Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-93

290 93. országos flifés áprlli> Madarász József: Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. (Nagy zaj. Halljuk!) Én nem mondottam, hogy kötelezi a házszabály a ministert a felvilágosítás adására, de hogy kötelezi rá a 48-iki törvény, legalább igy értettem. Igaz, hogy a 48-iki törvénynek nem 28. §-a, de 29. §-a, mely igy szól: „A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kívánatára megjelenni és a megkívántató felvilágosításokat előadni tartoznak." (Zajos helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon. Nagy zaj.) Én ugy nyilatkoztam, tessék megnézni a naplót. Tisza Kálmán ministertlnök: Ki tagadja ezt? Madarász József: Hiszem, hogy a minister úr magától is megadja a felvilágosítást és erre tisztelettel kérem is, de ha nem akarná megadni, mielőtt az általános vita befejeztetnék : akkor kérem a házat arra, hogy követelje a ministertől a felvilágosítást. (Zajos helyeslés a szélsóbaloldalon) Nyugtalanság a jobboldalon. Nagy zaj.) Én tehát csak a 48-iki törvényt kívántam fentartani és remélem, az a ház előtt épen ugy törvény, mint én előttem. (Élénk tetszés a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Elnök: Bolgár Ferencz képviselő úr következik a szólás során; kérem a t. házat, méltóztassék őt meghallgatni. (Hosszantartó nagy zaj. Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk a minisztert ! Felkiáltások a jobboldalon: Csendet kérünk! Halljuk! Halljuk!) Kérem, ne méltóztassanak zavarni a tárgyalást. (Halljuk! Halljuk!) B. Fejérváry Géza honvédelmi minis ter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás.) Azt hiszem, hogy eddig még sohasem maradtam senkinek adós a válaszszal (Tetszés jobbfelől.) és azt is bebizonyítottam, hogy sohasem vártam meg a vita bezárását, hanem mindig azt megelőzőleg szólaltam fel. Méltóztassanak csak visszaemlékezni, volt elég élénk vita köztünk. Tehát parlamenti illemet, bocsánatot kérek, senkitől sem tanulok, mert az ellen sem most, sem máskor tudtommal nem vétettem. (Tetszés jobbfelől.) De viszont nem hagyhatom magamra oetroyálni, hogy mikor szólaljak fel. (Élénk, helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy mozgás és ellenmondások a balés szélsőbaloldalon.) Ha a t. ház követeli, hogy szóljak, meg fogom tenni, de sportnak nem engedek. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélsőbalt elől.) Nekem szándékom volt, meg is fogom tenni, hogy a vita bezárása előtt felszólalok; most azonban Bolgár Ferencz képviselő ur volt szólásra felhiva, ennélfogva átengedem neki a szót. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás.) Bolgár Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A véderőtörvényt és a népfölkelési törvényt kivéve, nem tárgyaltatott még katonai 36-án, Cfttttnrt5k5n. 1SSS törvényjavaslat, mely oly fontossággal és messzemenő borderővel birt volna, mint azon javaslat, mely ma napirenden van. Ép azért, t. ház, nagy sajnálattal kell látnom, hogy az ezen törvényjavaslathoz csatolt indokolás oly silány. (Ug>i van! balfelől) és annyira nemáll másból, mint üresphrasisokból, (Igaz! balfelól) hogy egy katona-ember is alig bir kiigazodni az egészből, B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Ha érti, igen! Bolgár Ferencz: ... és nem birja e törvényjavaslat horderejét felismerni. Mily nehezen ismerheti meg tehát valaki, ki katonai ügyekkel kevésbé foglalkozik, tehát a t. háznak legtöbb tagja. Pedig, t. ház, itt egy oly nagy véradó kivetéséről van szó, hogy mindenkinek közöttünk szigorú kötelessége nagyon fontolóra venni ezen javaslatot és az indokokat, mielőtt szavazatát beadná. És, megvallom, épen ezért én is szerettem volna, ha az igen t. honvédelmi minister ur szíves lett volna a vita megnyitása előtt a javaslatot indokolni. Mert, t. ház, nézetem szerint abból, a mi előttünk fekszik, egy nem katona ember nem értheti meg, hogy miről van szó és nagyon nehéz belőle meggyőződést szereznie a szavazás előtt. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Ha van esze, megérti. (Derültség a jobboldalon.) Bolgár Ferencz: Van esze, ha nem katonai ember is, de szakértelemmel még sem bir. Lehet valaki a legnagyobb eszű ember, a nélkül, hogy katonai dolgokhoz értene. T. ház! Hogy milyen fontos ezen törvényjavaslat, kitűnik abból, hogy a jelenleg érvényben levő véderő-törvénynek legsarkalatosabb pontját és basisát támadja meg, azon hasist, melyen a véderőnek egész nagy épülete nyugszik, azon pontot, mely a szolgálati időnek tartalmát határozza meg. Mert akárki mit mond, t. ház, itt arról van szó, hogy a három éves hadkötelezettség négy évre terjesztessék ki. (Ugy van! balfelől.) Mert ha a szolgálati kötelezettség három évig tart, de felsőbb parancsra négy évre kiterjeszthető, az épen annyit jelent, mintha azt mondom, hogy a szolgálati kötelezettség négy évig tart, de felsőbb parancsra három évre leszállítható. (Ugy van! balfelől.) De különben, t. ház, jelenleg is a gyalogságnál, bár három évi hadkötelezettség van, takarékossági szempontból már előbb is szabadságoltatik a legénység, a nélkül, hogy e miatt valaki azt mondotta volna, hogy 2 vagy 27* évig tart a hadkötelezettség. Azon kivül azonban, hogy a szolgálati idő 3 évről 4 évre terjesztetik ki, a védkötelesek egy cathegoriája, tudni illik a póttartalékosok legifjabb három korosztálya, kik eddig csak arra voltak kötelezve, hogy 8 hétig kiképeztessék magú-