Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-88
222 88. orsz4gos ülés április 14-én, szombaton. 1888. gári észszel azt mégis látom, hogy a képviselő urak ezen kérdésben ma is ott állanak, hol állottak a biráló-bizottságban, azt akarják, hogy ne a bíráló bizottság Ítélete tartassák igazságosnak, hanem az ő felfogásuk. Bármiként igyekeznek a t. képviselő urak azon indítványnak és határozati javaslatnak értelmét más irányba terelni, bármiként akarta is legyen ma Farkas Imre képviselő ur kifejteni, hogy itt tulajdonképen nem a kaposvári választásról, hanem annak csakis egyik részletéről van szó : épen a túloldalról hallott fejtegetések után mindenkinek az első pillanatra be kell látni, hogy akármi tekintetben megy bele a t. ház ezen kérvény érdemébe, ez végelemzésben nem más, mint a kaposvári választás fölött hozott bírósági ítélet fölülbirálása, anticipálva azon felfogásokat, melyeket itt Horánszky és Eötvös képviselő urak kifejtettek, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon) És épen ezért az én alázatos nézetem szerint nem lehet szüksége a t. háznak arra, hogy ezt decretálja a t. ház előtt még az igazságügyi bizottság is, mint a mely hivatva volna gróf Apponyi Albert t. képviselő ur szerint megtalálni azon beavatkozási formákat, melyeket eddig az indítvány és a külön vélemény eredmény nélkül keresett. A mit azonban legkevésbé bírtam a vita alatt megérteni, az azon hivatkozás volt, mely az esetleges nem tetsző házhatározat ellenében a népnek ősjogára, az önbíráskodásra történt. Sietek kijelenteni, hogy nincs szándékomban ezen jogot kétségbe vonni. Elismerem ezen jogot. Mi mindannyian ezen jog folyományaképen ülünk ezen házban. A parlament, mint törvényalkotó factor és mint a kormányzat ellenőre, egyik kifejlett, de korlátolt formája ezen ősjognak, melyben az önbíráskodás elve is állandó alakban folyton érvényre jut. De figyelmezzenek azok, a kik ezen korlátok eltávolítására oly könnyen hivatkoznak, hogy ez által nem ezen ősjogot, de az erőszakot hívják fel s ezzel semminek sem ártanak inkább, mint magának a parlamentarismusnak. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) A parlament iránti bizalom megingatása soha sem használt még egyik pártnak sem; de mindig ártott az intézmények összeségének, melyek létezése a parlamenttel szerves összefüggésben van. A jelen esetben pedig a kérvényi bizottság álláspontjával szemben az Ősjog eredeti formájára való hivatkozás a parlamentarismusnak absolut negatiója. (Igaz! ügy van! Tetszés a jobboldalon.) Már a múlt alkalommal kifejtettem és ma a t. igazságügyminister ur beigazolta, hogy teljesen valótlan azon állítás, hogy a panaszlók bármely irányban az arra illetékes hatóságnál lépéseket tettek volna .... Szalay Imre: A párt tette helyettük! (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondások és zaj a jobboldalon. ^Halljuk! Halljuk !) Gajári Ödön: Kifejtettem, hogy illetékességi körét lépné túl a ház, ha ily általános formában tartott panasz tárgyában érdemleges ítéletet hozna. (Helyeslés a jobbodalon.) Ha azután önök a kérvényi bizottságnak ezen felfogásában keresik a közállapotok elfajulását, a törvénytelenség és jogtalanság szentesítését sezek ellenében az ősjogra történik hivatkozás: ez nem azt jelenti és semmiképen sem bizonyítja azt, hogy ily állapotok csakugyan léteznek ; de minden esetre jelenti azon szomorú tényt, hogy vannak olyanok, a kik ha a parlamentet bizonyos czél elérésére szolgáló eszközül fel nem használhatják, képesek magát a parlamentarismust is megtámadni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Egy hang a szélső baloldalon : A hamis okmányok támadják meg!) Kérem a t. házat, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatát méltóztassék elfogadni. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Igaz ugyan, hogy gróf Apponyi Albert képviselő ur határozati javaslatát számos képviselő irta alá, mindazáltal az a házszabályok szerint ellenindítványnak nem lévén tekinthető, én nem vagyok azon helyzetben, hogy a képviselő urat zárszóra felszólíthassam. (Mozgás balfelöl.) A házszabályok 161. §-a értelmében, amelynek rendelkezése itt irányadó, feszólítottam a szólásra Bernáth Dezső képviselő urat, mint a különvélemény beadóját, de ő nem kivánt szólási jogával élni. gr. Apponyi képviselő ur indítványa azt foglalja magában, hogy a kérvény véleményezés végett az igazságügyi bizottságnak adassék ki. A házszabályok 166. §-a szerint a ház a tárgyat a bizottsághoz vissza vagy az osztályokba vagy külön bizottságokhoz utasíthatja; az erre irányuló indítványt azonban, nézetem szerint, ellenindítványnak tekinteni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és szélső a baloldalon) Nem azért mondom én el ebbeli véleményemet, mintha azt akarnám, hogy a képviselő úrtól aszó elvonassék. Csakis azt akarom mondani, hogy nekem, mint elnöknek, nincsen jogom arra, hogy a képviselő urat másodszori szólásra felhívjam és indokoltam ezt azért, mert abból, hogy az indítványt számosan írták alá, azt következtettem, hogy ezt azért tették, hogy a képviselő urnak másodszori szólásra is legyen joga. Kérheti a képviselő ur a háztól az engedélyt arra, hogy szólhasson, de ez a jog a házszabályok alapján, nézetem szerint, nem illeti őt meg s azért én, mint elnök, nem hívhattam fel szólásra. (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon) Gróf Apponyi Albert: T. ház! Csupán a a tanácskozás rendjéhez akarok egy-két észrevételt tenni. (Halljuk!)
