Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-88
88. országos ülés április 14-én, szombaton. 1888. §25 házban egy képviselővel szemben sem akár az egész ház együtt, akár egyes képviselő kegyelmet gyakorolni jogosítva nincs, de jogokat gyakorolhat igenis az egész és gyakorolhatnak egyes képviselők. Ezt kívántam megjegyezni, nehogy később, ha valaki felszólalni akar, azt mondják, hogy azt a kegyelmet, melyet gr. Apponyi Albert visszautasított, más képviselő más alkalommal elfogadja. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk!) Csupán abból a szempontból kell felszólalnom — ugy látszik félremagyarázott szavaim helyreigazítására — hogy eljárásom jellegére nézve semmi kétség fenn nem foroghat. Én nem utasítom vissza a t. ház részéről azt a concessiót, hogy felszólalhassak akkor is, mikor a házszabályok arra jogot nem adnak. Ez semminemű személyes érzékenykedés tárgyát nem képezi és a jelenlegi esetben is, ha ugy volnék meggyőződve, hogy a házszabályok nekem a felszólalásra jogot nem adnak, hálával fogadnám, ha a t. többség nekem a felszólalásra a jogot megadná. A miért azt a jelen esetben neui fogadhatom el, tisztán az, hogy minden tiszteletem mellett, ugy az elnöki szék iránt, mint azon férfiú iránt, ki az elnöki széket jelenleg elfoglalja, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a házszabályok magyarázatára nézve a jelen esetben vele egyetértsek és igy a házszabályok magyarázatának nem praejudicálhatok, midőn concessio gyanánt fogadom el azt, a mihez nekem jogom van. Ez és nem bárminemű érzékenykedés képezi eljárásom indokát. (Elénk helyeslés balfelöl.) Madarász József: T. ház! Én mindig azon véleményben voltam, hogy a házszabályokat az alkotmányosság szabadabb szellemében kell felfogni, nem pedig megszorítani és midőn a t. ház magától Apponyi t. képviselőtársamtól hallja, hogy ő indítványát ellenindítványkép terjesztette be ; (Helyeslés a szélső baloldalon.) s midőn, hogy a szó utoljára megillesse, ezen indítványát vele együtt tiz képviselőtársa irjaalá: akkor mi szabadabb alkotmányos szellemnek, az igazi szabadelvtíségnek hívei — bármennyire tiszteljük is a ház elnökét és bármennyire becsüljük alkotmányos érzését — azon véleményben vagyunk, hogy nem kellett volna azon kicsinyes ürügyhöz fordulni, (Helyeslés a szélső báloldalon.) hogy van ám itt egy házszabály, amely azt mondja, hogy a bizottsághoz való visszautasítás nem képez ellenindítványt, én, mint elnök, nem hivatom fel a t. képviselő urat szólásra. Azért a szabadabb szellemű alkotmány érdekében nem kellett volna a háznak vitatkozni a felett, hogyan kell érteni a házszabályokat, hanem az indítványt ellenindítványnak kellett volna venni, <& mint én meg is vagyok győződve arról, hogy ez nemcsak egyKÉPVH. NAPLÓ 1887—92. IV. KÖTET. szerű visszautasításra vonatkozó indítvány. (Ugy van! a szélső balodalon.) Igaz, hogy ezen indítvány a bizottsághoz kívánja a kérvényt utasítani, de már ezzel akérvényi bizottságnak azon véleménye ellen foglal állást, mely itt most a képviselőháznak ajánltatik, mert hisz a tárgyalásból mindenki tudhatja, hogy itt btínpalástolásról van szó. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Zajos ellenmondások a jobboldalon. Nagy zaj.) Igen, azért kívánjuk a kérvényt a jogügyi bizottsághoz utasítani,hogy mondja meg, van-e itt bűnpalástolás ? (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt csak annak indokolására tartottam szükségesnek felhozni, hogy ez ellenidítvány és épen a kisebbségnek kötelessége a házszabályok mellett megállni rendületlenül, mert meggyőződésem, hogy az ily előzmény által ismét a mindinkább megszokott réstörés szándékoltatik az alkotmányos tárgyalásokban. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Nagyon helyeslem, hogy akkor, midőn gróf Apponyi képviselőtársamnak a házszabályok jogot biztosítanak, ő kegyelmet elfogadni nem akar. (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Nem kívánom, hogy a t. ház szavazzon a felett, vájjon ez ellenindítvány-e vagy nem, mert ez azon sikamlós térre vezetne, hogy a többség mindenkor leszavazhatná a házszabályt; (Ugy van\ Ugy van! a szélső baloldalon.) és mindenkor elüthetné a szótól azon képviselőt, a kitől tart. (Zajos helyeslés bafelöl. Ellenmondás jobbfelöl.) Ezért nem akarom ezt a kérdést szavazás alá bocsáttatni s az esetben, ha a t. ház azt határozná, hogy ez az ellenindítvány nem ellenindítvány, akkor, midőn e tárgy szavazásra tűzetik ki, én azt törvényesesen hozott határozatnak a magam jelentésével nem fogom szentesíteni. (Helyelés a szäsii balfelöl. Felkiáltások! Kimegyünk!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Mindenek előtt kénytelen vagyok az előttem szólott t. képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy ez esetben arról, hogy valakinek felszólalásától valaki félne, szó nem lehet, mert épen a magam részéről és a többség részéről fejeztetett ki az óhajtás, gróf Apponyi Albert kép • viselő ur beszédét meghallhatni , daczára annak, hogy meggyőződésünk szerint a házszabályok értelmében az ő indítványa csakugyan nem ellenindítvány. Ismétlem: ha a szavazási rendet veszszük, egész praxisunk szerint azon indítvány felett, a melyet gróf Apponyi Albert tett a jogügyi bizottsághoz utasítás végett, előbb kell szavazni, mint a bizottság javaslata felett, mert gr. Apponyi Albert indítványa azt czélozza, hogy az ügy még egy bizottság által tárgyaltassék és előkészíttessék. Maga ez az egy tény igazolja, hogy azon indítvány nem ellenindítvány; mert a házszabályok 2Ö