólok. Igyekezem is minél rövidebben szólni s azt hiszem, hogy ez hibául nem róható fel. A mi pedig a baklövést illeti, ennek nemcsak most, hanem a mint tapasztaltam, a képviselő ur részéről az év legnagyobb részében van az idé­nye. (Derültség jobbfelől.) Megtörténik egyik-mási­kon, hogy egyszer bakot lő, azért vagyunk embe­rek; hanem minden attól függ azután, hogy hány­szor lő bakot az ember. {Élénk derültség és helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: És mekkorát? Derültség.) Kérem a t. házat, ne méltóztassék elfogadni Horánszky képviselő ur módosítványát, mert azt őszintén mondva, nem tartom indokoltnak. (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: Még az előadó urat illeti a szó. Münnich Aurél, a vóderö-Mzottság

Next

/
Thumbnails
Contents