Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-91
244 91. orszäágos ölés április 23-án, hétfőn. 1888. kedett, a különböző tartományok speciális szűk- I ségletei iránt pedig az 1877. évi végrehajtási ren- i deletek által van gondoskodva. j A velünk szomszédos Austriában a halászati ügyek az 1885. április 25. rövid törvényben nyertek elintézést, mely szintén csak a főel veket szabályozva, a részletes törvényes intézkedéseket a tartományi gyűlésekre bizta. Hogy ily helyes halászati törvények védelme alatt a haltenyésztés mily mértékben járulhat a közgazdaság emelésére, arra nézve néhány példát bátorkodom felhozni. A skocziai Spey folyóból 1854-ig, főleg a szabálytalan halászat folytán, majdnem teljesen kiveszett a hal. 1860-ban azonban már 2,000, az 1878. évben pedig már 12,000-re emelkedett a jövedelem. A Tay folyó halászatának tiszta jövedelme a 70-es évek elején 8000-ről néhány év alatt 1878-ban már 14,000-et ért el. T. ház! Az utóbbi időkben azonban nálunk is általánosan kezdték elismerni, hogy miután a már említett culturalis és forgalmi viszonyok folytán vizeink halbősége a régibb időkhez képest erősen megfogyott, ezen tapasztalat legalább is a halászat kíméletesebb gyakorlását követelte volna. Azonban a helyett széltiben űzetett a rablóhalászat és még az ívási időszakban való kímélet is figyelmen kivül hagyatott. Részint vizeink halszegény állapota, részint pedig a különböző európai államokban az újabb halászati törvényekkel tett sikeres tapasztalatok, valamint a természettudományi ismeretek terjedése és a tógazdaság s a mesterséges haltenyésztés közgazdasági előnyeinek általánosabb ^felismerése nálunk is közkívánattá tették a halászat ügyének törvényes rendezését. A közgazdasági kormányzat tehát általános óhajnak felelt meg, midőn a vizjog törvényes rendezésével foglalkozva, egyúttal a halászati ügyek tanulmányozására is kiterjeszkedett és az e tekintetben készült javaslatait a leghivatottabb szakértőink tanácskozmányaiban tárgyaltatta. Ezen beható előmunkálatok eredményét képezi a jelen törvényjavaslat, mely az 1885 :XXIII. törvényczikk által megalkotott és 1886. jan. 1 óta életbe lépett vizjogunkban találja természetes előfeltételét. A törvényjavaslat a • halászatra vonatkozó jogvisszonyokat, a jelen szükségnek megfelelően a vízjogi törvényben — 1885: XXIII t.-cz.— kimondott elvekre támaszkodva, állapítja meg, mind a mellett azonban méltányosan intézkedik arról is, hogy a halászatra eddig jogosítottak igazolt jogaikat tovább is megtartják; lehető teljességgel rendezi mindazon viszonyokat, melyek a halászat okszerű gyakorlatánál fenforognak, különösen ; elrendeli a hatósági halászjegyek általános köte- \ lezettségét, intézkedik a künéleti terek iránt, ' megállapítja a halászati tilalmakat és a nyilt vizekre nézve a halászati társulatok alakításáról gondoskodik; valamint végre a szükséges rendészeti szabályokra nézve a vadászati törvény — t.-cz. 1883: XX. —megállapodásaihoz analóg módon intézkedik. Azonbana jelen törvényjavaslatnemcsakrendészeti törvénynek tekintendő, hanem egyúttal culturalis törvény is kivan lenni, mely a vizek kizsákmányolása helyébe az okszerű vizgazdaságot kívánja helyezni és a halászat gyakorlására szilárdan megállapított szabályokat állít föl, melyek fokozatosan az érdekeltek jog-meggyőződésébe fognak átmenni. A közgazdasági bizottsága jelen törvényjavaslatot mindezeknél fogva készséggel elfogadta, mert habár egymagában a halászati törvény megalkotása által az országban levő hanyatlott halászati viszonyok néhány rövid év alatt nem is fognák teljesen javulni, mégis a törvény egyes vidékeken már a legközelebbi időben is üdvös hatását fogja éreztetni, sok helyütt pedig a javulás kezdetét fogja okozni és országszerte a törvénynek nevelési ereje fogja a fokozatos jobb állapotokat biztosítani. Az előadottaknál fogva, kérem a t. házat, méltóztassék a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés joUfélöl.) Eötvös Károly: T. ház! Én magam is egyetértek a bizottság t. előadójával abban, hogy nálunk, Magyarországon a halászati foglalkozás és mindaz, a mi azt jövedelmezővé teszi, megérdemli törvényhozásunk figyelmét, gondozását, megérdemli a kormányét, a törvényhatóságokét is. Elismerem azt is, hogy méltó tárgy arra, hogy törvényhozási utón most már szabályoztassék. Tudom azt, hogy a hal élelmi szer a nép nagy részére nézve; tudom, hogy élvezeti czikk is lehet; tudom, hogy jövedelmezőségi czikk is, tehát közgazdasági fontossággal is bir. S mind a mellett, hogy ezeket mind elismerem, a törvényjavaslathoz ugy, a hogy az részint a kormány, részint a bizottság részéről előterjesztve van, hozzá még sem járulhatok és lehető rövidséggel előadom azon okokat, melyek engem visszatartanak attól, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadjam. (Halljuk! a szélső báloldalon.) Mindenek előtt megjegyzem, t. ház, hogy a törvényjavaslat első fejezetében a halászat tulajdonjogikérdésének szabályozásánál oly elveket állapít meg, melyek legnagyobb mérvben a magánjog körébe tartozó gyökeres jogi elveket érintenek s azokat részint a kormány, részint a közgazdasági bizottság által szövegezve, a képviselőház elé terjesztik tárgyalás és elfogadás végett. Már annyi figyelemmel lehetnének — régibb törvényhozásaink voltak is figyelemmel — a
