Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-91
01. országos Ülés április 23-án, hétfőn. 18S8. §43 meghosszabbításáról szóló egyezménybeezikkelyezéséről"; 4. „Dániával a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában 1888. évi február hó 9-én kötött egyezmény beezikkelyezéséről" ; és 5. „az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalattal kötött hajózási és posta-szerződésről" szóló törvényjavaslatokat a képviselőház által megállapított szerkezetben módosítás nélkül elfogadta. Ekként a nevezett törvényjavaslatokra néze a két ház között teljes egyetértés jővén létre, azok legfelsőbb szentesítés czéljából ő Felségéhez felterjesztetni határoztatnak. Beterjesztem Veszter Imrének, mint kiküldött vizsgáló biztosnak a békés-gyulai képviselő választásra vonatkozólag megejtett vizsgálatról szóló jelentését. A házszabályok 91. §-a értelmében kiadatik a hetedik biráló bizottságnak, mint a mely ez ügygyei már foglalkozott. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Beőthy Algernon jegyző: Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister! Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Van szerencsém a perjämos-varjasi helyi érdekű vasútnak engedélyezése tárgyában készített jelentésemet bemutatni, kérve, hogy azt kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési bizottsághoz utasítani méltóztassék. Van szerencsém továbbá bemutatni a cs. kir, szabadalmazott kassa-oderbergi, a magyar északkeleti és az első magyar gácsországi vasúttársaságok részére engedélyezendő további állami biztosítás tárgyában készítetttörvényjavaslatot,kérve, hogy azt kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasítani méltóztassék. Elnök: A jelentés a perjámos-varjasi helyi érdekíí vasút engedélyezése tárgyában ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési bizottsághoz fog utasíttatni. A törvényjavaslat pedig ki fog nyomattatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentés tétel végett a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik. Beőthy Algernon jegyző: Molnár Viktor, a zárszámadási bizottság előadója! Molnár Viktor, a zárszámadási bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a zárszámadási bizottság jelentését „a Magyar és Horvát - Slavonországok között 1885-re eszközölt leszámolás" megvizsgálása tárgyában. Kérem, méltóztassék annak kinyom atását és szétosztását elrendelni és azt annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog tűzetni. Beőthy Algernon jegyző: Münnich Aurél, a véderő-bizottság előadója! Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani a véderő-bizottság jelentését „a tartalékosok és póttartalékosoknak béke idején való bevonhatása" tárgyában beadott törvényjavaslatra vonatkozólag. Kérem, méltóztassék e jelentést kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog tűzetni. A napirendre tűzés iránt az ülés végén leszek bátor javaslatot tenni. Több jelentés nem lévén, következik a napirend és pedig első sorban az árverési csarnokokról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a házat, méltóztatik-ea felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és igy alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi házhoz átküldetni katároztatik. Következik a napirend szerint a közgazdasági bizottság jelentése a halászatról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! A halászat az utolsó 30—40 évben ugy Európa szerte, mint nálunk is, az általános cultura terjedése, a gőzhajózási forgalom emelkedése, a folyók szabályozása és más vizek le csapol ása, valamint az ipari vállalatok folytán sok helyütt előidézett viz-fertozések által általános hanyatlásnak indult. Ennek hatása alatt a legtöbb országban ugy a kormány, mint számos gazdasági egylet és szakember a halászat emelésére czélzó intézkedésekkel és javaslatokkal foglalkozott, melyek azonban mindig abban concludáltak, hogy a javulás első alapfeltétele, a halászatnak helyes törvény által való rendezése és a haltenyésztés kellő védelme. Ily irányzattól vezéreltetve, alkották meg halászati törvényeiket újabb időben Anglia, j Franeziaország, Bajorország, Württemberg,Baden, ; Szászország és Olaszország. j Poroszország 1874. május 30-diki halászati ] törvénye csak az általános főelvek iránt intéz31*
